Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) július-szeptember • 145-221

1926-08-06 / 176. szám

4 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1926 augusztus 12 A vármegyei külföldi kölcsön felhasználása A törvényhatósági utak csaknem mind kiépülnek Gyuláról jelentik : A vármegye által felveendő külföldi kölcsön felhasználása ügyében tegnapelőtt a vármegye alispánjánál egy szükebbkörü értekezlet volt, amelyen megjelent dr. Kovacsics Dezső főispán is és az államépitészeti hivatal főnöke: Bálint Imre műszaki tanácsos és a hivatal egy másik főtisztviselője. Az értekezleten elhatározták, hogy a kölcsönből elsősorban a csaba—csorvási utat épitik meg, majd véglegesen elhatározták és megállapították azt a sorrendet, mely szerint a munkákat fogják elvégezni. A sorrendet ugy a kiépítetlen törvényhatósági, mint a vicinális utakra megállapították, az utóbbiaknál azonban attól lesz eltérés, mert először azokat a vicinális utakat épitik ki, amelyek épitési költségeihez az egyes; községek és érdekeltségek hozzájárulnak. Az épitési programba a legfontosabb utakat mind felvette az alispán, azonban azt, hogy azután a kölcsön elegendő lesz-e a programba beállított munkák elvégzéséhez, az még kérdéses, miMi lesz a fontosabb közszükségleti cikkek ára, ha életbe lép a pengőszámitás | után a kölcsön összege sem ismeI retes még ma. A kérdést vármegyénk alispánja — érthetően — előttünk még ma csak igen nagy általánosságban ismertette és a részletekbe nem volt hajlandó belemenni, azonban kijelentette, hogy a törvényhatósági bizottság bármely tagjának ad felvilágosítást a részletekről is, ha ebben az ügyben fel akar szólalni. A kölcsön felhasználása 4 év alatt történik meg négy egyenlő részletben és a munkák során a vármegye csaknem minden kiépítetlen törvényhatósági utja kiépül. 77 dobrudzsai hadiállapot Szófia, augusztus 5. A román hatóságok Dobrudzsában kényszerintézkedéseket tettek. A határvidéken 39 km.-nyi sávon kihirdették a szigorított ostromállapotot. A falvakban a lakosság este 7 órától reggel 6 óráig nem hagyhatja el lakását, ami a mezei elvégzését tetemesen hátráltatja. A Közlöny híradásai nyomán nagy általánosságban mindenki tisztában van már azzal, hogy a jövő esztendő első napján kötelezően életbe lép a pengőszámitás. Hogy a nagyközönség idejében hozzászokjon a pengőben való értékeléshez, a posta és az államvasutak már bevezették a pengőszámitást. — Természetesen csak abban a vonatkozásban, hogy a közönség a papirkoronáért kiadott vasúti jegyeken és a postabélyegeken feltüntetett összegből egyszerű leolvasás utján megállapítja, hogy a lefizetett papírpénz hány pengőt, illetve pengőfillért ér. Mivel ez nem igen vezet közel a kivánt célhoz, rövidesen forgalomba hozzák a pengő értékkel felülbélyegzett, jelenleg közkézen forgó papírpénzeket. Ezekről azonnali rátekintés után megtudja boldog tulajdonosa, menynyit kell belőle rakásra hordania, hogy büszke pengő-milliomossá válhassék. Élénken foglalkoztatja a félév múlva életbelépő pengőszámitás Békéscsaba város gazdálkodóit, kereskedőit és iparososztályát is. Foglalkoztatja ugyan a dolog a fogyasztók legszélesebb rétegeit is, ők azonban inkább visszafojtott lélekzettel várják, hogy milyen világot hoz magával az eddig még nem sok jót mutató pengő. Jól tudjuk, hogy a pengőszámitás a vasúti szállítást máris megdrágította és biztosra vehetjük, hogy egyelőre átmeneti drágulásra lehetünk elkészülve minden vonalon. Mivel igen érdekes és tanulságos következtetéseket lehet levonni abból, ha a jelenlegi papírkorona árakat pengő értékre számítjuk át és ezt az összeget öszszehasonlitjuk a békebeli árakkal, érdemesnek tartjuk az alábbi kis táblázat közzétételét. Csak a fontosabb közszükségleti cikkeket vettük fel kimutatásunkba, ami éppen elegendő a békebeli és a pengővel életbelépő árak összehasonlítására. Buza mm-ként Rozs „ Árpa „ Zab „ Élőmarba közmin. kg-ként Hizottsertés kg-ként 13-C 30 Papírkorona 1926. 