Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) július-szeptember • 145-221

1926-07-25 / 166. szám

Békéscsaba, 1926 julius 25 l£K£SBÖC©fK]t KÖMífí 3 lámi rudat. Amint üzlettársam megnézte az árut, kijelentette, hogy I/a minőségű csabai áru, melyet én pesten hetvenezer ko­ronáért vettem az egyik legelő­kelőbb belvárosi üzletben. Vállal­kozósom sikerült, mert rövidesen K. Béláné Trefort-uccai lakosnak adtuk el százezer koronáért. Te­hát az első üzletemen harminc­ezer korona haszon mutatkozott. Most kezdtem csak szivből saj­nálni, hogy miért nem hoztam egy pár vagon csabait Buda­pestről — ide Csabára 1 (Az üzlet jó és most ezúton keresek sürgő­sen pénzestársat.) Piaci árus dicsőségemet — mi­vel, mint emlitém, több árum nem volt — megunván, odaálltam a 463. számú sarki rendőr mellé posztra. Kedves polgártársam, te, aki látva a rendőrposztot az ucca sarkán, fogalmad sincs milyen ne­héz, kényes és fárasztó annak szolgálata. A járó-kelő azt hiszi, hogy a rendőr csak ott áll é3 ez egész. Pedig nem igy van. A perzselő nap hevében órák hosz­szat ott állni, éber szemmel vi­gyázni a rendre, komoly, nehéz feladat. Intézkedni, forgalmat le­bonyolítani, érdeklődőket útbaiga­zítani, a közbiztonságra vigyázni terhes, komoly szolgálat . . . A piacon tengernyi nép. És a tömeg általában fegyelmezetlen. Zajonganak, hangosan beszélnek, gesztikulálvajárnak. Nem törődnek a kocsiforgalommal ... és ott áll a rt ndőr, a közbiztonság őre . . . Leinti a kocsikat, figyelmezteti a járókelőket . .. Parasztszekerek, hintók, elvétve autók szaladnak keresztül és a rendőr sasszeme mindenütt ott van, kezével jelzi a jármüveknek a szabad utat . . . ő a város élő szemaforja i A füstölgő zöld villamos most kanyarodik be a Nádor felől az Andrássy-uton. már messziről csen­get a vezető, de a trécselő asz­szonyok nem veszik észre, a rendőr az utolsó pillanatban állítja meg a villamost és az asszonyok ijedten szaladnak át a túlsó jár­dára. A Békésről jövő helyiérdekű vicinálisról egy fiatal suhanc sze­retne a mozgó kocsiról leugrani, de az utolsó pillanatban meggon­dolja a dolgot, amikor a rendőr szigorú szemeit szegezi ró . . . Szépen vár a megállóig, azután leszáll és a tömegben eltűnik . . . Később idegenek érdeklődnek, hogy merre kell a vasúthoz menni . . . aztán egy^iró munkás­asszony hosszú litámát mesél, a rendőr türelmesen meghallgatja és a kapitánysághoz utasítja panasz­felvételre. Megható jelenet, amikor egy tö­pörödött, nyomorék öregasszony ott áll a járda szélén és nem mer az úttestre rálépni. Szegény öreg fél a tömegtől és a forgalontól. . . Amint az őrszem megpillantja az agg asszonyt, hozzámegy, gyen­géden átkarolja és szeretettel vi­gyázva vezeti át az úttesten a túlsó járdára. Amig ott álitam a poszt meliett, addig mindössze egy kocsist irt fel gyorshajtás miatt, akit feljelent . . . Lassan gyérül a piactér, elcsen­desedik minden, összeeső magol­nak a piaci árusok. Amikor delet harangoznak, leváltják az őrsze­met. Elmenőfélben a derék rendőr megjegyzi, hogy ne ácsorogjak ott tovább hiába, mert ugy sincs most nagy forgalom. Inkább men­jek a Prófétába, ha, forgalmas életet akarok látni 1 És én szót­fogadtam . . . Harmath Pál. HÍVOTT AZ ősz... megyek Irta: Hajnal László Csak mint áradt patak árján régi rönköt, hajt a viz .. . Csak e renyhe, nyirkos nyárban, fonnyadt fü felett futok. .. Bus madár, az őszi útra békés szivoel készülők, Ó, ki tudja, sápadt kedvvel égi kékig hogy jutok . .. ? Rossz világ ez I Rossz tüdőmben sipol, sir a siri szél . . . És hiába, hogy a hollók még a télben alszanak És hiába, hogy a nyár még ernyedt napsugárt locsol, Tul az ernyedt napsugáron károgások hallszanak... Fényözönben, hajló hátam még vidáman vonszolom. Még az érett élet éget, már a hegy ködöt pipál, A hegyen tul, fény fölött már sorsom súlyos átka vár. Rossz világ ez! Félő fákról fonnyadt falevél szitál... Mély a csend még. Én tudom csak, haldoklik már mind a kert Takarodót tilinkózik fölöttünk az égi csősz ... Rossz világ ez. Már a nyár is hervadásra ösztökél, Részeg rózsák ... bolond szinek... vége. Engem