Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) július-szeptember • 145-221

1926-07-29 / 169. szám

2 Bf!KÉSMEGYEI KflZLÖNY Békéscsaba, 1926 julius 29 korona behozatallal szemben 246 millió aranykoronát tesz ki, ami az előző év első öt hónapjához viszonyítva 8.6 százalék, illetve 7.5 százalék emelkedést mulat. A kereskedelmi mérleg passzívuma három százalékkal növekedett, aminek egyik oka lehetséges, hogy a Magyarországból Ausztriába irányuló kivitel terén előfordult késedelmek voltak, amik a kereskedelmi egyezmény életbeléptetésére irányuló várakozásban nyerik magyarázatukat. Az újjáépítési terv szerint megkívánt valamennyi reform végrehajtása megtörtént. Az átlagos búzatermés 1920— 24ig terjedő években 15.87 millió métermázsa buza volt. 1925-ben 19.50 millió métermázsa volt a valóságos eredmény, mig az 1926. évre 18.60 millió métermázsa búzatermés várható. Ezenfelül 7.68 millió métermázsa rozstermésre is van kilátás az idén. Tekintve, hogy Magyarország belső szükséglete fogyasztásra és vetőmagra búzában és rozsban együttvéve mintegy 18 millió métermázsát tesz ki, föltehető, hogy jelentékeny kiviteli többlet fog rendelkezésre állani. Az év eleje óta a fizetésképtelenségi esetek száma állandóan határozottan csökkenő irányzatot mutat. A bíróságok elé került fizetésképtelenségi esetek száma januárban 359, februárban 347, márciusban 278, áprilisban 264, májusban 239 és juniusban 189 volt. A csabai piac A terménypiac árai nagyjában változatlanok. Óbuza 345—455, ujbuza 335—345, óárpa 220—230, ujárpa 180-190, tengeri 230-240. A többi piac árai ezalkalommal is változatlanok. Az orosházi iparosok és kereskedők az országos vásárok ellen Az orosházi Ipartestület kerthelyiségében vasárnap délután 3 órakor az Ipartestület, Kereskedelmi Csarnok és Kereskedelmi Kör tartolták gyülésüket az országos vásároknak Orosházán leendő beszüntetése érdekében. A gyűlés lefolyása mindvégig higgadt és zavarmentes volt. A nagygyűlésen a következő határozati javaslatot fogadiák el: Az orosházi Ipartestület, Kereskedelmi Csarnok és Kereskedelmi Kör által az Ipartestület helyiségeiben 1926. julius hó 25-én tartott közös nagygyűlés — Orosháza iparának és kereskedelmének összes művelői — egyhangú határozattal felkérik Orosháza nagyközség érdemes képviselőtestületét, hogy a hivatalos gazdasági tényezők által is feleslegesnek és mind károsabbnak talált, a forgalom ma már elavult gazdasági formáját képező, silány és hibás portékákkal való szemfényvesztés jegyében lefolyó, hitelezőik megkárosítását célzó önköltségi áron aluli eladóknak működési teret nyújtó, az orosházi népes és elismerten jó munkás iparos és kereskedő osztályra pedig különös okokból is katasztrofális: orosházi országos kirakodó vásárok sürgős megszüntetését a nagyméltóságú kereskedelmi min'szter urnái kérelmezze. A nagygyűlés felkéri Orosháza község mezőgazdáit, "munkás-, tisztviselő- és lateinerosztályát és sajtóját, hogy az Orosházán szokásos testvéri megértéssel támogassák ezen — a mai súlyos terheket velük közösen viselő, ipar és kereskedelem elsorvadását megakadályozó, tehát közérdekű — akciót, melynek sikere a ma már állandósult, sőt túlzott verseny mellett semmi esetre sem veüetne az árak emelkedésére. Az állatvásárok természetesen továbbra is megtartatnának. Mennyi bért kell fizetni augusztusban P A lakások bére változatlan, as üzletek bére 8 százalékkal emelkedik (A Közlöny eredeti tudósítása.) Vasárnap lesz augusztus elseje, amikor ismét egy ujabb házbérnegyed veszi kezdetét. Ezutlal a lakók kevesebb sóhajtozással gondolnak a negyedévi lakbérre, miután az a lakásoknál nem változik s marad a májusi 50 százalékos alapbér. Az üzlethelyiségek bére már azonban a májusinál 8 százalékkal magasabb. A Békéscsabán fizetendő lakásA lakások bére: és üzletbérek pontos táblázatát alant közöljük, azzal, hogy a rész letfizelési kedvezmények ezúttal is fennállanak mindazok részére, akik lakbérilletményben nem részesülnek. A lakás- és üzletbérek azonban most is minden hónap 5 ig fizetendők ki s a hátralékos őszszeg után 1 százalék késedelmi kamat fizetendő a háztulajdonosnak. Az üzleti műhely-, raktár és mit nem lakát céljaira szolgáló helyiségek bére: 1917. évi Tiszta Üzemi 1917. évi Üzemi alapbér lakbér pótlék alapbér pótlék egész negyei alap jérek az alapbérnek egész negyei 50 1 3 negyed 58 1 3 százaléka 14500 K-ás százaléka 14500 K-ás evre szorzószámmal evre szorzószámmal 1 2 3 1 4 1 2 3 4 60 15 108750 6525 100 25 210250 10875 80 20 145000 8700 120 30 252300 13050 100 25 181250 10875 160 40 336400 17400 120 30 217500 13050 180 45 378450 19575 140 35 253750 15225 200 50 420500 21750 160 40 290000 17400 240 60 504600 26100 200 50 362500 21750 300 75 630750 37625 240 60 435000 26100 360 90 756900 39150 300 75 543750 32625 400 100 841000 43500 360 90 652500 39150 