Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) július-szeptember • 145-221

1926-07-28 / 168. szám

2 FfiKfiSWEGYEI KAZLON! Békéscsaba, 1926 julius 28 A fázisforgalmi adótól egyelőre olcsóbbodás nem igen várható —— Az uj busák átlagban kielégítők — A malmok versenye az ame­rikai lissttel — A Futura feltámasztása az adózóknak kárt okos (A Közlöny eredeti tudósítása.) Most, hogy küszöbén átlépünk az idei gabonakampánynak, sok olyan kérdés vetődik felszínre, melyeket különböző képen mérlegelnek és különböző képen akarnak meg­oldani, nemcsak az érdekeltségek, hanem maga a kormány is. Elég, ha rámutatunk arra, hogy éppen az uj gabonakampánnyal esik össze a fázisforgalmiadó rendsze­resítése, a cseh agrárvám, a ma­gyar buza részére uj piacok ke­resése, a Futura feltámasztása, stb. Ezek a kérdések mind oly közelről érdeklik a közönségün­ket, hogy érdemesnek tartjuk ér­deklődéseink eredménye képen helyi legelsőrangu szaktekinté­lyeink véleményét leközölni. Eszerint a fázisrendszerü for­galmiadó behozatalától egyelőre olcsóbbodást nem igen várhatunk, mert amikor ezen rendszerű for­galmiadó eszméje felmerült, még nagyon sok lisztkereskedő mű­ködött, különösen a koronaromlás idejében, ugy, hogy mire az őr­lemények a malomtól a fogyasz­tóig eljutottak, 4—5 kézen men­tek keresztül és e kezek által fizetett ujabb és ujabb forgalmi­adók által az áru mindinkább megdrágult. Ma azonban az árak­ban oly nagy eltolódások nin­csenek, ezek a lisztkereskedők a piacról eltűntek, vagy legalább is csekély számban maradtak meg és a malmok igyekeznek a sü­tőkkel a közvetlen kapcsolatot megtalálni s ezért ma már az őrlemények nem mennek több kézen keresztül, tehát a forgalmi­adó az árut nem drágítja. A kismalmok kifogása a fázis­rendszer ellen nem mondható indokoltnak, mert ezideig a nagy­malmok vállalták a terhek nagy­részét, a kismalmok pedig csak igen csekély részben adóztak, mig most a tervezet szerint ezek a nagy eltolódások némileg ki­egyenlítődnek. Az uj búzák minőség tekinte­tében nagy átlagban kielégítőknek mondhatók, helyenként ugyan kü­lönösen a dült búzák, melyek a beéréssel nem tudtak eléggé lé­pést tartani, megszorultak és ezek minősége kifogásolni valót hagy hátra. A szorult búzák azonban az összmennyiségnek alig 10 szá­zalékát teszik ki. A sok esőzés­nek káros hálását majd a búzák sikértartalmában fogjuk látni. Az uj búzák különben elég szárazak, jól őrlődnek és az uj lisztekből eszközölt sütési próbák teljesen kielégítők. A legutóbbi hivatalos becslés tul optimisztikusnak nem mond­ható és a végleges eredmény a beszerzett információk alapján valamivel a legutóbbi becslés fe­lett. várható. Élénk várakozással tekintenek a malmok az exportlehetőségek felé és tekintettel arra, miszeri.it Csehszlovákia különösen fehér liszteket illetőleg egyik legnagyobb fogyasztónk, kívánatos volna, ha a közeljövőben meginduló keres­kedelmi tárgyalások eredménnyel végződnének. A külföldi piacokon azonban mind erőteljesebben je­lentkezik versenyként az amerikai liszt, azonban kitűnően berende­zett malmainknak egyelőre sikerül a gyártott őrlemények elsőrangú minőségévei ellensúlyozni az ame­rikai olcsóbb