350-000 200.000 200.000 200 000 7 000 Juh kg-ként Marhahús kg. Juhhus kg. Sertéshús kg. Zsir kg. 5.000 18'003 16 000 24-000 26-000 Füstölt szalonna kg 30-000 Tojás drbja 1-000 Tei literenként 3C30 Nullás liszt kg. 7-200 Kenyér liszt kg- 5'000 Kenyér (tehén kg. 5'800 Kenyér (barna) kg. 5'0C3 Cukor (kocka) kg. 16 400 Só (őrölt) kg. 5-5C3 Rizs középfin.) kg. 12 200 Szinszappan kg, L8.000 Petróleum literenként V600 Kocsikenőcs legf. kg. 7-500 Kasza drb-ja 45 ooo Kaszafenőkő drbja 2-ooo Gabonászsák(jutta) 3o ooo Eke felszerelve l,5oo.ooo Kötél (kender) kg- 45ooO Vasvilla (4 águ) drb 26-ooo Mész kg l'ooo Meszelő közepes 3o.ooo Falilámpa drb lö'ooo Vászon köpf. m 2o'ooo Kanavász „ „ 2o.ooo Festőkarton „ 15,ooo Barchet „ 25"ooo Férfiszövet „ 25o.ooo Harisnya párja lo'ooo Csizma „ 600.000 Munkáscipő, 12o.ooo Uricipő középf. 35o-ooo Talpalás, sarkalás 5o.ooo Télisapka bélelt 15oooo Kalap középfinom loo.ooo Cérna (orsós) drb 16.000 Porcellántányér „ 11.000 Vizespohár „ 3.5oo Befőttes üveg féllit. 3.5oo Aratási napszám 65.ooo Borotválkozás 4.ooo Hajvágás lo.ooo Egyszerű temetés looo.ooo A magunk részéről figyelemmel fogjuk kisérni a pengőszámitással kapcsolatos áralakulásokat és szükség esetén a nyilvánosság jogánál fogva hozzászólunk a kérdéshez. Aranykorona 1914. 16-— 14 = 14.— 14 — 0-80 1.10 0-50 0'52 0'36 0-60 0-9S 1.20 0 04 0-20 0-18 0-12 024 018 096 012 0-12 096 0.14 028 2— 0 20 1.2o 7o — 2 — 1— o o7 1-6o o'24 o'4o o.42 o-32 o'5 o 5"o 26 2o-5-— 8.— 3-2o 2-4o 2 — o-35 o-4o o'2o O.06 2'4o o'2o o-4o 5o-— Pengő 1926. 28-— 1600 16-— 16 — 0- 56 104 0-40 1-34 1--4 1-92 208 2.40 008 0-24 0-58 0-40 0-43 0-40 1-31 0-44 0.97 1-44 0'36 0-60 3.60 0-16 2.4o 12o.— 3-60 2'o8 o'o8 2-4o 1.2o T6o l-6o l'2o 2 — 2o-— 0-8o 48"9'6o 28-— 4-— 12-— 8-— 1-28 o-88 o-28 o-28 5'2o o-32 o-80 8o- — Befejeződött az árvízkárosultakat felsegélyzö akció 2859 milliót osztottak ki Gyuláról jelentik : Amikor az elmúlt év karácsonya után a borzalmas vész pusztításairól egymásután jelentek meg a sajtóban a vész hatalmas méreteiről szóló tudósítások, a magyar társadalom is megmozdult és a gazdag az ő koronáival, a szegény pedig filléreivel sietett segítségére azoknak, akiknek mindenét elvitte a borzalmas ár. És a segitő akció élére a kormány dr. Kovacsics Dezső főispánt állította, aki ezt ez akciót a napokban fejezte be és munkája eredményéről egy kimutatásban számol be, melynek érdekesebb adatait az alábbiakban közöljük. Az dr Békésmegyében 52882 kat. hold földet öntött el. Ebből Gyula határában 4082, Gyulavári ban 12500, Szeghal non 1300 és Vésztőn 35000 katasztrális holdat. Az ár 3078 házat és tanyát döntött romba. Gvulán 197, Gyulaváriban 850, Szeghalmon 31 és | Vésztőn 1000 ház esett prédájául a víznek. Az árvízzel sújtott földmivelő lakosság vetőmagsegélyt is kapott és pedig árpát, zabot, bükkönyt és tengerit. Ezekből Gyulán 1320, Gyulaváriban 781, Vésztőn padig 1050 mázsát osztottak ki. Az összedőlt házak közül Gyulán ingyen építettek fel 35, a károsult valamelyes hozzájárulásával 46, Gyulaváriban