Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) július-szeptember • 145-221

1926-07-16 / 158. szám

iSSTFES 0SA1 AMSk Békéscsaba, 1926 julius 16 Péntek 53-11 éflclyara, l§8-ik siánr FILITIIAI HáFILSP Főszerkesztő: Elöfüsetósl dijr.fe : Helyben é3 vidékre postán küldve: negyedévre 75.000 kor. Egy hónapra 25.000 kor. Példányonként 1000 korona. WMMMMWMMW^^ Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: Filippinyi Sámuel Telefonszám: 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabáé II, kerület Ferencz József-tér 20. szám alatt Hirdetés díjszabás szerint. 77 baloldali szövetség kérdése Budapest, jul. 15. A baloldali pártok pénteki megbeszélésén elsősorben a program kérdéseket fogják tisztázni. Az ellenzéki pártok véleménye szerint ennek a programnak ez ország összes aktuális ké déseit fel keli ölelnie. Nehézségek csak a Kossuth párt részéről merülnek fel, amely ragaszkodik ahhoz, hogy megtartsa külön pártszervezetét. Kivégezték Jiemál basa merénylőit Szmirna, jul. 15. A 13 halálra ítélt vádlott kivégzése a nyilvánosság kizárásával ment végbe. A halálraítéltek száma 15 volt, kettő azonban idegrohamet kapott és igy nem lehetett őket kivégezni és kivégzésükét egyenlőre elhalasztották. A holttesteket 12 órán át a bitófón hagyták. Újvidék végveszélyben Újvidék, jul, 15. A lakosság körében nagy pánik uralkodik a fenyegető áivizveszedelem miatt. Ha az ér tovább emelkedik, akkor az egész város viz alá kerül. A földszintes épületeket tegnap kiürítették és a lakosság egyrésze elhagyván a várost, Belgrádba menekült. A Duna további áradása negy veszélylyel fenyegeti Bácskát és Délbaranyát a gátak gyengesége miatt. Apatin környékén szintén negy a veszedelem. A varos szélső házai mér viz alatt állanak, Baranyevörösmartonban 900 ház és lOC-nál több gazdasági épület dőlt romba. Nemcsak a termés, hanem a lakások bútorai és egyéb értékek pusztultak el. Ellentállnak a riffek Paris, jul. 15. Marokkóból érkező hirek szerint a francia csapatok előrenyomulás közben a tarzai frontszakaszon különböző helyeken a riffek heves és elkeseredett ellenállására találtak. 77 franciák veresége az Tiltasz hegységben London, jul. 15. A franciák az Atlasz hegységben a hivatalos jelentésekkel ellenlétben súlyos vereséget szenvedtek. Az egyik berber törzs 50C0 harcosa megtámadta a 25.000 főnyi francia sereget és feltartóztatja előnyomulásáfcan. A franciák igen nagy veszteségeket szenveetek. Miért kell saját iparosainkat megvédeniP Olcsóbb-e valóban as idegen vállalkozó P — As állam példája (A Közlöny eredeti tudósítása.) Mint ismeretes, a közelmúlt napokban ismételten felszólaltunk a csabai iparosok érdekeinek védelmé ben. Azt mnrdoltuk, hogy Békéscsabáról egyetUn fillérnek sem szabad kimennie, ha csak arra kényszerítő szükség nincs és ezen álláspontunk védelmére még a közszállitási szabályzatnak bizonyos esetekben figyelmen kivül hagyását is megengedhetőnek tartjuk. Ebbeli halálozott állásfoglalásunk az iparos és kereskedő érdekeltségek legnagyobb részének lelkes helyeslésével találkozott. Akadtak azonban, akik teljesen hibás nézőszögből tekintik még most is a dolgokat, miért is szükséaesnek látjuk főként ezek miatt, hogv mulikcri cikkünkben csak futólag érintett kérdési kissé erősebb világításba helyezzük. Az, aki ujségot olvas, tudja, hogy Békéscsaba adózó polgárai a város fejlesztés szükségességét és közérdekű intézményekkel az össz polgárság igényeit igazán dicséretreméltó áldozatkészséggel igyekeznek kielégíteni. Súlyos adóterheket vállalnak akkor, amikor az áílam által adók alakjában vállaikra rakott terheket már csak alig-alig bírják. De vállalják az ujabb terheket azért, mert ezek egyrészt helyi igényeket elégítenek ki, másrészt, mert ezek kielégítése utján jelen és jövendő terheiknek csökkentését remélik, az invesztíciók által felfrissített közforgalom révén. Azért adják a nem csekély jeíentőségü milliárdokat, mert arra számítanak, hogy azok belekerülvén a gazdasági élet eleven vérkeringésbe, ha a terheket nem is csökkentik, gazdasági életünk izmait fejlesztik, hogy könnyebben viselhesse a terheket. Ez azonban csak akkor érthető el, ha azok a milliárdok itt is maradnak Csabán, az utolsó fillérig, mert akkor a dolog azonos azzal, amikor az egyik zsebünkből kivesszük a milliárdokat és betesszük a másikba. Veszteség nincs, csak nyereség lehet, mert kiadott pénzünkért kapunk épületeket és intézeteket olyanformán, hogy a beruházott pénzek kamatait is magunk élvezzük iparosaink, kereskedőink és gazdáink keresete révén megerősödött adóviselésükben. Ám, ha az adó áldozatokból bár mekkora rész idegen városba, idegen iparosoknak jut, az efíektiv vesztesége saját gazdaságunknak. Mi haszon származik