lisztek versenyét. Jó minőségű búzáink iránt a külföldről mind nagyobb érdeklő­dés mutatkozik és ugv Ausztria, mint Csehország, ujabban pedig Olaszország szívesen vásárolják búzánkat, hogy ezáltal a külföld­ről beszerzett olcsó búzák minő­ségét javítsák. Gabonaértékesítést illetőleg a legális kereskedelem felzúdulását vonla maga után, hogy a kor­mány újra életre kelti a Futurát, illetve állami támogatással lehe­tővé teszi annak működését. A kereskedők ezen felháborodása egész jogosnak látszik, mert mig a különféle adókkal a kereskedő­ket agyon sújtják, a Futura fel­támasztásával még a kereseti le­hetőségeket is érzékenyen csök­kentik. Az a sokszor hangoztatott érv. hogy szükséges egy szerv, mely a gazdaközönséggel való közvetlen, barátságos nexust fenn­tartsa, abszolúte nem helvtálló, mert ha az intéző körök fárad­ságot vesznek maguknak és a falvakban érdeklődnek a gazda­közönségnél, csak azt fogják, hal­lani, hogy ilyen szervre egyáltalá­ban szükség nincsen, mert a gaz­dák és legális gabonakereskedők között most is a legbarátságosabb üzleti viszony áll fenn és a ke­reskedők ösztönözve a kereseti lehetőség által, igyekeznek a gaz­daközönség igényeit a legjobban kielégíteni. Igy is biztosra vehető, hogy a kereskedelem a Futurával szemben is meg fog tudni bir­kózni a mesterségesen támasztott nehézségekkel. 77 miniszter a hétköznapi vásárokért Budapest, jul. 27. A kereske­delemügyi miniszter felszőllitotta mindazokat a városokat, ahol még vasárnap tartják a vásárokat, hogy kérjék a vásároknak hétköznapra való áthelyezését. Dűlőre kell vinni a cukorgyár kérdését A város hívja össze az érdekelteket értekezletre (A Közlöny eredeti tudósítása.) Ugy látszik : a megvalóculás stádiumába lép az eszme. Minden jel arra mutat. De még messze vagyunk a „Victorial" üdvrivalgásoktól. Szé­pen, óvatosan és a legnagyobb körültekintéssel hozzá akarunk látni a felépítés felelősségteljes mun kájához, mert vagyon bizony elég akadály, elég ellenlábasa a kér­désnek, nehogy valaki elgán­csoljon. Mivel ehelyen cs-ik agitationális munkát végzünk, igy másokra kell bíznunk a megvalósuláshoz ve­zető kezdeményező lépések meg­tételét. Nincs mit haboznunk. A mos­tani szezon a legalkalmasabb. Semmiféle pénzáldozatokról egy" előre nincs szó. Akinek érdeke egy cukorgyár létezése Csabán, vagy Csaba vidékén, az lépjen elő és tegye meg az első lépést. | Azt hisszük többen vannak. Ma­gának a városnak, mint olyan nak, kardinális érdekéhez tartozik a nagyipart, olyan nagyipart ma gához láncolni, mely ÖTÖK időkig ugy szociális, mint gazdasági vo­natkozásban csak előnyöket biz­tosit. Ez oly tény, mely bizonyí­tásra nem szorul, mert csak nézni kell ama helyeket, egész vidéke­ket, melyek az ott létesült cukor­gyár által és utján röwd évtized alatt váratlan felvirágzásnak in­dultak, azóta soha nem remélt jólétnek örvendeznek és meggaz­gazdagodtak. Márpedig, ho>y mit jelent egy gazdag lakosság, egy gazdag „Hinterland" minden, a legnagyobb, úgymint a legszeré­nyebb municipalitásnak egyaránt, azt nem kell bővebben magya­rázni. De ugyanolyan mértékben ér­deke egy cukorgyár a vidék me­zőgazdaságának is és éppen azért, mert agrárország