Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) július-szeptember • 145-221

1926-09-10 / 204. szám

Egyes szám ára ÍOOO Korona Békéscsaba, 1926 szeptember 10 Péntek mmmmmamíimmmmm^ 53-ik évfolyam, 204-ik BÉEÉSH KÖZLÖNY POLITIKAI láPILAP ElSflsetésl dijak : Helyben és vidékra postán küldve: negyed­75.000 kor. <így hónapra 25.000 kor. Példányonként 1000 korona. Fölserkentő: Dr. Gyöngyösi János Felelőt szerkesztő: Fllipplnyi Sámuel Telefonszám: 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéieaabáa II. kerület Ferenci József-tér 20. szám alatt Hirdetés díjszabás szerint. Beiratások a Tudományegyetemre Budapest, szept. 9. A Tudomány­egyetemen kedden kezdődtek meg a beiratások és 20-áig tarlanak. A jogi karra 500, az orvosira 400, a bölcsészetire pedig 350 hallga­tót vetzrek fel, a gyógyszerészeli tanfolyamra pedig 100—100 hall­gatót. 77 királyné és a gyermekek angol kolostorban Paris, szept 9. A lapok angol fo'rásból eredő hirei szerir.t Zita királyné engedélyt kért az angol királytól erra, hogy ő és gyerme­kei egy brit kolostorba vonulhas­sanak. A Nemzetek Tanácsához mind­ezideig semmiféle levél sem érke­zett Zita királynétól, amelyben en­gedélyt kért volna, hogy gyerme­keivel együtt Angliába költözhes­sék. A nagyhatalmak tanácsa a királyné hasonló kérelmét, hir szerint minden további nélkül tel­jesítené. Elutaztak a német képviselők Budapest, szeptember 9. Teg­nap délelőtt a Budapesten tartóz­kodó német képviselők sétahajó­zást tettek a Dunán, majd a ki­rályi várat tekintették meg. Esle 7 órakor a Belgrádba induló hajón hagyták el Budapestet. Haffay püspök Drezdába utazott Budapest, szeptember 9. Raffay Sándor banyakerületi ev. püspök tegnap Drezdába utazott, hogy résztvegyen azEwangelischer Bund őszi közgyűlésén. 7fz olál) hivatalnokok sikkasztanak Nagyvárad, szeptember 9. Vascu József vaskohi postamester több mtllió leit sikkasztott. Elfogatása­kor azt vallotta, hogy a nagyvá­radi pos'aigazgatóság két magas­ragu hivatalnoka is bele volt avatva a manipulációba és ezek tőle hallgatás fejeben löbb százezer leit kaptak. Timikor a tanítvány vizsgáztatja mesterét Kolozsvár, szeptember 9. Tep­nap fejeződlek be a magyar ta­nárok vizsgái a kolozsvári egye­temen. A magyar tanárok ugyan is 5 évi határidőt kaptak a román nyelv elsajátítására, Az őszfejü vizsgázók legtöbbje, ellentétben a mult évi eredményekkel, sikeresen állta meg a vizsgát, melyen meg­történt, hogy a bizottság egyik fiatalabb lagja egykori professzorát vizsgáztatta. Zürichben a magyar koronát 72.55-el jegyezték. A kamarakerületi iparosértekezlet^ Békéscsabán A kitűntetett öreg iparosok ünneplése (A Közlöny eredeti tudósítása.) Szerdán délelőtt a Vigadó nagy­termében jöttek össze az iparosok a megye, kőt a kamarakerület egyéb községeiből, hogy értekez­lelükön megbeszeljék az aktuális kérdéseiket. Az értekezlet nem mordható valami népesnek s ami elég csodálatra méltó, épen a csabai iparosok volak leggyen­gébben képviselve. Gyuláról be­jött 25, Békésről 8, Békestámson­ból 4, Kondorosról 4, Vésztőről 4. Köröstarcsórói 3, Elekről 2, Mező­berényből 4, Szarvasról 3, Tót kcmlósról 3 iparos. Megjelentek még ezeken kivül Szegedről, Kun­ágotáról és Hódmezővásárhelyről. A Kamara vezetősége viszont igen szépen volt képviselve ez értekezleten, mert itt volt Kör­mendy Mátyás, a szegedi kamara ipari osztályénak elnöke, Pálffy József dr., kormányfőtanácsos, Landesberg Jenő dr., ügyvezető titkár, Füredy Lajos, az Iposz t. b. titkára, Cserzy Mihály dr., ka­marai segédtitkár stb. Az értekezletet Körmendy Má­tyás nyitotta meg. üdvözölvén a megjelenteket, magyarázatát adja annak, hogy miért váltak szük­ségessé a kamarának ezek a ke­rületi értekezletei, majd miután az közönség Kovács Mihály csabai ipartestületi elnököt az értekézlet elnökhelyettesévé megválasztja, az elnöK meleg szavakkal emlékezik meg a tárgysorozat első pontja­képen a mesterségükben hosszú időt töltolt iparosokról, akik ré­szére a kamara díszokleveleit azonnal ki is osztották. A kitün­tetett iparosok a következők: Schwartz Márkus, Schnóber János, Matulay Ferenc, Lipták János, Ki­szely Pál, Facsinay Dezső, Timkó János, Fábián Mátyás, Martincsek András, Uhrincsok János. A kitüntetett iparosok nevében Kiszely Pál mondott meghatott hai.gon köszönetet, kijelentvén, hogy további életükkel és mun­kásságukkal is példát fognak szol­gáltatni a fiatel iparosoknak. A kitüntetések átadása után Pálffy József dr. kormányfőtaná­csos tartott igen érdekes és szak­szerű értekezést a kontárkérdés­ről, kifejtvén azon okokat, melyek a kontárok működése következté­ben az iparosság súlyos sérelmeit eredményezik. Elítélően nyilatko­zott