Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) július-szeptember • 145-221

1926-08-04 / 174. szám

Békéscsaba, 1926 angnsztns 4 Szerda 53-ik évfolyam, 174-ik szám BEEESMEGYEI KOZLOHT EISflietéal dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyed­ívre 76.000 kor. így hónapra 25.000 kor. Példányonként 1000 korona. POLITIEál NAPILAP Főszerkesztő: Telefonszám: 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabái II, kerület Ferenci Józseí-tér 20. szám alatt Hirdetés díjszabás szerint. Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: Filippinyi Sámnel Néhány tipikus adómagyarázatra fel kell himi a pénzügyminiszter figyelmét (A Közlöny eredeti tudósitása.) Augusztus 8-án Bud János dr. pénzügyminiszter Békéscsaba dísz­polgára itt lesz Csabán, mint már azt vasárnapi számunkban hirül is adtuk. Értesülésünk szerint a n iniszter fogadni fogja a külön­böző érdekképviseletek küldött­ségeit is, amelyek előtte hódola­tuknak és tiszteletüknek fognak kifejezést adni. Tudjuk, hogy a miniszter nem a bürokratikus politikusok közül való, hanem ellenkezőleg, hive a gyors, minden sailangtól mentes munkának. E szempontból szám­talan eseíet tudnánk felsorolni, amikor a miniszter egy-egy hozzá intézett kérésre, vagy panaszra, minden különöeebb hivatalos el­járás mellőzésével egyszerűen a panaszlott hatósághoz intézett uta­sítást, vagy kért attól sürgős fel­világosítási. Éppen ezért ismerve a miniszternek ezt a kiváló tulej­c'onságát, bizonyosak vagyunk benne, hegy a miniszter nem fogja rossz néven venni, ha ezek a kül­döttségek egy-egy tipikus adózási sérelemre fogjak felhívni figyel­mét. Ilyen sérelmek, melyek nagy része rendeleteknek az adóhivata­lok által tévesen való mogyarázásá­ból ered, rendszerint a foigalmi­pdó, luxusadó és illetékkiszabá­sod. Miután az illetékekre vonat­kozó rendelkezések téves alkal­mazáséról mér irtunk a múltkori­ban, tegnap ismét egy tipikus ese­tet edott hirül egyik olvasónk, ezúttal a forgalmiadó és luxus­adó körül tapasztalható tipikusan helytelen magyarázatokból eredő sérelmekről beszéljünk. A forgalmi adónál különösen sérelmes ese­tek rendszerint a bélyegekben való lerovásoknál adódnak elő. Egyik csabai ügyvéd egy forgalmi­adó köteles ügyben beragssztott forgalmiadó bélyegeket. Miután azonban csupa kis címletet kapott PZ elárusító helyen, a szabály­szerű helyre nem fért el a meg­kívánt összegű bélyeg, miért is a többit kénytelen volt lejebb ra­gasztani. Ézért az adóhivatal meg­b'rságolta az ügyvédet, mondván, hocy nem szabályszerű módon ragasztotta be a bélyegeket, azaz a lejebb ragasztottakat nem vette figyelembe. Az ügyvéd persze nem nyugodott bele, az adóhivatal helyet Í3 adott a felszólalásnak, ámde most mér az ügyvéd klien­sét bírságolta meg helyette. Se szeri, se száma a felebbezés alatt álló eseteknek, amelyek nagy­részét a fél javára intézik ugyan el felsőbb fokon, azonban abból a félnek semmi haszna sincs, mert a kircit bírságot ki keilett fizetnie előzőleg. Ami pedig ez adóhiva­talhoz kerül, arra keresztet vet­hetünk. A luxusadónál is cifra esetek adódnak elő. A masamód iparban és kereskedelemben például a luxusadó értékhatár 700.000 K, de ha egy kalapon csak egy szál selyem, va^y bársony virágocska van, azután már luxusadót kell fizetni még akkor is, ha a kalap óra legfeljebb 100.000 Korona. De luxusadót kell fizetni egy 200.000 L-ás krepdesin kalap után is. Megtörtént, hogy ez egyik kalap­szalon tulajdonosa kifogással élt a pénzügyigazgatóságnál és utalt arra, hogy Budapesten nem igy értelmezik a luxusadó rendeletet. Erre azt a választ kapta: „Hja, arról, hogy Pesten nem helyesen értelmezik a rendeletet, mi igazán nem tehetünk." Ez a lap kicsi ahoz, hogy min­den eselet felsoroljunk. Ezeket is csak azért emiitettük meg, hogy hasonlókat gyűjtsenek bokrétába érdekképviseleteink küldöttségei és nyujlsák ét a miniszfernek. Ahogy őt ismerjük, egészen bi­zonyosan nem fogja rossz néven venni ezt a prezentet. Hakovszky közeledést akar magyar ország és Románia között