Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) július-szeptember • 145-221

1926-09-19 / 212. szám

Békéscsaba, 1926 szeptember 19 BÉKÉSJTEGYEI KÖZLÖNY 3 A villamosmüvek igazgatóságának választása nagy feladat elé állítja a képviselőtestületet Rossz választás tönkreteheti az intézmény nagyszerű jövőjét — Adatok a villamosmüvek jövedelmezéséről 1915-1925 ig r(A Közlöny eredeti tudósítása.) A Városi Villamosmüvek kétség­telenül egyik legfontosabb köz­intézményünk, sőt tekintetlel an­nak valamennyi társadalmi osztá­lyunkat egyformán érdeklő üze­mére joggal mondhatjuk, hogy a legfontosabb. Hétfőn ennek az in­tézménynek uj igazgatóságát fogja megválasztani a képviselőtestület s eddigi tapasztalataink és érte­süleseink alapján félő, hogy az igazgatóságba olyanok is be fog­jiak kerülni, akik az igazgatóság részéről őket ért vélt sérelmeiket oly módon akarják reparáini, hogy minden áron az igazgatóságba törekszenek bejutni. Már a múltban is mondotluk, hogy az uj igazgatóságnak is olyannak kell lennie, mint a régi volt: szakértő, csöndesen dolgozó technikai és financiális felkészült­ségű igazgatóságnak, amely ki m zárőlag csak közérdeket tart szem• •előtt, .Nem érdektelen ennélfogva, ha bemutatjuk a villanytelep üzlet­politikájának eredményeit és an­nak alakulását 1915— 1925-ig. Mindenekelőtt az adatok átta­nulmányozása után látható, hogy nem volt igazuk azoknak, akik azt állították, hogy a háború jó konjunktura volt a telep részére. Az üzemi kiadások 19l5-től 1924 ig ugyanis állandóan emelkedők és pedig 1916-ban az üzemi ki­adások 45%-át tették ki az 1914-es összes kiadásoknak és fokozato­san emelkedtek 75%-ra 1923-ig. Ezzel szemben a bevételek roha mosan csökkentek, ugy, hogy 1916 ban a bevételek épen hogy fedezték a kiadásokat, mig 1917— 18—19-ben határozott deficittel dolgozott már az üzem, ugy, hogy a telep az egyensúly megóvása -érdekében kénytelen volt a ma­gán berendezésekkel foglalkozni és ezek révén tekintélyes haszonra szert tenni. Még igy iis azonban csak ugy sikerült az egyensúlyt .fenntartani, hogy ugyanazon idő alatt az általános kiadások (ka­mat, adók) a pénz leromlása kö vetkeztében jelentéktelen össze­gekké zsugorodtak. 1918 ban pél­dául a magánberendezések révén szerzett jövedelem 60%-át telte ki az összes áramdíjakból szár­mazó jövedelemnek. Általában aranyfillérben szá­mítva az árambevétel 1923 végéig nem érte el a békeparitást s erre csak 1924 és 25-ben volt képes. A magánberendezések révén forszírozott bevételek 1920. után fokozatosan megszűntek, mert he­lyes üzleti politikával sikerült az árambevételeket annyira fokozni, hogy azok fedezték a kiadásokat. Megjegyezzük azonban, hogy a statisztika szerint még igy is az országban a legolcsóbb áramot Csabán fogyasztották, mert az egyensúlyt nem áramdrágitással, hanem szigorú takarékossággal érlék el. örvendetes változás állott be 1924-ben, amikor á bevételek el­érték a békebeli aranyparitást, aminek oka a teljes üzem felvé­tele volt s amit a motorok roha­mosan fokozódó áramfogyasztása tett szükségessé. Csak i«y vált lehetővé, hogy a telep 1925-ben tisztán saját jöve­delmeiből a villanytelep bővítését határozhatta el, amit a beépített turbó generátorral még abban az évben tökéletesen el is ért. Ez is egyedül álló az országban, mert arról is bárki meggyőződhetik, hogy ahol ilyen bővítés volt, az mind kölcsönből történt. A jelenlegi üz­letpolitika további kiépítése teszi majd lehetővé a telep jövő évi elherülhetetlen kibővítését ís, Ezt a gyönyörű eredményt pe­dig elérte egy csöndben dolgozó, szakértő igazgatóság, mely a leg­nagyobb egyetértésben dolgozott a köz érdekében. Kivülről tapasz­talhatók voltak ugyan ezt az össz­hangot zavarni akaró befolyások, azonban az igazgatóság áldásos munkáját ezek egy percre sem be­folyásolták Tegyen tehát félre a képviselő­testület minden egyebet és csak egyet tartson meg a hétfői vá­lasztáson : józan ítélőképességét és tárgyilagosságát, mert a köz érdekének esetleges sérelmét a társadalom tőlük fogja számon kérni. Nagyszabású zászlószentelése lesz a Máv. olvasókörnek A szép zászlót az összes csabai társadalmi egyesületek részvételével október 3-án szentelik fel (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békéscsabai Máv. olvasóköre gyönyörű zászlót csináltatott a kör részére, melynek ünnepélyes felszentelése október 3 ón fog megtörténni. A zászlószentelésre a vasutasok nagy előkészületeket tettek, ugy, hogy az nemcsak Csaba vasutastársadalmának, ha­nem az egész városnak egyik ki­magasló eseménye lesz. A zászlóanyai tisztséget özv. Széchenyi Antalné grófné vállalta el, mig fővédnökök Walkó Lajos kereskedelmi miniszter és neje lesznek s a védnökök sorában ott látjuk Magyarország valameny­nyi kiváló vasutasát a megyei és