a kontárság erősítésére alkal­mas hatósági üzemekről, az üze­mi munkásoknak üzemen kivüli privá'munkéjáról, valamint a kö­zönségnek azon káros szokásáról, hogy szívesen dolgoztat az ol­csóbb kontárral, nem törődve az­zal, hogy silány, felelősség nélkül nyújtott munkát kap. Végül azt javasolja, hogy a konlárkérdésben felterjesztett, módosított javaslat­hoz ez értekezlet is járuljon hozzá, ami egyhangúan megtörténik. Ezután Kovács Mihály csabai iperfestüleli elnök tart ez ipartes­tületi reformokról rendkívül mag­vas értekezést. Az ipartestületi re­formokra vonatkozólag beterjesz­tett javaslatát ez értekezlet azzal fogedja el, hogy az dolgoztassák ki reszletesen különös tekintettel a csebai ipartestület megreformá­lására. Landesberg Jenő dr. az adó­ügyi sérelmekről tartott előadást, melyhez Füredy Lajos is hozzá­szólott. Nagyobb vitát váltott ki Ellmann Adolfnak a kisipari hitel kérdésé­ről tartott beszéde, melynek so­rán felszólaltak Körmendy, Füredy, Kovács és Könyves T. Kálmán. Cserzy Mihály dr.-nak a vásári kérdésekről ta. tott értekezése után következett a sor az indítványok­ra, melynek során Hódmezővásár­hely ipartestülete az építőipari tör­vény sürgős megalkotásának ille­tőleg a sérelmes intézkedések ki­javítása érdekében tett indítványt. Könyves T. Kálmán az ipartör­vénynek 4. és 47. § nak módosí­tása iránt terjesztett be javaslatot, amit az értekezlet Körmendy, Klein és Horváth Mihály hozzá­szólása után azzal a módosítás­sal fogad el, hogy tanoncot csak vizsgázott iparos tarthasson. Az értekezlet ezzel véget ért. Az állatkiállítás ünnepélyes megnyitása A löldek magas katasztere az oka vidékünk állatállo­mánya gyengeségének — A kiállítás hivatva van útba­igazításokat adni a feljavitásra (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békéscsabai állatkiállitásra nagy­számú különböző fajta állatot haj­tottak fel. A békésmegyei állat­állományról, különösen a szarvas­marhákról regen tudott dolog, hogy igen gyenge minőségileg, emmek egyreszt a nem teljesen kielégítő legelőviszonyok, másrészt a nem eléggé okszerű állattartás az oka. Mégis a kiállításon ör­vendetes meglepetésül szolgált néhány gazdánk, de különösen az uradalmak kiállított igen szép állataikkal, A kiállítást a távollevő miniszter helyett Tolnay Pál államtitkár nyi­totta meg a nagyszámban meg­jelent előkelőségek jelenlétében, kik között ott láttuk Kovacsics dr. főispánt, Plosz Béla állam­titkárt, Berthóty dr. polgármestert, Jánossy rendörfőtanácsost és a megyei arisztokraták közül is töb­beket. Beliczey Géza, a Gazdasági Egyesület elnöke üdvözölte az államtitkárt. Üdvözlő beszédében rámutatott arra a sajnálatos kö­rülméryre, hogy a tulmagas föld­kataszter következtében a csabai és általában a megyei gazdák nem képesek a földből akkora hasznokat kihozni, melyek a tul­mages edók fizetése mellett a gazdasagok és különösen az él­lattenyésztés fejlesztésére elegen­dők lehetnének. Az állattenyész­tés fejlesztésének nagy akadálya még a nehéz állalértékesités, a szállítási nehézségek, stb. Arra kéri az államtitkárt, bogy egyrészt hasson oda, hogy a gazdák terhei enyhitlessenek, másrészt az állat­értékesítés megfelelő piacok és szállítású lehetőségek rendelke­zésre állításával megkönnyítes­sék. Tolnay államtitkár megköszöni az üdvözlést és elismeri, hogy a gazdatársadalom valóban nagy terheket visel, azonban azokat a nehezségeket, melyeket maga is lót, nem áll a miniszternek mód­jóban hamarosan enyhíteni. De legyenek a gazdák meggyőződve, hogy állandóan figyelemmel kiséri a kormányzat a gazdák sorsát és amint csak lehet, azon javítani is fog. Ez a kiállítás is alkalmat ' szolgáltat arra, hogy irányt mu­tasson, vájjon milyen uton­medon lehetne minőségileg is emelni a megyei állattenyésztés nívóját. Abban a reményben, hogy ez minden vonalon sikerülni is fog, a kiállítást megnyitja. A kiállítás megnyitása után körül sétáltak az illusztris ven­dégek a kiállításon, ahol már a zsűrizés ekkorára megtörtént. A zsűrizés munkájával nagyjá­ban meg volt a közönség elé­gedve, csak a sertéseknél volt nézeteltérés, amennyiben a közön­ségnek nem az elsődijat nyert Geiszt-féle mangalica kocák, hanem a Gálik János által kiállított 10 darab 17—18 hónapos gyönyörű mangalica kocák tetszettek job­ban. Tényleg ezek a kocák egy­részt oly egyformák voltak, hogy alig lehetett egyiket a másiktól megkülömböztetni, kitűnő állású és lábu, finom szőrű jószágok ezek, mig a Geiszt-félék szőre jóval durvább és fülük is teljesen eltakarja szemüket. A zsűri Ítélete ellenére a közönség a Gálik-féle kocákat tartja a verseny erkölcsi győztesének. Az angolfajta sertések közül

Next

/
Oldalképek
Tartalom