visz az ősz .. * És akkor is, ha lázad minden sejtem, Ha dus gyümölccsel roskad is az ág. Én látom már a hegy mögött a véget Es érzem súlyos sorsom igazát. . . Nem csend van itt. Nem béke leng a réten Csak meghasadtan hallgat a harang ... Nem báránykák legelnek égi kéken, Nem béke ez... csak bug pár gondgalamb. És látom már a hegy mögött a véget. Gondot terelni el mégis te jössz ... Ha kiégtek a szines tarka kertek, Illatszekéren hozzád visz az ősz ... A sertéskrach nagy veszteséget okoz a gazdáknak és a hizlalóknak Magyarországnak az állatte­nyésztés terén sikerült leghama rabb kiheverni a háború és az ezt követő idők n^gy veszteségeit. Fő­leg áll ez a sertéstenyésztésre, amely egyáltalán nincs messze a békebeli nivótól. Ennek főoka a sertés szaporaságán kivül azzal magyarázható, hogy az elmúlt években állandóan jó üzlet volt a sertéshizlalós, nemcsak azért, mert a befektetett tőkék biztosan konzerválódtak, hanem azért is, mert, ha pénzre volt szüksége a gazdának, aránylag rövid idő alatt visszakaphatta befektetett tőkéjét. Érthető tehát, hogy nemcsak az egyes gazdaságokban indult meg intenziven a sertéshizlalás, hanem jól prosperállak azok a kereske­delmi vállalatok is, amelyek ser­tések bérhizlalására rendezkedtek be. Igy elsősorban a modern nagytétényi telep, a győri Dunán­tuli Sertéshizlaló, a békéscsabai, barcsi, kőbányai és makói sertés­telepek találták meg számítá­saikat. A hízott sertéseknek állandóan biztos felvevő piaca volt Buda­pest, ahol exportcélokra is vásá­roltak, ezenkívül azonban közvet­lenül is mentek jelentékeny kvan­tumok, főleg a bécsi sertéspiacra. Néhány hónap óta a bécsi piacon éles verseny keletkezett, a len­gyel, jugoszláv és a cseh sertés nagy tömegekben zudult oda és az árak is lemorzsolódtak. Hat hónappal eze'őtt belföldön is, élő­súlyban 21—23 ezer koronát lehe­tett elérni a hízott sertésért, ugyan­Í MR TERMÉSZETES SZENSAVDUS É^KM A k irtu AI ^^m Mindenütt kapható Kéi*je mindenütt akkor pedig a sovány sertés, amely hat hónap alatt zsiro3 uradalmi sertéssé hízott, 20000 korona kö­rül volt kapható. Ha tudjuk, hogy egy métermázsa tengeriből körül­belül átlag 18 kiló hússal és zsírral gyarapodik a sertés, nem nehéz kiszámítani, hogy a hiz­lalással járó egyéb költségek is megtérültek. Említettük, hogy a hizlalásra beállított sovány sertés körülbelül hat hónap alatt készül el, ekkor azonban bizonyos időn tul tovább mér nem is tartható, mert a hí­zott sertés nem eszik és hetek alatt teljesen leromlik, ha nem kerül levágásra. Január és február hónapokban még igen rentábilis­nak látszott a hizlalás, az árak lemorzsolódása csak a tavasz közepén kezdődött meg, tehát most még állandóan olyan nagy tö­megű áru kerül felhajtásra, mint a legkedvezőbb konjuktura idején. Mivel pedig egyrészt belföldön csőkkent a fogyasztás, másrészt nagy nehézséggel és nyomott ára­kon értékesíthető a hizott sertés Bécsben is. főleg azonban nincs kivitelünk Németország felé, a hi­zott sertés ára állandóan csök­ken. ma már kilónként élősúlyban Budapesten 15—16 ezer koronánál többet alig lehet elérni, emellett pedig nemhogy haszonnal járna a hizlalás, de egyenesen ráfize­téses üzlet. A kalkulációnál ugyanis figye­lembe kell venni azt is. hogy a sertésvész átlagban 10—20 szá­zalékát elpusztítja a hizlalásra beállított állatoknak, sokba kerül a különféle védőoltás, a tengeri ára pedig meglehetősen magas. A hónapok előtt beállított ser­téseken tehát a hizlalók jelenté­keny veszteségeket szenvedtek és az értékesítés kedvezőtlen hely­zete folytán az utóbbi hónapok­ban egyre kevesebb sovány ser­tést állítanak be a hizlalóba, ami természetesen olcsóbbá tette a sovány sertés árát is. Azonban itt az árcsökkenés mindössze 3-4 ezer korona és 17.000 koronánál olcsóbban nem igen lehet kapni jóminőségü sovány sertést. Ha a tengeri ára a közeljövőben nem fog lényegesen csökkenni, fő'eg pedig a németekkel nem sikerül KIRÁLY A minden méretben raktárrá! kapható. — Schillinger vas­kereskedés, Szent István-tér 16. sz. Ormai-ház Kedvező fizetési feltételek

Next

/
Oldalképek
Tartalom