Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) július-szeptember • 145-221

1926-07-18 / 160. szám

Békéscsaba, 1926 julius 18 BfKtBHEaYSI SÖMífY 3 Amerikába két évig nem adnak ki útleveleket Két évre előre betelt a létszám A belügyminisztériumban valóságos tömege fekszik évek óta azoknak az utlevélkérelmeknek, meíyek vágcélja azAmerikába való kijutás. Az elintézést Amerikának az az ismeretes kvóta rendelete leszi lehetetlenné, amely szerint évről-évre megszabják, hogy hány kivándorló mehet be Amerikába. Magyarországból évente csak néhány száz bevándorlót engednek be és ezekre a helyekre oly nagy mennyiségű útlevél kérelem fekszik a belügyminisztériumban, hogy két évig, tehát 1928-ig minden hely be van töltve az előjegyzésekkel — melyek közül sok ,3—4, sőt 5 esztendős. Éppen ezért a belügyminiszter most külön figyelmezteti a lakosságot, hogy Amerikába való utazásra uttevélkérelmet ne is adjon be, mert az csak felesleges fáradt-ságot és költséget okoz és útlevelet semmi körülmények között sem kaphat. Ötezer évvel ezelőtt Szarvason termelhették a legtöbb búzát A régészeti kutatások csodálatos dolgokat vetnek felszínre Szarvason, melyek őskulturánk virágzó voltára valóságos dicsfényt vetnek. Legújabban gróf Bolza Géza halásztelki birtokán akadt a lelkes tudomány barát gróf olyan emlékekre, amelyek azt igazolják, hogy a Krecsmárik Endre tanár által & szappanosi részben feltárt nevezetes őstelep kultúrájával azonosak s Szarvas az őskorban a legnépesebb és legműveltebb területek közzé tartozott. Meglepő jelenség, hogy ugy a szappanosi, mint a halásztelki őstelepen olyan edénytöredékek kerültek felszínre, melyeken gabonakalászok élethű vésett rajzait találni. A gabonakalász ujabb kőkori ábrázolására nincs példa a világirodalomban. Egész Európán egyedüli egy esetben, egy délfranciaországi barlangban (Lourdes mellett) leltek egy rénszarvasagancs faragványt, mely gabonakalász! ábrázol, ez azonban a szarvasi ábrázolásnál legalább ezer tévvel régibb. A szarvasi edényrajzok valószínűleg árpakalászt ábrázolnak, még pedig a gyorsan érő hatsoros árpát. Ezek a másutt nem található gabonakalász ábrázolások azt sejtelik velünk, hogy Szarvason olyan intenzív gabonatermelés lehetett, hogy az akkor még uj növény formáját művészi ábrázolásra is felhasználta az ősember s éppen nem lehetetlen, hogy a Földközi tenger környékéről hazánk területére jutott gabonát legelőször Szarvason termelték s innen terjedt el az ország különböző vtdekeire s talán Közép és Északeurópába, sőt nyugatra is. József főherceg legutóbbi ottléte alkalmával nagy érdeklődéssel nézte végig e leleteket. A szarvasi őskori le'epek kutatója, Krecsmárik Endre tanár, mint értesülünk, a jövő hét folyamán nagyobbszabásu ásatást fog rendezni a gróf halásztelki birtokán, miután Bolza Géza kész örömmel engedte át e gazdagnak ígérkező őstelepet a tudományos kutatás céljaira. Elalszik az uj vagóhid—jéggyár—hűtőház ügye Inkább egy kisebb üzem tervét dolgozzák ki alaposan (A Közlöny eredeti tudósítása.) Egy régebbi közgyűlési határozat alapján megalakult a vágóhidi bizottság, hogy a vágóiid, jéggyár és hülőház építésének kérdését megbeszélvén javaslatot terjesszen a közgyűlés elé. A bizottság megalakulása óta már ' hosszú idő telt el, azonban működése eredményéről ezideig semmit sem tudunk. Pedig kíváncsian várjuk éppen a mai körülmények között, hogy mi lesz háf ennek a városunkra, sőt környékére is olyannyira fontos kérdésnek a sorsa. A hirtelen beköszöntött meleg ma erőteljesen mutat rá a jéggyár és hűtőház hiányára. A Németországgal folyó tanácskozások a szalámi gyárak feleslegének ottan való elhelyezését illetőleg nem is egy, hanem íöbb olyan kérdést vetetlek fel, melyeknek megoldása, mig egyrészt szorosan összefügg németországi exportlehetőségeinkkel, másrészt, ha Magyarország bőven el lenne látva megfelelő vágóberendezésekkel, ezek a kérdések fel sem vetődhettek volna. Szalámi gyáraink ugyanis, annak ellenére, hogy termelésünknek csak egy töredékét használták fel, olyan óriási árukészlet Jelett rendelkeznek, hogy a belföldi fogyasztás