például abból városunkra, hogy a járásbirósági palotát, azért mert a helyi vállalkozónál 150—160 millióval olcsóbb volt, idegen vállalkozó, idegen munkaerővel, idegen anyagbeszerzéssel csinálja ? Saját iparosunknak kevesebb munkaalkalma, kereskedőinknek kevesebb forgalma van ezáltal. Ezzel szemben kapunk ugyan uj épületet, de annak hatalmas öszszege az utolsó fillérig elveszett számunkra. Eggyel legyünk ugyanis tisztában: idegen vállalkozó legfeljebb csak a téglát irányozza elő a helyi beszerzésben, a többi anyagokat és munkaerőt, azonban onnan veszi, ahol az olcsóbb. Mindezekből látható tehát, hogy csak az lehet helyes városi politika, mely a pályázatok kiírásánál mindezekkel számol és országos pályázatot csak ott hirdet, ahol azt felsőbb hatóság elháritatlanul reá kényszeríti és még ott is legalább annyit kössön ki, hogy munkaerő és anyag itt, helyben legven beszerzendő. Végezetül ne higyje senki, hogy ez az álláspont önző, mert jólétet teremteni egyszeire és általánosan az esész hazaban nem lehet. Ha azonban mindenült ezek az elvek az irányadók, hamarabb jutunk oda, mert ha mejd a saját házunk tája rendben lesz, akkor erő fölöslegeinkkel támogathatunk másokat is. Az öníevékeny infézkedésekre pedig az állam maga járt elől jó példával, amikor szigorúan megtiltotta a közszállitásoknál az országban beszerezhető iparcikkeknek külföldön való beszerzését. Pont ugyanezen elvek éivényesitését kívánjuk mi — Békéscsabán. A fővárosi nyaralógyermekek Békéscsabán Ötven gyermek jókedvű kacagásától hangos a CsAK-pálya és a strand (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békéscsaba közönségének jószive lehetővé tetle, hogy a főváros polgármestere akciójának sikeréhez városunk is hozzájáruljon. A főváros polgármestere, mint már ^nnak idején megemlékeztünk róla, megható hangú átirattal fordult Berthóty István polgármeslerhez, arra kérvén őt, hogy tegye lehetővé a lerongyolt egészségű fővárosi gyermekek nyaralását. Berthóty István nyomban hozzálátott az akció megszervezéséhez és az ő agitációjának köszönhető, hogy 50 fővárosi gyermek gyűjthet erőt a fővárosi nyomorúságoknak ismét egy évre való elviseléséhez. A gyermekek sorsa melegszívű pártolókra talált közönségüknél és egyremásra érkeztek az adományok, ugy hogy mire az első transport julius 6-án megérkezett, itt már legalább egyelőre felkészülten várta a város az akkor megérkezett 37 gyermeket, kik közül 6 leányka is volt. Tegnap este aztán megérkeztek a lemaradottak 13-an — ismét köztük 6 leány — kik valamennyien az irányi uccai elemi iskolában szállásoltalak el két hatalmas tanteremben. A leánykák addig is, mig jószívű családok magukhoz nem veszik őket, szintén az Irányiuccai iskola egy külön termében találtak szállást. A gyermekek fölött Szemerszky János fővárosi tanár apai gondossággal őrködik. Étkezésük az iskolában történik és pedig meg kell állapítanunk, hogy kiváló gondoskodással. Az érkezett fiuk közül három zsidó vallású fiúcskát étkezésre három család vállalta el, de ezek is az éjszakát együtt töltik a többi fiúval. A sok sápadt gyermek eleinte nyomott kedélye szinte máról holnapra derült fel s azóta kora reggel a CsAK-pályán hangos gyermekzsivaj, kacagás veri fel a reggeli csendet, ahol Szemerszky lanár felügyeletével különböző játékokkal töltik az időt. Hetenként kétszer a strandfürdőbe vonulnak az apróságok, ahol a fürdőigazgatóság jóvoltából díjtalanul lubickolják ki magukat a langyossá melegedett vizben. Arcocskáikra a jókedv, jó ellátás és gondtalanság barna-piros rózsákat lehel hamarosan. Hiszszük, hogy e szegény gyermekek gyarapodása és kacagása igaz lelki gyönyörűséget fog okozni azoknak a jólelkű polgároknak, akik adományaikkal lehetővé tették e mindennél kedvesebb nyaralást, mert nincs semmi szivbemerkolóbb, mint a bánatos gyermek és semmi sem okozhat nagyobb örömet, mint a gyermekkacagás. Hisszük, hogy fognak akadni jó embereK, akik további adomanyokkal is fogják gyarapítani a kicsinyek éléstárát és lesznek olyanok is, akik a bizony gyarló kis luhácskákból is jobbal fognak pótolni egyet-egyet és hisszük, hogy e gyermekcsapat szomoiu gyermekkorénak a csabai jólelküség lesz egyik legtovább tartó, legkedesebb emléke. Egy billió 600 milliárd beruházásokra Budapest, jul. 15. A tegnapi minisztertanács papirkoronában egy billió és 600 milliárdot osztott szét 5 tárca között az uj beruházásokra. A különböző tárcák az összegek előlegezése alapján már meg is kezdik a beruházások keresztülvitelét. Ez a hatalmas öszszeg a munkanélküliség tekintetében üdvösen fogja éreztetni hatását. A beruházási program szemelőit tartja azt a feladatot, amely mezőgazdasági állam megszervezését diktálja a különböző országok vámpolitikája miatt.