Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) július-szeptember • 145-221
1926-07-01 / 145. szám
KOTES isii MtStSA Békéscsaba, 1926 július 1 Csütörtök __[iU - &Le c - 53-ife: évfolyam, 145-11 mm ZLONT FOLEfisái mm? •t.t.ri wij wn r i mr ttftaftftwvu wftw w £löfi«eténi dijak Helybon és vidékre postán küldve: negyedévre 75.000 kor. Egy hónapra 25.000 kor. Példányonként 1000 korona, Főszerkesztő : Dr, Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: Filxppinyi Sámuel Telefonszám : ^ Szerkesztőség és kiadóhivatal: üékéscsabáis II. kerület Ferenc* József-tér 20. szám alatt Hirdetés díjszabás szerint. IJWJI T: — állapítja a miniszter, hogy a fogyasztási adóhivatalnokok állásának véglegesitéset indokoltnak látná. E rendelettel kapcsolattal megállapítja a miniszter, hogy a véglegesen engedélyezett és jogerősen szervezve lévő állásokat későbbi üresedés esetén a városok saját hatáskörükben is betölthetik, ellenben minden uj állás kreálását, vagy átszervezését ezentúl is miniszteri engedélynek kell megelőzni. Nem érdektelen megjegyeznünk, hogy a gyulai létszámcsökkentés bizottság javaslatát épen ellenkezően tul pazarlónak találja. így a gyulai létszámcsökkentő bizottság megállapítása szerint a városnak 54 tisztviselőre, 20 dijnokra és 63 szolgára volna szüksége. Ezt a számot a miniszter sokalja, főképpen a nagy fizetési osztályban lévő tisztviselőket illetően. Sokalja . a dijnokokat, az öt szállásmestert is éi a várcst ujabb létszámcsökkentő javaslat hozatalára hivja fel. Hová rohantok? Ez a kérdés, mely egyébként felkiáltásnak is beillik, mind több és több létekben keit visszhangot — persze: ellentétes viszhangot. Egy sereg szülő hálásan helyese', hogy segítségükre jöttünk, egy, másik sereg 'meg, a lányok és a többnyire még „zsenge korú" ifjak serege pedig méltatlankodik, mint az olyan gyerekek, kiknek játékszerét készülnek elvenni. Mindenek elölt legyünk tisztá ban azzal, hogy e cikkeimmel nem szándékozom felfordulást csinálni, ellenkezőleg, felfordulást akarok megakadályozni: sok könynyet, bánatot, sőt tragédiát, az éietek elhibázssát. Az ifjú életében minden a starttól függ, ha az jó, könnyen végig futhat egy életen, ha az rossz, egész élete szakadatlan bukdácsolás, vádaskodás a világ, sőt a szülők ellen, akiknek ma pedig bizonyára ellenére cselekszik. Nem minden bubifrizura, nem minden szál elszi't cigaretta, nem a bicikli, pem a tánc slb. szabja ^MML;O>CSÍ ér ekünket, hanem a n^^Bnog^an -azokat viseljük és a cv^ahogyen és amelyért azokat csináljuk. Ha például a biciklit azért használom, hogy azzal foglalkozásommal kapcsolatos ut«im idejét megrövidítsem es emellett erra is törekszem, hogy megfelelő diszkrét rul.ém is legyen hozzá, h^jycí^n cselekszem. De ha a biciklit alfa használom, hogy tatáikéra mennél hamarabb érjek ki, valahova messze : bizony helytelenül cselekszem. Az ifjúság elharapódzó szabadosságának jelenségei ezek és azok is, melyekről az egyik aszszony levelében igy számol be : „Valamelyik strandfürdőben láttam, hogy érellen gyerkőcök a vizben lehúzták a trikót egy leányról és meztelenül kényszerüetfék ki a vtzből. Ugyanitt különös szokást is tapasziallam j ugyanis a fürdőző nők és férfiak a vizből kijőve nedves uszóruhájukat levetvén meztelen testükre fürdőköpenyt vesznek és sétára induinak, miközben persze a fürdőköpeny lebegése nagyon sokszor rejtett titkokat is tár fel. Megtörtént az is, hogy az egyik ilyen fiatalember a medence szélén állóit s tréfából a vizbe lökték. Az illető nyilván megfeledkezett arról, hogy csak fürdőköpeny van rajta, amelyet nem akart benedvesíteni, röptében ledobván magáról, jnezielenül repüit a medencébe." íme tehát, nem a fürdőírikó ellen van kifogásom, ellenkezőleg: a trikótlanságot kifogásolom, mert ault zárkózott erkölcsi felfogáól egy kissé tul gyorsnak tartom az átmenetet a maiba. Es épen azért nem is a judicium hküli fiataloknak, hanem a szülnek iróm én ezeket a sorokat és tökéletesen igazat edok egy másik jószemü és okos fejű aszszonynak, aki igy ir: „Lesz-e a lányoknak, asszonyoknak végre annyival hosszabb eszük, mint amennyivel rövidebb a hajuk ? Főleg lesz-e az anyáknak annyi energiájuk, hogy elsősorban önmagukat fékezzék, ezután leányaikat 1" „Mert sajnos komoly, meglett nőket látunk bubi sőt etonfrizurával, kiknek jórésze íiaialitó operációnak tartja hajának lenyirésát." „Sokkal szebb, ha ezek a nők is szerények, egyszerűek és nem igyekeznek magukra vonni a figyelmei. ámbár viszont az az állítás is téves, hogy tisztességes asszony nem hord nyírott hajat, mert hiszen nem a hossza, vagy rövid haj szabja meg a