Budapest, augusztus 3. Rakov­szky Iván belügyminiszter a mult héten Erdélyben feleségének ro­konait látogatta meg és ezalka­lommal az erdélyi társadalom ve­zető férfiéival a magyarság hely­zetéről is tárgyalt. Az a hir ter­jedt el, hogy a miniszter erdélyi útjával kapcsolatban Magyarország és Románia között akar közele­dést létrehozni. Fontos lakásügyi tanácskozások a népjóléti minisztériumban Aranyparitásos lakbért követelnek a tisztviselőknek más helyiségek céljaira akarják felhasználni az eddig kiadott la­kásrészeket. A képviselők azt szeretnék, hogy kötelezzék a vi­déki háztulajdonosokat arra, hogy 5 éven keresztül csak lakás cél­jaira használhassák épületeiket, továbbá, hogy aranyparitásnál ma­gasabb bért ne szedhessenek. Budapest, augusztus 3. A nép­jóléti minisztériumban most tanács­koznak arról, hogy mely közsé­gekben függesszék fel a lakás forgalom felszabadításáról szóló rendeletet. Arról értesülünk, hogy több kormánypárti és kormányt­támogató képviselő bizonyos mó­dosításokat kíván a népjóléti mi­niszter elé terjeszteni. A vidéken azért van annyi fel­mondás, mert a háztulajdonosok saját céljaikra kamrának vagy Halálra Ítélik az erzsébethelyi postahivatalt A város képviselőtestületének kötelessége erélyesen közbelépni Kérik továbbá, hogy az állami tisztviselők lakbérét is tásra emeljék. aranypan­(A Közlöny eredeti tudósitása.) j Több izben szóvótettük már az erzsébelhelyiek nyomorúságos pos­taviszonyait. Az emoer igazán csodálkozva áll meg a postaigaz­gatóságnak ebben a dologban tanúsított nem törődömsége előtt. Az olt lakó 12—14 ezer ember hiába rimánkodik, hiába érvel a leghelytállóbb okokkal, amelyek­nek valóségáról egy helyszíni szemle alkalmával bárki is meg­győződhetik, még sem történik semmi a helyzet javítása szem­pontjából. Azaz, hogy, dehogy nem tör­ténik I Történik bizony, hanem az aztán igazán koronája lesz a posta­igazgatóság minden eddigi tény­kedesének. Mint értesülünk, ugyan­is egy javaslatot terjesztettek be a postaigazgatósághoz — nem az erzsébethelyi lakosság köréből I —, melynek értelmében a javaslat­tevő az erzsébethelyi postahivatalt szeretné eltüntetni a földszínéről. Ha ugyanis az igazgatóság komo­lyan venné a teljesen komolytalan javaslatot és a 2 es számú postát telefonközponttá szerelné, hogy igy Erzsébethely telefonszolgálatát is ellássa, ugy annak közvetlen ered­ménye az lenne, hogy az erzsé­bethelyi hivatalt meg kellene szün­tetni, mert az egypár csomag és levél felvételért nem lenne érde­mes fenntartani. Hogy mit jelen­tene a kincstárnak pénzkiadást, illetőleg a „csodabogár javaslat" keresztülvitele, a központ, kábel stb. berendezésekre vald tekintet­tel, itt nem beszélünk. A szak­értők azzal úgyis tisztában van­nak. Azt, hogy a lakosság mit szól a dologhoz, ugy is tudjuk. Épen a^ért itt csak ismételjük azt, amit már annyiszor, hogy Erzsébethely postahivatalónak fej­lesztése közérdek, de ugyanakkor érdeke a kincstárnak is. Másod­szor, lehetetlen dolognak tarljuk azt, hogy az erzsébethelyieket másodrendű polgárokként kezel­jék. Ennélfogva most már felhívjuk a város vezetőségét, a város kép­viselőtestületét, hogy még az utolsó pillanatban nekik kötelességük közbelépni annak a kerületnek érdekében, mely ugy területénél, mint lakosainak számánál fogva Csabának egyik legszámottevőbb kerülete. A kérdés ugyanis, mint értesülünk, most van megbeszélés alatt a minisztériumban. Ha a minisztérium most a helytelen in­formációk alapjón tényleg halálra itéli az erzsébethelyi postát, azt — rövid idő kényszerítő bizonyí­tása után — nagyon nehezen lehet majd újra életre kelteni, abba hó­napok, esetleg évek is bele tel­hetnek. A város vezetőségének és képviselőtestületének pedig nem lehet közönbös az, hogy a pol­gárok ezrei sárban, latyakban kilométereket tegyenek meg a vas­úti postáig, csak azért, mert né­mely nagyon okos embereknek az ugy tetszik. Autók és Fordson Traktor gyári árban. Autorizált képviselet fezkovifs gépáruhás csaba Andrássy-ut 48

Next

/
Oldalképek
Tartalom