Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) július-szeptember • 145-221

1926-07-31 / 171. szám

2 BÉK15SMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1926 julius 31 A vallásban ne legyen politika Nemzeti ünnepen mindenki saját templomába menjen Budapest, jul. 30. A magyarországi püspöki kar legutóbbi konferenciáján határoztak a közös vegyes istentiszteletek ellen és ugyanakkor szabályozták a nemzeti vonatkozású kultuszt a templomokban. A püspöki karnak ezt a határozatát hosszabb kisérő levélben Mikes János gróf, szombat- ! helyi megyéspüspök most íhozta papjai tudomására, aki levélben ezt irja, hogy az egyház az örök isteni igazságot nem keveri össze politikai vonatkozású motívumokkal, muló felfogásokkal. Nemzeti jellegű ünnepen menjen kindenki a maga templomába, azután a polgári ünneplésen találkozhatnak a különböző felekezetű ünneplők. A Himnuszt csak nemzeti jellegű ünnepen énekeljék, nehogy a nemzeti imádság mindennapivá váljék. Miért nincsen Csabán rendes térzene? Tisztelt Szerkesztő Ur 1 Miért nincsen csakugyan nálunk rendes térzene, amikor van háziezredünk és annak egészen szépen fejlődő zenekara? Emlékekezünk még a régi békeidőkből, amikor pedig a 101-ik gyalogezrednek itt csak egy zászlóalja volt, mégis bárhol lett légyen az ezredtörzs, minden évben találtak módot arra, hogy a zenekart leküldjék CsaDára, ahol az heteken át esténként térzenét adott. Ezeknek a térzenéknek már akkor is megvolt a megfelelő hasznuk, mely egyrészt a zene népszerűsítésében, másrészt a munkában fáradt lakosság esti kellemesen frissítő szórakoztatásában nyilvánult meg. Kétszeresen indokolt lenne a mai örömökkel teljesnek épen nem mondható napjainkban ezeknek a kedves emlékű térzenéknek a felújítása. A népnek az a része, mely zenei élvezetben vajmi ritkán részesül a mai jazz-bandes világban igazán rászorult már a katonazenekarok muzsikájára, mely a klasszikus muzsika mellett a magyar dalköltészetet is felöleli. De amint a múltban a térzenék ezenkívül még egy más célt is szolgáltak, ugy már ennek a célnak szolgálatában is szükség lenne egy térzenésnap rendszeresítése. Nevezetesen ezeken a térzenés napokon a zenekar maga is töké letesiti önmagát, ugy, hogy ez az összmunka valósággal elengedhehetetlen magának a zenekarnak is. Határozott meggyőződésem továbbá, hogy maga a nép, melynek kétségtelenül kedves szórakozásává lennének a zenés napok, annyira összeforrna a zenekarral, hogy tehetségéhez képest örömest segítené azt eszközökbeli tökéletesítésében. Két szempont van tehát, mely megkívánja a térzene felújítását, egyik a nép zenei nevelése, másik a zenekar technikai fejlődése, Azt hiszem, ha háziezredünk tudná azt, hogy a térzenével ennek a városnak lakosságával milyen jótéteményt gyakorolna, hibonyára találna módot arra, hogy hetenként legalább egyszer, egy esti órában ismét rendszeresítené a térzenét. Ezért kérem tisztelt Szerkesztő Ur, ha jónak látja, adjon helyet e soroknak b. lapjában. Vagyok igaz tisztelettel Aláírás. Hajsza az ellopott kerékpár után A tehénlegelőnél fogták el a végkimerült biciklitolvajt (A Közlöny eredeti tudósítása.) Egy héttel ezelőtt a Lőwy féle fakereskedés egyik kerékpárján György Ervin a cég alkalmazottja a Nemzeti Hitelintézetbe ment. A kerékpárt a bank előtt kinn az uccán hagyta s mire dolgát benn a bankban elvégezte, kerékpárjának már csak hült helyét találta. Tegnap aztán épen kint járt a vasúton, amikor három munkáskülsejü biciklistára lett figyelmes. A beszélgető biciklisták mellett lévő kerékpárokat nézegetve nagy örömmel ismerte fel ellopott kerékpárját. A kerékpár hatósági száma már ki volt cserélve, a kerékpárra egy szerszám láda is fel volt szerelve, azonban a gyári szám sértetlenül rajta volt még a kerékpáron. György Ervin nyomban követelte is vissza a kerékpárt, azo;.ban a munkás pofonokkal fenyegette. Mikor azonban látta, hogy több kettőnél, hajlandónak mutatkozott a kerékpárral és György Ervin együtt a rendőrségre menni. A vasúti szálló előtt aztán egyszerűen felkapott a kerékpárra és megugrott. György Ervin egy darabig futott utána, majd miután Bodorik Antaltól egy kerékpárt kapott, kerékpáron üldözte biciklijének megszöktetőjét. A megugrott legény kétségbeesett iramban haladt a Horthy Miklós- uton át P Bajzauccába, de a kitartó üldözőt nem volt képes lerázni magáról. Szerencsére az Excelsior előtt váratlanul segítséget kapott az Engelféle hirlapiroda egyik kerékpáros alkalmazottja személyében, akinek segítségével most már a gyulaiuton tovább üldözte a szökevényt. A tehénlegelő előtt aztán végképen kimerült az üldözött, ledőlt a gépről, bevonszolta azt egy bokorba és megadással várta be üldözőit, akik pár pillanat múlva már meg is érkeztek. Hamarosan előkerült a kerékpár is, melyről a szökevény kijelentette, hogy ő azt másfél millióért vette, de, hogy kitől, azt nem tudta megmondani. György Ervin és társa erre leszerelték a kerékpárról a szerszámos ládát, azt visszaadták a munkásnak, akit be akartak kisérni most mór a rendőrségre, csakhogy az sehogysem akart kötélnek állani. Végül is miután erőszakkal nem tudták becipelni, felírták az általa bemondott nevet és jelentést tettek a rendőrségen. A rendőrség most mindenek előtt megállapítja, hogy a név tényleg az illetőé e és azután azt, hogy milyen körülmények között került a kerékpár hozzá. Tanulság mindenesetre az, hogy a kerékpárosok jól teszik, ha az uccán hagyott kerékpárjaikat lelakatolják. A fürdöigazgatőság elkészítette az épitesi szerződést Tus- és gyógyfürdőket is létesítenek (A Közlöny eredeti tudósítása.) Tegnap este ült össze a fürdőigazgatóság, hogy egyrészt a tervező építőművész jelenlétében letárgyalja és elkészítse a gőzfürdőépités szerződését s megállapítsa azokat a feltételeket a szerződésben a vállalkozóval szemben, melyek helyi iparosaink érdekeit lesznek hivatva megvédeni, másrészt, hogy a városi orvosokkal megbeszéljen bizonyos dolgokat, melyek a fürdőközönség érdekében megvalósitandóknak látszanak. A szerződésben pontosan körülvonalazták a legfontosabb feltételt, nevezetesen azt, hogy a vállalkozó tartozik elsősorban a csabai iparosokat felszólítani és csak azon esetben adhat ki munkát idegennek, ha a helyi iparosokkal semmi módon megállapodni nem tudna, de még akkor is tartozik előzetes beleegyezést kérni a fürdőigazgatóságtól. Az orvosokat azért hivta meg az igazgatóság, hogy véleményüket kikérje, a thermál, iszap, stb. fürdők létesítését illetőleg, hogy azok egészségügyi szempontból szükségesek-e és lehetnek-e eredményesek. A megjelent orvosok kivétel nélkül nagy örömmel fogadták a tervet, sőt megtoldották még egy ujabbal is, nevezetesen egy tusfürdő szükségességét hangoztatták, azon célból, hogy ha például valaki csak egyszerű tus- j sal való lemosást kívánna, ne kelljen kádfürdőt, stb. használnia. A tervező építőművész az egységes óhajnak valamilyen módon igyekszik eleget tenni és a terven ezirányban némi változtatást beilleszteni. Egy tanár