tisztesség határait." „Ugy a férfi, mint a nő részéről bizonyos perverzitás kell azonban ahoz, hogy férfias külsőt nyerjen a nő, mert kár a beteges hajlamú férfiak számát ilyenformán is növelni, viszont miután az egészséges férfi elfordul az elférfiasodott nőtől, mert rnár nerrc^ak ruhája, feje, testalkata férfias, hanem modorában, viselkedésében is igyekszik azzá lenni, sőt még a feifiakon is túltenni. De akkor aztán ne csodálkozzanak a nők. hogy manapság elmegy a kedvük a nősüléstől a férfiaknak. Teljesen osztom a nézetét annak a szomorú anyának, aki ártatlan gyeimekéj elvitte egy „igazi táncmulatságba'' Istenem 1 Táncnak nevezik azt a szemérmetlen ölelkezést es egyebet, mikor a nők többet mutatnak meg meztelenségükből, mint mikor este lefekszenek, mert hiszen egy hálóing, sőt egy nsppaliing tökéletesebb ruhadarab, mint egy estélyi ruha-" Az a jó szemű, okosfejü aszszony, aki ezeket a gondolatokat papírra vetette, jól tenné, ha a társaságban is nem röstellné kimondani ezeket a sentenciákat, mert az eféle társaságbeli munkára épugy szükség van, mint járvány idején az orvosi óvintézkedések megtételére, melyek ha nem idejében tétetnek meg, vagy egyéltaljában elmaradnak, a járvány akadálytalanul terjed, mint a prerik tüze, mely csak akkor áll meg, amikor már mindent Ifeiemésztett, Járvány ez is, az embereknek ez a lelki zavarodottsága, minden járványok közölt a leggonoszabb, meri a felperzselt preriken, szavrrnákon az uj tavaszra-ajbó! kisarjadzik a fü, az elpusztuit vidék újból benépesedik, lesz búvóhelye minden vadjának, ég is sarjadzik dalos madarának, de az elpusztított, tönkretett lelkek megtisztulására, ujjászűieiesére kevés az egy tavasz. F. Döntött a belügyminiszter a létszámcsökkentésről Nem szűnik meg egyik árvaszéki ülnök állása sem A csabai javaslatot szigorúnak találja a miniszter (A Közlöny eredeti tudósítása.) Mint ismeretes, a szanálással kapcsolatosan a belügyminisztérium felhívta az egyes városokat is a legszigorúbb létszámcsökkentésre. A békéscsabai létszámcsökkentő bizottság 1926. január 11. és 13-i ülésén meg is hozta a létszámcsökkentésre vonatkozó javaslatát, melyet jóváhagyás végett felterjesztett a belügyminisztériumhoz. Most érkezett vissza a belügyminisztérium határozata, mely érdekes módon tulszigorunak találta a csabai javaslatot és legnagyobb részben nem is járult hozzá a tervezett áliásmegszüntetésekhez. A javaslat részleteit itt közöljük. Elsősorban is a belügyminiszter nem tartja indokoltnak az üresedésben lévő árvaszéki ülnöki állás megszüntetését, mert a város nagysága nemcsak elbir, de szinte követel is két árvaszéki ülnököt. Amennyiben az ülnöki teendők elvégzése mégsem merítené ki két ülnök munkaerejét, ugy az egyik képesítésének megfelelő más munkakörrel is megbízható. Eszerint Gally Géza dr. tanácsnok rendelkezési állományba helyezését hatályon kívül helyezi. Ugyancsak indokolatlannak tartja a belügyminiszter a IV. kerületi orvosi, állás, valamint az oda beosztott hajdú állásának megszüntetésé), mert a Népjóléti miniszter szerint közegészségügyi szempontból ennek elsőrangú szüksége mutatkozik. Ezért Surin Pál hajdú rendelkezési állományba helyezését is hatálytalanítja. A hatodik végrehajtói állás megszüntetését ugyancsak indokolatlannak találja, mert ezáltal egyik kerület végrehajtó nélkül maradna, ami az adóügyek elintézésében kórokat okozhatna. Az ideiglenes dijnokok állásét kettő helyett ötben állapítja meg. Egyúttal megA csabai kerékgyartóiparosok sérelme Panasszal fordultak as iparhatósághoz, mely a sérelmet m egállá[) itotta (A Közlöny eredeti tudósítása.) A csabai kerékgyártóiparosokat a városi tanács téves felfogása miatt súlyos sérelem érte, amennyiben a legutóbbi árlejtés alkalmával a kerékgyártó munkákat nem a kerékgyárlóknak, hanem a kovácsoknak adta ki a tanács. A kerékgyártóiparosok a rájuk nézve rendkívül sérelmes eljárásba nem nyugodtak bele és azzal az indokolással, hogy nem a kerékgyártóipar a kiegészítője a kovácsiparnak, hanem megfordítva, panasszal éltek az iparhatósághoz. A kereskedelmi kamara szcszerint ezt az elvi álláspontot foglalja el, miért is a hatóságokat értesíteni fogja ebbeli felfogásáról, hogy a jövőben iiyen sérelmek ne érhessék az elég jelentős kerékgyártó ipart. A tanács álláspontja egyébként is eléggé érthetetlen, mert hiszen azt minden szakembernek tudnia kell, hogy nem a ráfot viszik a kerékgyártóhoz, hogy csináljon hozzá kereket, hanem ellenkezőleg ; nem egy kocsivasaláshoz csinálnak kocsit, hanem a kerékgyártó csináltat a kocsihoz vasalást stb. Amint nem is lehet szó arról, hogy kizárólag kovács munkát
