Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) július-szeptember • 145-221

1926-07-01 / 145. szám

iMffisMEöisr mfömMm Békéscsaoa, 1926 julius 1 kiadhassanak kerékgyártónak, ép ugy arról sem lehet szó, hogy kerékgyártó munkát adjanaki ki kovácsnak, mert mindkét esetben az illető iparos arra kényszerül, hogy alvállalatba adja ki az elnyert munkát, ami sem nem olcsóbb, sem nem praktikusabb, ellenben egészen bizonyosan segíti az egyébként üldözött kontárkérdést. Valószínűnek tartjuk különben, hogy • tanács részfről is ez nem egyéb elnézésnél, melyet bizonyosan sietni fog reparálni és igyekezni a jövőben azt elkerülni. Befejeződtek a reálgimnázium érettségi vizsgálatai (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békéscsabai ág. ev. Rudolf-reálgimnázium idei érettségi vizsgálatai junius 23-tól 28 ig tartottak. Az érettségi vizsgálat, amelyen az egyház részéről dr. Kirchknopf Gusztáv kerületi lelkész, a kormány részéről pedig dr. Deák János egyetemi tanár vett részt, meglepően jó eredménnyel zárult. Prematurusok lettek : Réthy Dezső és Brüller Endre. Jelesen értek: Csatlós Pál, Saja Emil. Jól értek: Braun József, Felek Sándor, Fried Gyula, Horváth Jenő, Kósa Pál, Róna Lajos, Tardos László, Técsy Olivér és Elekes Edith. Érett lett tizenhét tanuló, javításra utasítottak kilencet. Az érettségit bankett követte, amelyen Rell Lajos dr. igazgató Kirchknopf Gusztáv dr. és Deák János dr. intéztek buzditó szavakat az immár elszéledő ifjúsághoz, akiknek részéről Brüller Endre és Kósa Pál válaszoltak. Péter és Pál estéjén tartották meg az érettségi bálát, amely a hagyományhoz hiven, az idén is kitűnően sikerült. AMMMMMAMMMMMMMM Salamon Béla kabaré-estje Az országoshirü kabaré-müvész megbetegedése miatt elhalasztott békéscsabai egyetlen kabaré-est julius 6 án, kedden este fél 9 órakor lesz megtartva azzal a programmal, amely a falragaszokon hirdetve lett. Salamon Béla már megkezdte a betegsége miatt félbenmaradt vidéki vendégszereplését s mint az egyes helyekről jövő híradások közlik, mindenütt a közönség legnagyobb érdeklődése mellett folynak le az előadások. Állandóan zsúfolt házak tapsolnak nemcsak a szereplőknek, hanem az igen tartalmas és gazdag műsornak, mely 3 órán keresztül tartja szakadatlan kacagásban és vidámságban a nézőteret. A tavalyi sikeres vendégszereplése után következtetve, az idén is Salamon kabaré-estje lesz a legsikerültebb és a leglátogatottabb, amit méltán meg is érdemel, mert oly nagyszerű gondossággal késziti el Salamon egyes előadásait, hogy például saját kellékese és rendezője már előzőleg ide érkezik az előmunkálatok elvégzése végettJegyek az Apolló pénztáránál kaphatók, melyeket ajánlatos biztosítani. Az államrendőrség őszre mégis elhagyja a Kultúrpalotát Valószínűleg a régi posta épületébe költözik (A Közlöny eredeti tudósitása.) Régi panaszunk már az, hogy a rendőrség, bár nem saját hibájából, hanem a lakásínség miatt megszállva tartja a Kultúrpalota suterrén helyiségeit, végpuszlulását segítvén elő a nagyértékü összezsúfolt gyűjteményeknek. Most aztán, mint értesülünk, a rendőrség maga is szükségesnek tartja egyrészt a muzeum, másrészt a rendőrlegénység egészsége érdekében a muzeum pincehelyiségeinek kiürilését. A jövő telet már semmi körülmények között sem akarja a muzeumi pincékben tölteni, éppen ezért már tárgyalások indultak meg az október elején felszabaduló régi postaépület kibérlése érdekében, amelyek, ha sikerülnek az épület némi átalakítással sokkal jobb