t aki vályogot vet A dorozsmai tanyák szenzációja. Megbűvölt tanítványok (A Közlöny eredeti tudósítása.) Ámbár nem vármegyénkben tör- s tént a nem mindennapi eset, melyről ezúttal beszámolok a Közlöny olvasóinak, mégis azt hiszem, hogy ez a korunk nyomorúságának élesen megvilágított képe alkalmas a belőle való okulásra mindazoknak, akik immár a feltámadásba vetett hitüket lassanlassan feladni kezdik. Az eset a következő : Egy nagytudásu, hivatásáért fanatikusan rajongó, erdélyi menekült tanár került a dorozsmai tanyákra. Megfelelőbb elhelyezkedést nem tudván találni, egy ottani tanyai elemi iskolához lett beosztva. Az ókori bölcsekre jellemző derült életfelfogásu ember szörnyen meg lett volna elégedve helyzetével, a hiba csupán ott volt, hogy lakást sehogy sem tudott kapni. Szó sincs róla, elszomorító dolog, hogy mikor a fehér abrosznál erősen nekihevülve szavalunk a szellemi fölényről, ugyanakkor még azt sem tudjuk megtenni, hogy akik vállain nyugodna a szellemi fölényre való emelés nemzeti létérdeket jelentő feladata, legalább hajlékot kapnának. A dorozsmai professzor azonban nem esett kétségbe Túltett az ókori hordólakó Diogenesen is, nem mintha ő talán a budafoki péncészettől rekvirálta volna magának lakását, egy emeletes cementhordót, hanem most a szünidőben jókedvvel nekiállott vályo<w rr Első ésmegyei Parketta Vállalat Alapíttatott 1908-ban Ajánlatokkal díjmentesen szolgál helyben és vidéken — A legelőnyösebb és legolcsóbb árakon készít és vállal amerikai és koczkába rakva tölgyfa bükk, juhar- és diófából bármilyen nagy és kis mennyiségben javítást és beeresztést is Varga János épület és bútorasztalos parkettavállalata Békéscsaba Horthy Míklós-ut 14 T