Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) július-szeptember • 145-221

1926-07-10 / 153. szám

E6TE8 SZÁM ARA 1©€M* KOROM A Békéscsaba, 1926 jniins 10 Szombat 53-ikévlolyam. 153-iksiáffi KÖZLÖNY POLITIKAI NáPILAP • Előflsetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 75.000 kor. Egy hónapra 25.000 kor. Példányonként 1C00 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyöd János Felelős szerkesztő: Filippinyi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabáé II. kerület Ferenci József-tér 20. szám alatt Hirdetés díjszabás szerint. 433 millió dollár amerikai kölcsönt kaptak az európai államok Páris, julius 9. Mellon kincstári titkár bejelentette, hogy 1926 első negyedében közel 433 millió dollárt tesz ki az az összeg, amelyet Amerika magánkölcsön formájában adott az egyes kormányoknak vagy társaságoknak. A kölcsönvevők élén Nemetország áll 160 millió i ollónál. Mellon azt hiszi, hogy további kölcsönök nyújtása előnyös lenne Amerikára. Az európai gazdasegi talpraállilás hamarosan befejeződik és ennek Amerika is nagy hasznát fogja látni. Tlggódnak az angolok a frank miatt London, julius 9. Valamennyi lap nagy aggodalommal ir a francia frank ujabb zuhanásáról, a belga és olasz valuta egyidejű sülyedéséről. A Daily News közgazdasági szerkesztője azt irja, hogy a három ország valutájának zuhanása súlyos veszedelmet jelent egész Európa száméra. Reméli azonban, hogy a francia nemzetben lesz annyi erő, hogy a problémát megoldja és stabilizálni fogja valutáját. Ha ehhez egyik országnak sem volna ereje, akkor az Egyesült Államoknak és NagyBrittániának mindent el kell követnie, hogy ezen a három országon segítsenek, firverezik Windisctjgrálz csehországi birtokait Kassa, julius 9. A kassai törvényszék Windischgrátz Lajos herceg csehországi vagyon tárgyainak lefoglalását és elárverezését rendelte el. Az itélet előzménye az volt, hogy Windischgrátz herceg 1920 ban Mirbach Emil gróf pozsonyi lakásáról három értékes festményt vett ót, amelyeket Franciaországban eladott. A festmények árával azonban nem számolt el. Később a herceg és Mirbach gróf között megegyezés jött létre, amelynek értelmeben Windischgrátz herceg adósságának törlesztésére kötelezte magát, azonban ennek az Ígéretének sem tett eleget, mire Mirbach gróf a kassai törvényszékhez fordult az eljárás megindítása végett. A város is hasson oda, hogy Békéscsabáról semmiféle munka ki ne menjen A helyi érdekek védelmére még a közszállitási szabályzat is félre teendő (A Közlöny eredeti tudósítása.) Megírtuk tegnap a gőzfürdő pályazatának felbontása kapcsán, hogy elvárjuk ugy a fürdő igazgatóságtól, mint az abba megválasztott képviselőktől külön is, hogy minden eszközzel azon lesznek, hogy a helyi érdekek rováséra egy munka se kerüljön idegenbe. Nagyon örülünk annak, hogy az ipartestület teljes erkölcsi súlyával foglalt állást emellett az általunk hangoztatott kívánság mellett, mint ahogyan előljérósági ülésének határozata is igazolja. Annál inkább kell tehát a város vezetőségének is rajta lennie, hogy amennyiben módjában áll. akár szelid nyomással is érvényt szerezzen annak az elvnek, melynek érvényesülése végeredményben ennek a városnak van hivatva üdvét szolgálni. Az kétségtelen, hogy minden, ami itt épül, a város adózópolgárainak pénzéből épül. Ám ugyanakkor nem lenne okos dolog, ha jelentéktelen különbségek miatt a mi súlyos adóterheinknek nem mi, hanem idegenek vennék hasznát. Itt kell maradnia azoknak a pénzeknek, itt kell azoknak cirkulálniok, itt kell ipari, kereskedelmi életünket felfrissiteniök. Egyetlen fillért sem szabad kiengednünk ebből a városból. Azt se higyje senki, hogy azok a kisebb különbségek, melyek az idegen és a csabai ajánlatok között vannak, tulajdonképen nyereség számba mehetnének, mert ha tudjuk azt, hogy mi minden