szállása lesz a rendőrségnek, mint a jelenlegi. A dolog természetesen azon fog megfordulni, hogy az épület tulajdonosa nem fog-e túlságos igényeket támasztani. Mindenesetre csak örülnénk, ha a bérlet sikerülne és ha tovább nem is, mint addig lakhatna ott a a rendőrség, mig a városháza keresztépülete elkészülne, mert így még a Csaba múltjának pótolhatatlan emlékei is megmenthetők lennének. Hisszük is, hogy az épület tulajdonosa, ki maga is régi csabai családból származik, előzékenységével sietni fog a nemes cél érdekében a rendőrséggel kielégítő egyezséget kötni. Csak 1928. év májusában szabadulnak fel a lakások Szeptember 1-től megszűnik a lakáshivatal és a lakásigazolvány — Most augusztusban nem emelkedik a lakbér A kormány rendeletet adott ki, amellyel a lakásügyet a városokban átmenetileg szabályozza, tekintettel arra, hogy a még mindig fennálló lakásszükség miatt a városokban a háztulajdont korlátozó kivételes szabályok hatályának megszűnése a lakosság nagyobb részét kitevő és gazdaságilag gyengébb helyzetben lévő bérlők jelentékeny részének érdekeit súlyosan veszélyeztetné. A rendelet kimondja, hogy a lakások bérbeadását, felhasználását és átruházását korlálozó kivételes szabályok ezévi szeptember l én hatályukat vesztik és ezzel a nappal a lakásügyi hatóságok működése megszűnik. A bérmegállapításra vonatkozóan ugy intézkedik, hogy a lakások bérét a 3333—1924. szóm alatt kibocsátott kormányrendeletben meghatározott alapbér u!án kell kiszámítani, az esedékes bér alapjául pedig az alapbérnek bérnegyedenként fokozatosan emelkedő és százalékszerüen meghatározott hányada «zolgál, nevezetesen : az 1926 évi novemberi bérneRypdrp 55 S7á?alékn ; az 1927. évi februári bérnegyedre 55 százaléka; az 1927. évi májusi bérnegyedre 60 százaléka ; az 1927. évi augusztusi bérnegyedre 65 százaléka ; az 1927. évi novemberi bérnegyedre 70 százaléka. Az albérletbe adott lakások bérét augusztus elsejétől kezdve a felek közös megegyezéssel szabadon állapithatják meg. Ami a bérfizetés idejét illeti, kimondja, hogy az esedékes bért rendszerint a bérnegyed ötödik napjáig bezáróan kell fizetni, de a bérlő más megállapodás hiányában három egyenlő havi részletben is fizetheti. A tulajdonos köteles a központi fűtést és a liftet — ha az épület ezekkel fel van szerelve — a maga költségén üzembe helyezni. A közüzemi költségek megtérítésére a bérlők Budapesten az alapbér 5 százalékának, azokban a vidéki v.efosokban, ahol csak vízvezeték van, az alapbér 6 százalékának, ahol pedig csatornázás is van, az alapbér 7 százalékának, egyebütt az alapbér 3 százalékának megfelelő és aranykorona értékben számítandó összeget kötelesek fzetni. A tulajdonos a bérletet 1927. vember elsejétől kezdve szabadon felmondhatja 1928 május elsejére. E felmondási idő alatt a bérlő az 1927 novemberi bérnegyedre meg állapított összegnek megfelelő bért köteles fizetni; 1928 május 1-étől kezdve a bérletet a magánjog szabályai szerint lehet felmondani. Soha nem látott viharok a kamarai közgyűlésen Kétmilliárd a Kamara feleslege — A hétköznapi mellett döntött a Kamara vásárok (A Közlöny eredeti tudósitása.) A szegedi Kereskedelmi és Iparkamara hétfőn tartotta alakuló közgyűlését, melyre ugy a régi, mint az újonnan megválasztott tagok is teljes szómmal felvonultak, kivéve a gyulaiakat, kik nem jelentek meg és a makóiakat, kik miután a választást a miniszter megsemmisítette, még ismeretlenke. Az ülés nyugodtnak ígérkezett és igazán senki sem számithatott arra, hogy