városi előkelőségekkel egyetem­ben. Az ünnepségen magán részt­vesznek a város valamennyi tár­sudalmi egyesületén kivül a bu­dapesti Máv. vonatkísérők ott­hona és a vonatkísérők segélyző egyesülete zászlóstul. Az ünne­pélyen az egyesitett csabai da­lárdák fognak énekelni. A tekintélyes olvasókörnek, mely 350 tagot számlál, elnöke Dézsy Mihály főkalauz, ki agilitásával lehetővé tette a szép ünnepség megrendezését. A zászló a város színeit viseli, egyik oldalán kék, a másikon fehér selyemből készült. Két ol­dalán a magyar cimer és a vas­utas címer — koronás szárnyas kerék — van behimezve. Az ün­nepély a római katolikus, refor­mátus és evangelikus templomok­ban való felszenteléssel kezdődik s a felszentelés után folytatódik a városháza előtt, ahol az ünnepi program szerint a zászlószegek beverése fog megtörténni. A szép ünnepségre még vissza­térünk. de mór most is olvasóink figyelmébe ajánljuk derék vasuta­saink kulturmozgalmának támo­gatását. A gyulai József Szanatórium dicsérete A betegek őszinte elismeréssel nyilatkoznak a kezelésről és nagyszerű ellátásról (A Közlöny eredeti tudósítása.) Itt az Alföldnek talán legporosabb részében s épen ezért talán a tüdővész pusztításainak legjobban kitett területén évek óta végzi csendben, menten minden hang­zatos reklámtól, áldásos működé­sét a József kir. herceg nevéről elnevezett tüdőbeteg szanatórium. A társadalom jótékonyságából fenntartott intézménynek párja a Budakeszi Erzsébet szanatórium, melynek munkája azonban már környezete miatt is sokkal keve­sebb terhet ró ugy az orvosi, mint az ápoló szemelyzetie. Ámde ami előnyt a budakeszi szanatóriumnak a természet nyúj­tott, azt bőségesen pótolja a gyu­lai szanatórium vezetőségének, orvosainak és ápoló személyze­tének áldozatkész, önfeláldozó munkája. Ez az önfeláldozó mun­ka, mely a legjelentéktelenebbnek látszó körülmények figyelembe­vételével szakadatlanul folyik a szanatóriumban, sok ezer veszen­dőnek indult ember életet harcolta már vissza az enyészettől s az életekkel együtt sok, sok értéket mentett meg a kultura és munka részére. De csak akkor tudjuk eléggé értékelni ezt a munkát és csak akkor nem tudunk eléggé hálásak lenni a nagyszerű ered­ményekért, ha tudjuk azt, hogy mindezeket igen szerény anyagi eszközök birtokában érte el a nacyszerü vezetés. Éppen azért kétszeres köteles­ségünknek tartjuk társadalmunk figyelmét újólag nyomatékosan fel­hívni a szanatóriumra, mert mind­azzal a segítséggel, melyet a sza­natóriumnak nyújt a társadalom, önmagát védi és erősiti. Az állan­dóan ápolt 200-250 betegnek gyógyulása felmérhetetlenül na­gyobb érték a társadalomra, mint bármily nagyságú anyagi áldozat s ezt ta'án felesleges is itt bőveb­ben kifejteni. Az ott tapasztaltak egyébként is a legjobban igazolják azt a meg­győződésünket, hogy ha még két­három ilyen jól vezetett szanató­riuma lenne az országnak, a tü­dőbetegség ellen való védekezés nagy problémája megoldottnak lenne vehető. A sok bizakodó beteg mindenike meleg hálával nyilatkozik" Gály Géza dr. főorvos­ról a nagyszerű kezelésért és el­látásért, melyben valamennyi be­tegét részesiti. Az ő gondos mua­kája és szeretetre méltó egyéni­ségének emléke valóban sokáig elfogja kisérni a szanatóriumból gyógyultan kikerülő embertársain­kat. Méltó segítőtársa a betegség elleni nagy küzdelemben Sebők Lóránt dr. orvos és a szanatórium kitűnően fegyelmezett egész sze­mélyzete. Amikor a legnagyobb örömmel számolunk ba közönségünknek megyei szanatóriumunk áldásos sikereiről, azt is reméljük, hogy a társadalom az áldozatkész veze­tőséget még fokozottabb mérték­ben fogja a jövőben nemes küz­delmében anyagi eszközökkel segíteni. Három évre fixirozzák a jövedelemadót Budapest, szeptember 18. Te­mesváry Imre nemzetgyűlési kép­viselő szerint az egységes párti képviselőknek a túlzott adóterhek ellen indított mozgalma teljesen indokolt volt. A tegnapi értekez­leten feltárt sérelmek túlnyomó többségét a pénzügyminiszter is elismerte és azok teljes orvoslá­sára Ígéretet is tett. A képviselők­nek az adók kivetése és a beval­lások revjziójóba való bevonása meg fog történni, az adók mérsék­lésének követelésénél azonban óvatosnak kell lenni. A jövedelem és vagyonadók ezentúl 3 évre lesznek fixirozva, amivel megkí­mélik a közönséget az évenkénti ujabb és ujabb bevallásoktól. TI HTJTJSz emlékirata a tisztviselők érdekében Budapest, szept. 18. A KANSz emlékiratot nyújtott be a kormány­zathoz. amelyben általában a lét­minimum biztosítását, a nyugdija­sok, özvegyek és árvák helyzeté­nek megjavítását, a b. csoportba tartozóknak az a. csoportba való mielőbbi bejutását és az előlépési viszonyoknak javítását kérte. 77 Jiororia-kávéházban ma és minden este budapesti női szalonzenekar hangversenyez

Next

/
Oldalképek
Tartalom