vagyunk, főér­dekünk, hogy terményeinket itt­hon dolgozzuk fel és igy jobban értékesítsük, kikapcsolva az ex­portálás és az idegen közvetítő kéz természetes .haszonrészese­dési törekvéseit. „Éi termelek, te gyártasz, — enyém a termelési, tiéd a gyártási haszon, — harma­dik nincsen." Ez csak logikus ? A közvetlen termelési hasznon felül a cukorrépát termelő vazda kénytelen-kelletlen oly magas ter­mőuivóra hozza földjét, — a fo­kozottabb munka, földturkálás, ka­varás által, a fokozottabb trágyá" zási kényszer, az állandó talajla­zitás által — hogy egy-két ciklus után kétszer-háromszo 1 annyit fog hozni a földje más terményekben is, mint azelőtt és mindinkább függetleníti a nálunk sajna rette­gett időjárási mostohaságoktól. Nézzük csík Csehországot, az ő hírhedt lösztalajáb:>I mit csinált 100 evi cukorrépatermelés ? Ká­naánt 1 Ma már nem engedhetjük meg magunknak azt a Patópál-tempót: hogy majd meg'átjuk, talán hol­napi Ma már nem mondhatjuk azt, hogy a mi talajunk ilyen és amolyan, apáink, na íyapiink sem csinálták másképen, mégis jóvolt. Ma már nem haladhatunk el be­hunyt szemmel azon ijesztő tány mellett: hogy apáinknak bizony tiz mázsa buza átlag meg sem kottvant, mig mi már beérjük az 5—6 mázsával is 1 Szerencsénkre a müveit gazda­körök ezt már régen belátták, már dolgoznak, mert csak igy védhetjük ki az általános elsze­gényedés rémét. És legszebb fel­adata e müveit péidaadóknak : magukkal rántani a műveletlene­ket a boldogulás felé. N estünk szerint és mivel arról van szó, hogy az oly dicséretre­meltó előretörés utján haladó Csaba váiosának biztosítjuk a cu­korgyárat, lépjen ki a város mint olyan aporondra, hiúja össze sza­bad eszmecserére a szerinte érde­kelteket. uradalmakat, gazdákat, szállítókat, iparosokat, eleintén ta­lán szűkebb körben, hogy en petit comifé megbeszéljék az eszme életrevalóságát és keresztülvihető­ségét és csak azután döntessék el a koncepció mibenvolta. Ez nem jár semmiféle rizikóval, még prestigionális vonatkozások­ban sem, és ha nem járna ered­ménnyel, kötelességének eleget tett a város lakosságával szemben. Persze, más oldalról is jöhet az iniciativa, azonban a morálisan legsúlyosabb kezdeményezés min­denesetre a városé. Tehát: Aki halad, el nem ma­rad 1 Haladjunk 1 Fructuosus. TJngot tápok a magyar megyei kölcsönről London, julius 27. Valamennyi lap közli a magyar vármegyei kö'csön feltételeit, melynek alá­írási felhívását Rotschild és más bankvezérek irták alá. A lapok egyhangúlag megállapítják, hogy a kölcsönt a legfontosabb újjá­építési munkálatokra fordítják és azt az emberi lehetőségek szélső határáig garantálták. Csipkékben, selymekben kizáró­lag jó minőség, olcsó és szigorúan szabott árak a Csipkeáruházban, Andrássy ut 6. megyei Parketta Vállalat VWV, '• ÜTÉSEI? .. ..« ' ' Alapíttatott 1908-ban Ajánlatokkal díjmen­tesen szolgál hely­ben és vidéken — A legelőnyösebb és legolcsóbb árakon készít és vállal amerikai és koczkába rakva tölgyfa m bükk, juhar- és diófából bármilyen nagy és kis mennyiségben javítást és beeresztést is Varga János épület és bútorasztalos parkettaváliaiaía Békéscsaba Horthy Miklős-nt 14 H

Next

/
Oldalképek
Tartalom