Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) április-június • 74-144

1926-04-04 / 76. szám

Békéscsaba, 1926 április 4 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 11 A fejlődés utján A szeghalmi közbirtokosság és sportegylet egymásra találása. — Útban a megértés. — A szeghalmi sportegylet otthonra talált A szeghalmi sportegylet dr. Ikrich Arnold elnöklete alatt kedden délután 5 órakor tartotta első választmányi gyűlését a szeghalmi kaszinó kistermében, ahol is úgyszólván a választmány teljes számmal megjelent. Ugy az elnökség, mint a választmány tagjai a legnagyobb érdeklődéssel s lelkes odaadással tették magukévá a hatalmas lendülettel Szeghalmon is megindult sport eseményeket. Legkimagaslóbb pontját képezte a tárgysorozatnak az elnökség részéről előterjesztett az az indítvány, hogy a Sportegylet öröktulajdoni joggal, vagy egy hosszú bérlettel olyan pályára tegyen szert, amelyet magáénak vallhat, ahol és amelyen a Sportegylet tagjai mindenkor feltalálhassák édes otthonukat. Dr. Ikrich elnök oly értelmű gondolatának adott kifejezést, hogy a leghelyesebb lenne a közbirtokosságtól örök tulajdonjoggal vagy 30—50 éves bérlettel megszerezni azt a közlegelő területrészt, amely elszigetelten 6—7 hold kiterjedéssel a főszolgabírói porta, a Nádas és a Berettyó jobb partja között elterül. Igaz, hogy ez a terület csak nagy költséggel lenne használhatóvá tehető, de egy végleges otthon megszerzése a nagyobb áldozatot megérdemelné. Kellemesen előnyös lenne e terv megvalósítása már csak azért is, mert részint közvetlen, részint közvetett értesülése szerint ezt az óhajt és akaratot a közbirtokosság elnöksége és vezetősége se szándékozik megakadályoznni; ellenkezőleg: az elnökség és közbirtokossági választmány a legnagyobb készséggel keresi az utat, módot és lehetőséget arra nézve, hogy az emiitett terület ne csak befásittassék, de a területen olyan sportpálya és liget létesíttessék, amely az emberi tudás és akarásnak a koronája legyen, de minden esetre a legelső és legszebb nemcsak e járás területén, de az egész Békésvármegyében! A választmány a továbbiak ellátásával felkérte és megbízta az elnökséget. A gyűlést követöleg munkatársunknak módja és alkalma volt felkeresni dr. Hajdú Endre ügyvezető községi orvost, nagybirtokost, mint a szeghalmi közbirtokosság és osztatlan közöslegelőbeli érdekeltség elnökét, ki is érdeklődésünkre az alábbiakat volt szives velünk közölni: A Szeghalmi Sportegylet választmányának velem közölt és ismertetett határozata nem ujkeletü. Ez a kérdés évek óta szőnyegen van s meg vagyok győződve arról, hogy a fejlődő -élet szükséglete szerint is végleges megoldást igényel. Már a legutóbbi választmányunk is — a tárgyalás során érintette a Sportegylet szerintem életképes jogigényének a megvitatását s előkészítés hiányában nem rajtunk mult, hogy akkor az ügy végleges rendezést nem nyerhetett. Ugy áll ugyanis a dolog, hogy a földbirtokrendezés során a közbirtokosságot és a közös legelőbeli érdekeltséget érzékeny területveszteség érte. Házhely céljaira közel 100 hold területet volt kénytelen átengedni, ami pedig ellenérték adása nélkül érzékeny területveszteség s érthető, ha azt mondom, hogy a jószág legeltetésnél a nagy jószágszaporulat mellett — ismétlem — érzékeny területveszteséget jelent. Ennek dacára, vezetőnek hitt véleményem szerint a Sportegylet szándéka és akarata előtt nincsenek legyőzhetetlen akadályok. A pálya kérdése vagy hason kiterjedésű területtel, vagy egy 30—50 éves bérlettel igenis megoldható. Itt az ideje, hogy ez az évek óta vajúdó kérdés meg is oldassék. Véleményem és meggyőződésem szerint se a közbirtokosság, se a közös legelőbeli érdekeltséget számba vehető anyagi joghátrány — a szóban lévő terület átengedésével — nem érinti. A terület hepe-hupás terület; ősszel, tavasszal úgyszólván állandóan víz alatt van. És hogy kik legeltetik: tyúkkal, libával ? úgyszólván csak azok, akik a terület lábszomszédjai. Alig két-három család. Az egész terület egy körülhatárolt kisterjedelmű zugterület. Ha a Sportegylet garantálja hogy a területet saját költségén planiroztatja, befásitja, városias, műkertészeti ízléssel gondozó gazdája lesz, csak örülni tudnánk mjndezek valóra válásán, mert hiszen se a közbirtokosságnak, se a közös legelőbeli érdekeltségnek pénzébe nem kerülne s ennek ellenében fásítási kötelezettségünket is példaadó módon teljesítenénk. Én azt hiszem, hogy ha a Sportegylet ilyen értelemben egy alapos és jól kidolgozott javaslattal fordul a választmány elé: a 30—50-es bérlet jelentéktelen, csak jogelismerést jelentő, mondjuk évi 10 aranykorona, vagy ennek pengőre való átszámítási értékével nyélbe lesz üthető. Dr. Hajdú Endre munkatársunknak arra a kérdésére, hogy vájjon a közgyűlésen is meglenne a lehetősége annak, hogy a Sportegylet ez a kérése testet öltsön — az alábbiakban volt szives megadni a tájékoztató felvilágosítást: Nem hinném, hogy a közgyűlésen a nem jó akarat, a tudatlanság és az ártani igyekvő szándék zűrzavart tudna kelteni. Nem hiszem ezt azért se mert Gargya Gyula pénztárnok, Liska Sándor jegyző általában a közbirtokosság és közöslegelőbeli érdekeltség ezidőszerinti vezetői — és ezt büszkén merem mondani: birjuk az érdekeltség egyöntetű bizalmát ; és ha velünk és mellettünk a bizalom: akkor minden szépet, jót, hasznost és a közre üdvöset meg lehet valósítani és keresztül lehet vinni. És ha D. Farkas Sándor, K. Patai István s hozzá hasonló konzervatív érdekeltek ellenszegülnek : a választmány és a közgyűlés miként tud határozni ? Dr. Hajdú elnök erre az alábbiakat volt szives mondani ; ma a választmánynak nincsenek konzervatív felfogású tagjai s a közgyűlésen sincsenek hívei, igy vizet se zavarhatnak. De még, ha egyik-másik kellemetlenkedni is akarna: ha Makai Marci barátom is ugy akarja és amit a Sportegylet és mi akarunk s hozzá még a közgyűlésen is ott lesz: nem hiszem, hogy a maradi, a konzervatív felfogás fáklyáját kurázsival megmerné gyújtani 1 Mi a magunk részéről csak örömmel és nagy várakozással nézünk a bekövetkezendő s kellemesnek és kedvesnek Ígérkező pálya megszerzése elé s lelki szemeinkkel látni is véljük már a befásitott területet s kedvező fekvésénél fogva a paradicsommá átalakított pormentes ligetet I Felmentették a hitelezési csalás vádja alól Szabó Pál ny. főpatkoló mestert a csabai járásbíróságnál feljelentették hitelezési csalásért, melyet azzal követett volna el, hogy nevelt lánya, Varró Boriska tartásdíjára az ügyvédtől kért és kapott halasztást azon ígéret fejében, hogy a kérdéses tartásdijat 50 q buza követelésből fogja kiegyenlíteni. Időközben Szabó Pál a buzakövetelést megkapta, azonban a feljelentés szerint az ügyvédnek nem fizetett, és amikor az követeléseinek megfizetését kérte, Szabó a sóhivatalhoz utasította. A biróság nem fogadta el Szabó szorult helyzetével való védeke zését és a ravasz fondorlatot beigazoltnak látta s azért őt egy havi fogházra itélte. Szabó Pál azonban ártatlanságát hangoztatva az ítélet ellen fe lebbezett. Igy került az ügy a gyulai törvényszékhez, ahol a mult héten tárgyalták a Szabó Pál ügyét. A királyi törvényszék jóhiszeműségéi a beterjesztett bizonyítékok alapján beigazoltnak vette s ennélfogva az előző ítélet megváltozta tásával, őt a hitelezési csalás vádja és következményei alól felmentette. Az ügyész az ítéletben megnyugodott s igy az jogerős. Testvérek súlyos verekedése Amikor az anya tanúskodik Szomorú jelenetekben bővelkedő volt a szerdai járásbíróságon az a tárgyalás, mely Gálik György és Gálik Pál Csillag-ucca 15. szám alatti lakosok verekedési ügyében volt hivatva igazságot szolgáltatni. Legszomorúbb és szánalomra volt a verekedő testvérek édesanyjának helyzete, aki a tárgyaláson kétségbeesve kereste a lehetőségét annak, hogy