egy jelentéktelennek látszó ügy annyira fel fogja kavarni az indulatokat, hogy a Kamara fennállása óta a legviharosabb közgyűlésévé fogja fenni a hétfőit. Wimmer Fülöp tartalmas elnöki előterjesztését olvassa a főtitkár, melyet a Kamara vita nélkül tudomásul vesz. Nem fejlődik ki vita a további 34 pontnál sem, miután azok nagyrészt bejelentések, melyeket egyhangúan tudomásul is vesznek. Ezután került a sor a tárgysorozat 35 ik pontjára, mely Szabó Gyula volt kamarai titkár nyugdíj valorizálás iránt beadott kérvényét foglalta' magában. Szabó Gyula mintegy 8 évvel ezelőtt kilépett az iparkamara szolgálatából és egy magánvállalat tisztviselője lett. A magánvállalat azonban tönkrement, Szabó Gyula éllásnélküi maradt, mire a Kamarától nyugdijának valorizálását kérvényezte. A megállapított és eddig is folyósított 2 millió korona nyugdija valorizálása ügyében azt a javaslatot tette a Kamarának, hogy egy választott biróság döntésére bízzák a valorizálás mértékét. A Kamara kénytelen-kelletlen bele is ment az ajánlatba s a megalakult választott biróság, melynek tagja többek között dr. Bid fürészgyári igazgató is volt, éppen dr. Bid felszólalására Szabó Gyula nyugdijának Ö millió koronára való valorizálását javasolta. Az elnök azonban kijelentette, hogy ebbe a sérelmes és a Kamara anyagi létét veszélyeztető határozatba bele nem nyugszik, ellenben pert indit a valorizálás mértéke miatt. A Kamara többsége az elnök álláspontját teite magáévá, viszont a kisebbség dr. Biddel élén heves vitába kezdett, mely végül is a felszólalók mindkét részről való heveskedése miatt az indulatokat hatalmasan felkorbácsolta, ugy, hogy végül is a kisebbség óriási lármában kivonult az ülésteremből. A kisebbség kivonulása után a kedélyek lehiggadtak és tovább folytatták az ülést. Ám a folyosón zajongó kisebbség a dolgok ilyen fordulatával nem elégedett meg és rövid tanácskozás után parlamentert küldtek a terembe, felszólítván a többséget egy kompromisszumos megoldás lehetővé tételére. A többség bele is ment a megoldásba és szavazásra tűzték ki a kérdést, mely azonban szintén a kisebbség hátrányára A zúgolódó kisebbség, egyebet nem lehetet; most'' nyugodtan viselkedett. Következett az 1924—25. évi pénzián felesleg felosztása. A felesleg 2 milliárd korona, mely összeg nagysága arra indította a Kamarát, hogy felterjesztést intézzen a miniszterhez, melyben kérte a tyiniSitert, hogy a kamarai ta.f illeieket 10%-ról szállítsa le 6 százalékra. A miniszter, mint ahogyan az elnók megállapította, — nagyon ckosan — nem 6 százalékra, hanem 5 százalékra szállította la az illetéket. A feleslegből egymilliárdot a kamarai tisztviselőnyugdijalapra hasítottak ki, a fennmaradó egymilliárd forgótőkéje maradt a Kamarának, melyből ösztöndijakat, jutalmakat ad és fedezi a leszállított tagilleték nyomán esetleg jelentkező deficitet A vásárok hétköznapra való áttételének tárgyalásánál heves vita fejlődölt ki, mely után végül is a Kamara többsége a hétköznapi vásárok mellett döntött Mezőberény kérelmezett 4 ik vására tárgyában a Kamara arra való hivatkozással, hogy ma inkább a vásárok teljes megszüntetése lenne aktuális, nem pedig azok szaporítása, a kérelem elutasítását javasolja. Az adóügyek kezelésére egy adóügyi szakferens alkalmazását határozta el a közgyűlés, mely miután még a bizottságokat megalakította, indítványok hiányában feloszlott. * Látta-e tnáp a . Gólya Divat-és CosifeciioÁruház 10 kirakatát? — melynek olcsó árai felülmúlnak minden versenyt.