haszon származik abból, hogy iparosaink, munkásaink, kereskedőink el vannak látva munkával és keresettel, akkor egy percig sem fogjuk elcsábíttatni magunkat az idegen olcsóbb ajánlatoktól. Minden a városból kiment pénz kettős veszteség, minden bennmaradt kettős nyereség, mert ami innen kimegy, azt soha többé viszont nem látjuk, ami azonban itt bennmarad, átalakul ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági keresetté s ezen a réven legalább bizonyos fokú jólétté, amikor lesz honnan adózni. Ugyanakkor végül, amikor a város és magánosok az egész vonalon érvénvesitik ezt az elvet, azt a megnyugtató tudatot is megszerezhetik maguknak, hogy nem érdemteleneket támogatnak a csabai iparosokban és kereskedőkben, mert hiszen becsületes, kiválóan elsőrangú munkáik révén azok az ország bérmely iparosával felveszik a versenyt, sőt nagyon sokszor azokat felül is múlják. Nem kell tehát egyebet tenni, mint azt, hogy amikor egy és ugyanazon munkára idegen és helyi vállalkozó ad be pályázatot és a legolcsóbb idegen és a legolcsóbb helyi pályázó között csak kisebb differencia van, a munkát minden esetben a legolcsóbb helyi pályázónak Ítéljék oda. Reméljük, hogy ezt a nagyon fontos elvet nem fogják figyelmen kivül hagyni a gőzfürdő munkálatainak odaítélésénél sem. A 8 Ipartestület elöljárósági ülése A Kamara 5 milliót ad a kiállítást a — Átírnak a csabai iparosok érdekében a Fürdő R.-T.-hes (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békéscsabai Ipartestület Kovács Mihály ipartestületi elnök vezetésével folyó 8-án tartotta előljérósági gyűlését. A gyűlésen jelen volt dr. Forray Lajos, az Ipartestület ügyésze is. Jegyző felolvasta a mult gyűlés jegyzőkönyvét, amely ellen észrevétel nem tétetett. Jegyző jelenti továbbá, hogy a legutóbbi gyűlés óla iparigazolványt nyertek 17-en, iparát töröltette 8, létszám junius végén 1147. Tanonc szerződtetett 53, felszabadult 66, szerződést bontott 16, létszám 1105. Segéd bejelentve 238, kijelentve 172, létszám 1165. Szakvizsga tartatott 5, tudomásul vették. A tanonciskolái jelentések beérkeztek, ami az érdeklődőknek rendelkezésére áll. Felolvastatott a Kamara átirata, amelyben közli, hogy a kiállítás költségeire 5 millió koronát ad s azonkívül kitüntető okleveleket, szintúgy hozzájárul a kerület, kamarai értekezlet megtartásához Békéscsabán, a kiállítás tartama alatt. Az Ipartestület meghívja az IPOSz elnökét. Pálfy Dánielt, a Kamara egyik elnökét, Körmendy Mátyást és a Kamara ügyvezetőtitkárát, dr. Landesberg Jenőt bizonyos iparügyek megvitatására. Felolvastatott a vármegye átirata, amelyben közli, hogy a kiállítás költségeire 50 millió koronát ad, amit hálós köszönettel fogad az elöljáróság. Elnök jelenti, hogy a kereskedelmi miniszter a kiállításra szállítandó és visszaszállítandó tárgyak fuvardijából 50 százalékot engedélyez. Ugyancsak az elnök tudatja, hogy tekintetlel arra, miszerint minden nagyobb napilap azt közölte, hogy a népjóléti miniszter, a győri ipartestületnek egy milliárd kölcsönt adott székház építésre, átírtak a győri ipartestülethez, honnan a válasz most érkezett meg, amelyben tudatják, hogy a hírlapok tévesen irtak, mert nem a miniszter, hanem a szükséges telken kivül Győr város maga engedett át az ipartestületnek a város számára kapott kölcsönből 700 millió koronát, hogy a székházat felépíthesse. Az elöljáróság Győr városát éltetve vette tudomásul a nemes és az ipart megbecsülő tettet. • Elhatározták, hogy megkeresik a békéscsabai fürdő igazgatóságot, hogy a fürdőépités munkálatait csakis csabaiaknak éspedig lehetőleg szakmánként adja ki. A jegyzőnek egy havi szabadságot adtak. Több apróbb tárgy elintézése után a gyűlés véget ért. * Többen felszólaltak a város munkáinak kiadásai ellen, panai tambur Ma és minden este hangversenyez „L a Korona kávéházban