vallomásával mindkét gyermekének csak hasznára s ne kárára szolgáljon. Az eset tulajdonképen a február 24 iki vásár alkalmával tör tént, de maga a verekedés hosszú testvéri marakodásoknak következménye volt. A vádlott Gálik Pál rovottmultu cipészsegéd volt, a vádló pedig édes testvére, Gálik György napszámos. Ez év február 24-én Gálik György cipőjét tisztította bátyjával közös lakásuk kamrájának ajtajában, amikor Gálik Pál rászólt, hogy ne állja el az utat, mert megpofozza. Gálik György erre bement a szobába, hova utána ment bátyja is folyton szitkozódva és fenyegetőzve, majd kirohant a szobából és egy botot vett kezébe, mellyel berohant a szobába és a közéjük álló édesanyjuk melleit Györgyöt egyetlen csapással leütötte. Gálik György eszméletlenül terült el a földön, majd a kihívott mentők a közkórházba szállították, ahol 7 napig volt kezelés alatt, azonban még napokig nem tudott sérülése miatt dolgozni. A birói kihallgatás ala't Gálik Pál beismerte, hogy öccsét fejbe verte, de azt állította, hogy azt önvédelemből cselekedte, mert Györgyöt a kezében levő csizmatisztitó késsel leakarta szúrni. Gálik Mártonné, a verekedő gyerekek anyja hasonlóan vallott, de szemmel láthatólag vádlott fia mellett és kétségbeesve panaszolta, hogy fiait nem tudja egymással megbékíteni. A biróság lefolytatván a tanúbizonyítási eljárást, Gálik Pált bűnösnek mondotta ki könnyű testisértésvétségében s elitélte a vádlottat 2 heti fogházra mint fő- és 200.000 K mellékbüntetésre. Kötelezte továbbá, hogy a panaszosnak 1,277,000 K-t gyógykezeltetési költségei és elmaradt keresete fejében megfizessen. Gálik Pál dühösen tiltakozott az ítélet ellen és bejelentette felebbezését. Eltávozása után azonban visszatért és felebbazését visszavonva büntetésben megnyugodott. Parasztfurfang az állatvásáron A debreceni heti állatvásáron ravasz módon csaptak be egy gazdaembert. Fekete Péter hajdusámsoni gazdálkodó behozott a vásárba egy riskatehenet eladásra, de bár fünekfának kínálta, senkinek sem tudta a vén tehenet nyakába sózni. A vásár vége felé a tehenét hiába kínálgató gazda összebeszélt egy falujabélivel és megegyeztek abban, hogy valami jó pénzes emberrel megvétetik a tehenet, ugy hogy a koma azt fogja mondani, hogy a tehenet az ő részére vegye meg és majd isznak egy áldomást a jó vásár örömére. Egy savósguti gazdálkodót talált is a Fekete Péter komája, akinek bebeszélte, hogy a tehenet áruló ember neki haragosa és igy nem veheti meg tőle a tehenet; hanem ha szívességből megveszi számára a tehenet s ő azt átveszi, ad a közvetítésért 100.000 koronát. A savósguti gazda kapott a jó üzleten és hamarosan meg is vette 2.800.000 koronáért. Mikor azonban a vásárolt tehénnel kereste a megbízót, sehol sem találta. Hogy a tehén a nyakán ne maradjon, próbálta eladni, de még egymillió koronát se igen ígértek a tehénért. A becsapott gazda a rendőrségen panaszt tett az ellen, aki beugratta a tehénvásárlásba. A nyomozást meginditották és már ki is hallgatta a rendőrség ez ügyben Fekete Pétert, aki azzal védte magát, hogy ő és komája semmivel se kényszeritették, hogy vegye meg a tehenet és igy csalásról szó sem lehet. Amerika f ilmélete—B ékéscsabán Pécs, Makó. Szomoathely, Békéscsaba, Nyíregyháza, Sátoraljaújhely nagy mozgószinházai már biztosították maguknak Lenkey Zsigmond szerkesztőnek, a filmkultúra egyik legalaposabb ismerőjének Amerika filmrejtelmeiről a Royal Apollóban tartott nagysikerű, újszerű és lebilincselően tanulságos előadását, melyet szenzációs filmekkel kisér. A maga nemében páratlanul vonzó előadás a vidéken is zsúfolt házakra, nagy érdeklődésre számithatnak, mert csupa olyirányu megfigyelésekről értesül a nagyközönség, mely előtte eddig teljesen ismeretlen. A mi városunkba Lenkey Zsigmond szerkesztő e hó 12-én, hétfőn este szerepel az Apolló Mozgóban tartandó hangverseny keretében, mely iránt már most óriási az érdeklődés.