bőséges ellátása után még 20 vagon szalámit akarnak exportálni a részükre legalkalmasabb németországi piacokra. Ámde Németország különösen a friss kolbászárukat kedveli, miért is főleg sertéshúsra lenne szüksége, akár eleven, akár vágóit sertés formájában. Mig eleven sertésexportunknak óriási versenytársa van a szerb és román szállításokban, addig husexportunknak a német pedantérián kivül, illetőleg azzal szoros kapcsolatban vágóberendezéseink fogyatékossága áll útjában. Az, hogy Magyarországon mindössze 3—4 olyan vágóhíd van, melynek terjedelme, hűtőberendezése, stb. exportvágásokra alkalmas, egyúttal oka annak is, hogy a husexport elenyészően kicsi az élősertésexportunk mellett. Pedig, ha körülnézünk a sertéshúst exportáló nyugati államokban, ékes példáit találjuk az okos gazdálkodásnak, melyeknek követése óriási mértékben javítaná gazdasági helyzetünket. Pogány Dániel, a „Sertéskereskedelem" című magyarországi szaklap felelős szerkesztője a közelmúltban tanulmányutat tett Dániában és Németországban, érdekes beszámolóját ajánljuk a bizottság figyelmébe. Megtudjuk abból, hogy a dán sertéshús és vaj világexportcikk, annak ellenére, hogy semmivel sem tökéletesebb, mint akár a magyar sertéshús és vaj. Ennek oka pedig nem egyéb, mint az elsőrangú hűtőberendezés. Hogy milyen nagy Dánia exportja sertésből és vajból, mi sem bizonyítja jobban, mint az a számszerű adat, hogy ezeken kioül mást nem is exportál, minden egyebet importál, mégis a külkereskedelmi mérlege aktiv. Dánia azonban tele van aránylag kicsiny vágóhidakkal, melyek átlag napi 300—400 sertés levágására alkalmasak, de valamennyinek van hűtőháza és egyegy üzem minden munkáját számítva, vágást feldolgozást, csomagolást és vasútra feladást, 25 munkás végzi. Ugyanez a titka egyébként az amerikai fagyasztott hus és zsir versenysikerének is. Akkor, amikor látjuk, hogy elavult export berendezéseinkkel mindinkább háttérbe szorulunk, amikor minden jó példa előttünk áll, illenék azokat követni is. Azzal azonban, hogy a bizottságot megválasztottuk, a kérdés igy még nem lehet megoldva. Lehetetlen az nálunk, hogy a vágóhíd, jéggyár, hűtőház csak egy felvetődő ötlet legyen, melyről folytatunk is beszélgetéseket, de megvalósítása érdekében komoly, minden körülMindenütt kapható Kérje mindenütt ménnyel számoló terveket nem készítünk, Ennélfogva szükségesnek tartjuk azt, hogy e kérdés végleges megoldása a legkomolyabb szakértők tapasztalatai alapján, legapróbb részleteiben is tökéletesen történjen. Ne az legyen a cél, hogy itt egy óriási berendezést létesítsünk, mert az fölösleges, hanem az, hogy addig a mértékig, ameddig gazdasági boldogulásunk megköveteli és ameddig anyagi erőnk bírja, elmenjünk. Tisztviselő választások Békéscsabán A szeptemberi közgyűlésen egy sereg állást fognak betölteni (A Közlöny eredeti tudósitása) A szeptemberi közgyűlés még messze van, a pályázati hirdetések még meg sem jelentek, már is folynak a korteskedések az egyes jelöltek érdekében. Mint ismeretes, betöltésre kerül egy orvosi állás, egy szülész-orvosi állás a szülészeti otthonban, egy árvaszéki ülnöki, egy közgyámi, egy hajdú és két dijnoki állás. Értesülésünk szerint legnagyobb verseny lesz a kerü!eti orvosi, az az árvaszéki ülnöki és a közgyámi állásokért. A társaságokban egyébről sem beszélnek, mint az eshetőségekről, mindenkinek más és más jelöltje van, akinek érdekében mindegyik előszedi minden ékesszólását. Ennek ellenére is azonban remélhető, hogy mire a választások napja elérkezik, a vélemények is körülbelül egységes alapra kerülnek és igy valószínű, hogy a képviselőtestületet nem fogja a választás tul nehéz feladat elé állítani. Az bizonyos, hogy azok a jelöltek, akiknek nevét mi hallottuk, valamennyien kiválóan alkalmasak is, ugy, hogy egyelőre még a neveket sem közöljük, nem hogy jóslatokba bocsájtkozhatnánk. — Hófehérke a legjobb vászoncipőtisztító. Gyönyörű fehéren tisztit s a vászonnak nem árt. Kapható mindenütt 1 GOO CH GUMNU KIRÁLYA misiden méretben raktáriéi kapható. — Schillinger István-ter 16. sz. Ormai-ház BCedve^ü fizetési feltételek