480 120 1009200 52200 400 100 725000 43500 500 125 1051250 54375 480 120 870000 52200 600 150 1261500 65250 500 125 906200 54375 700 175 1471750 76125 600 150 1087500 65240 720 180 1513800 78300 700 175 1268750 76125 800 200 1682000 87000 800 200 1450000 87000 900 225 1892250 97875 900 225 1631350 97875 1000 250 2102500 108750 1000 250 1813500 108750 1200 300 2523000 130500 1100 275 1993750 119625 1400 350 2943500 142250 1200 300 2175000 130500 1500 375 3153750 163125 1200 * 2175000 1600 400 3364000 174000 2000 500 3205000 217500 A lakásépítési kölcsönök feltételeinek enyhítéséről tárgyalnak Az idők folyamárt a folyósított kölcsönről zálogleveleket fognak kibocsátani Kétségielen, hogy az állam különböző építési akciói nagyrészben hozzájárultak ahoz, hogy az ország területén igen számbajövő építkezések indultak meg- Bár a méretek még mindig nem azok, amelyekre az országnak ugy a lakásínség, mint a munkanélküliség okából szüksége volna, még sem lehet elvitatni, hogy lassan ugyan, de mégis a kibontakozás felé haladunk. A kincstár által engedélyezett épitési hilelek ugyan még magukon viselik az inflációs idők bélyegeit, mert hiszen ugy a kamatok, mint a törlesztési feltélelek annyira súlyosak, hogy ezek az építkezések még C3ak igen magas, szinte irreális házbérek mellett rentábilisak. Már pedig az egész vonalon mindannyiunknak kötelességünk arra törekedni, hogy a megélhetési viszonyok arányban legyenek a kereseti lehetőségekkel. Ezeknek az uj állami kölcsönökkel épült házaknak a lakbére elviselhetetlenül nagy. Ugyanez áll az állami házakra. Természetesen ezeknél a házaknál módjában áll a kormánynak lakbérengedményeket tenni, a magánvállalkozás azonban mindaddig, amig csak drága hitellel tud építkezni, a lakbérekkel is kénytelen hozzásimulni a valósághoz. Ennek a helytelen állapotnak akar véget vetni az a terv, amely szerint a kincstár a lakásépítési kölcsönök feltételeit igen lényegesen enyhíteni szándékozik. A 15 éves kölcsönöket át fogják konvertálni 30 éves kölcsönökre és gondoskodás fog történni arról is, hogy az annuitások arányban legyenek a nemzetközi pénzpiaci árakkal. Igen valószínű, hogy az állami lakásépítési kölcsönök később kibocsájtandó zálogleveleit egy angol tőkecsoport fogja átvenni, aminek következtében a kincstár a lakásépítési célokra adott tőkéket más beruházásokra fogja felhasználni. Adóhivatali csodabogár Hogy lehet egy illetékmentes felebbezésből illetékköteles kérvény? (A Közlöny eredeti tudósilása.) Több izben mutattunk már be egy pár közigazgatási csodabogarat, melyeket mélló módon egészít ki ez a legújabb, melyről az ember már igazán nem tudja, bosszankodjon-e, vagy nevessen felette? Ámbár legszívesebben nevetnéíik, ha egyébkent ezúttal nem az adóhivatalról lenne szó, melynek keserves kapcsolatai a mi lapos zsebeinkkel eléggé ismeretesek. És éppen ezert nincs kedvünk nevetni raj'a. Közludomásu, hogy a birói uton elárverezett ingatlan illetékeit az adóhivatal veti ki. A napokban történt hasonló árverésnél az eljáró ügyved tulmagasnak tartotta a kivetett illetéket, miért is az ellen a törvényes formák között felebbezett. A törvény az ilyen feleb^ezéseknek bályegmentességet biztosit. Az ügyvéd tehát nem is ragasztott a felebbezésre egyet sem. Nyugodtan várta a felebbezésnek elintézését, mig ma aztán nem kep egy értesítést az adóhivataltól, mely szerint beadott felebbezesét, miután azon bélyeg nem volt, megleletezték. Az illető maga sem tudta, hányadán van s kénytelen volt érdeklődni a teljesen szokatlan leletezés okai iránt, amikor is azt a felvilágosítást nyerte, hogy felebbezése átalakult kérvénnyé. Hogy hogyan, azt érdemes lesz elmondani, mert az adóhivatali csavaros észjárás tökéletességben még az ügyvédit is messze felülmúlja. Az indokolás szerint ugyanis igaz, hogy a felebbezés bélyegmentes, miután azonban az ügyvéd a felebbezésben méltányosságból az illeték leszállítását is kérte: megszűnt a felebbezés és arra megállapított bélyegmentesség s lett belőle bélyegköteles kérvény. Azt jelenti ez, hogy mellékes a józan logika, mellékes az, hogy hiszen az ügyvéd a felebbezéssel nem illeték elengedést, hanem tényleg illetékmérséklést akart elérni, vagyis ugyanazt, amit kérvényben kért volna, de mert a felebbezésben a méltányosságból történő kérés szó is benne foglaltatott, a felebbezés kérvénnyé minősiltetett. Azt halljuk egyébként, hogy ez nem is egyedülálló eset s ezek után kíváncsian várjuk a kérdéses ügy sorsát, mert az ügyvéd termeszetesen ezt, a csodálatos pénzügyi megkülönböztetés szikrázó rózsa bogarát megfelebbezte. — ötven márka adó a bubifrlzurásokra. Münchenből jelentik : Landau Iser melletti városka előljárósági ülésén javaslatot nyújtottak be, hogy a bubifrizurát hordó asszonyokra 50 márka adót vessenek ki. Az indítványt felterjesztették a müncheni parlamenthez.