ingyen 4, Vésztőn ingyen 117, hozzájárulással 45 házat. A károsultak között a kormánybiztos főispán Gyulán 750, Gyulaváriban 70 és Vésztőn 596 millió korona kamatmentes kölcsönt osztott ki, mig egyszer és mindenkorra szóló segély cimén Gyulán 650, Gyulaváriban 53 és végül Vésztőn 743 millió koronát osztottak széjiel. Az akció most már befejezettnek tekinthető. Ezer darab féláru jegyet kapott a kiállítás A sakkverseny a Vigadóban lesz — Kétszázon felül van a jelentkezők száma (A Közlöny eredeti tudósítása.) Szerdán este tartotta meg ülését a kiállítás előkészítő bizottsága Kovács Mihály elnöklete alatt. Az ülés elején Kovács Károly postafőnök, a Sakkor elnöke hálás köszönetét fejezi ki az intéző bizottságnak a Sakkor országos versenyének támogatásáért, azonban bejelenti, hogy a verseny csak akkor lesz megtartható, ha a társadalmi uton való gyűjtés eredménnyel fog járni. Ami a bizottság egyéb kikötéseit illeti, annak a Sakkor aláveti magát. Ugyanekkor véglegesen megállapodott a bizottság abban, hogy az országos sakkverseny kezdete szeptember 1. és színhelye a Vigadó nagyterme lesz. Az elnök bejelentette ezután, hogy a miniszter engedélye alapján érintkezésbe lépett a MÁVval és meg is állapodott ugy a félárujegy szövegében, mint a kibocsájtandó jegyek számában. Eszerint 1000 darab félárviegy áll rendelkezésre a kiállításra utazó vidékieknek. Hosszabb eszmecsere után a bizottság a bejelentést tudomásul vette azzal, hogy a jegy árát később fogja megállapítani. Elfogadta a bizottság Gyöngyösi János dr. javaslatát arra nézve, hogy a féláru jegyek terjesztésére megkeresi a szegedi Kereskedelmi és Iparkamarát, mely hivatalból fogja a jegyeket közvetíteni. Ezután elhatározta a bizottság, hogy a kiállítás küldöttségét Kovács Mihály vezeti Bud pénzügyminiszter elé. Örömmel vette tudomásul a bizottság a titkár bejelentését, mely szerint eddig kétszázon felül van a jelentkezők száma, sőt az utóbbi napok tömeges jelentkezéseiből következtetve, ez a szám a jelentkezési határidő leteltéig még jóval meg is fog növekedni. Hasonlóan igen nagy sikerűnek ígérkezik az állatkiállitás is, melyre eddig 300 darab van bejelentve. Több kisebbjelentőségü tárgy megbeszélése után az ülést az elnök bezárta. 1 osztálya is hamarosan rendezés alá kerül, ugy, hogy az ősz folyamán a muzeum megnyitása a nagy közönség részére meg is történhet. Rendezik a Muzeum régiségtárát is (A Közlöny eredeti tudósítása.) A miniszter értesítése szerint a csabai muzeumi bizottság kérésére a muzeum régiségtárának rendezésére kiküldötte Bella Lajos tanárt, a Nemzeti Muzeum tiszteletbeli őrét. A kiküldött régészszel a városnak kell érintkezésbe lépnie leutazási idejének megbeszélése céljából és ugyancsak a város tartozik gondoskodni elszállásolásáról is. Györffy Istvánt most már nem áll módjában a miniszternek kiküldeni, mert a Nemzeti Muzeum régészeti osztálya is épen most áll átrendezés alatt. Ellenben annak semmi akadálya sem Ie3z, hogy őt az ősz folyamán a miniszter kiküldje. Eszerint a muzeum régészeti Felrobbant francia repülők Páris, aug. 5. Mint a Matin Rabatból jelenti, egy francia bombavető repülőgép a francia arcvonal fölött kigyuladt és felrobbant. A benne ülők, számszerint ketten, szörnyethaltak. 7J cukrászdák zárórája Budapest, augusztus 5. A belügyminiszter a kereskedelmi miniszterrel egyetértve kiadott rendeletében a cukrászdák záróráját május, junius, julius és augusztus hóban éjjel 12 órában, más hónapokban pedig éjjel 11 órában állapította meg.