Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) április-június • 74-144

1926-04-04 / 76. szám

Békéscsaba, 1926 április 4 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 11 A fejlődés utján A szeghalmi közbirtokosság és sportegylet egymásra találása. — Útban a megértés. — A szeghalmi sport­egylet otthonra talált A szeghalmi sportegylet dr. Ikrich Arnold elnöklete alatt kedden dél­után 5 órakor tartotta első választ­mányi gyűlését a szeghalmi kaszinó kistermében, ahol is úgyszólván a választmány teljes számmal megjelent. Ugy az elnökség, mint a választ­mány tagjai a legnagyobb érdeklő­déssel s lelkes odaadással tették magukévá a hatalmas lendülettel Szeghalmon is megindult sport ese­ményeket. Legkimagaslóbb pontját képezte a tárgysorozatnak az elnök­ség részéről előterjesztett az az indítvány, hogy a Sportegylet örök­tulajdoni joggal, vagy egy hosszú bérlettel olyan pályára tegyen szert, amelyet magáénak vallhat, ahol és amelyen a Sportegylet tagjai minden­kor feltalálhassák édes otthonukat. Dr. Ikrich elnök oly értelmű gon­dolatának adott kifejezést, hogy a leghelyesebb lenne a közbirtokosság­tól örök tulajdonjoggal vagy 30—50 éves bérlettel megszerezni azt a közlegelő területrészt, amely elszige­telten 6—7 hold kiterjedéssel a főszolgabírói porta, a Nádas és a Berettyó jobb partja között elterül. Igaz, hogy ez a terület csak nagy költséggel lenne használhatóvá tehető, de egy végleges otthon megszerzése a nagyobb áldozatot megérdemelné. Kellemesen előnyös lenne e terv megvalósítása már csak azért is, mert részint közvetlen, részint köz­vetett értesülése szerint ezt az óhajt és akaratot a közbirtokosság elnök­sége és vezetősége se szándékozik megakadályoznni; ellenkezőleg: az elnökség és közbirtokossági választ­mány a legnagyobb készséggel ke­resi az utat, módot és lehetőséget arra nézve, hogy az emiitett terület ne csak befásittassék, de a területen olyan sportpálya és liget létesíttes­sék, amely az emberi tudás és aka­rásnak a koronája legyen, de minden esetre a legelső és legszebb nemcsak e járás területén, de az egész Békésvármegyében! A választmány a továbbiak ellátásával felkérte és megbízta az elnökséget. A gyűlést követöleg munkatársunk­nak módja és alkalma volt felkeresni dr. Hajdú Endre ügyvezető községi orvost, nagybirtokost, mint a szeg­halmi közbirtokosság és osztatlan közöslegelőbeli érdekeltség elnökét, ki is érdeklődésünkre az alábbiakat volt szives velünk közölni: A Szeghalmi Sportegylet választ­mányának velem közölt és ismerte­tett határozata nem ujkeletü. Ez a kérdés évek óta szőnyegen van s meg vagyok győződve arról, hogy a fejlődő -élet szükséglete szerint is végleges megoldást igényel. Már a legutóbbi választmányunk is — a tárgyalás során érintette a Sportegylet szerintem életképes jog­igényének a megvitatását s előké­szítés hiányában nem rajtunk mult, hogy akkor az ügy végleges rende­zést nem nyerhetett. Ugy áll ugyanis a dolog, hogy a földbirtokrendezés során a közbirtokosságot és a közös legelőbeli érdekeltséget érzékeny te­rületveszteség érte. Házhely céljaira közel 100 hold területet volt kény­telen átengedni, ami pedig ellenér­ték adása nélkül érzékeny terület­veszteség s érthető, ha azt mon­dom, hogy a jószág legeltetésnél a nagy jószágszaporulat mellett — is­métlem — érzékeny területvesztesé­get jelent. Ennek dacára, vezetőnek hitt vé­leményem szerint a Sportegylet szán­déka és akarata előtt nincsenek le­győzhetetlen akadályok. A pálya kér­dése vagy hason kiterjedésű terület­tel, vagy egy 30—50 éves bérlettel igenis megoldható. Itt az ideje, hogy ez az évek óta vajúdó kérdés meg is oldassék. Véleményem és meg­győződésem szerint se a közbirto­kosság, se a közös legelőbeli érde­keltséget számba vehető anyagi jog­hátrány — a szóban lévő terület át­engedésével — nem érinti. A terü­let hepe-hupás terület; ősszel, ta­vasszal úgyszólván állandóan víz alatt van. És hogy kik legeltetik: tyúkkal, libával ? úgyszólván csak azok, akik a terület lábszomszédjai. Alig két-három család. Az egész te­rület egy körülhatárolt kisterjedelmű zugterület. Ha a Sportegylet garan­tálja hogy a területet saját költségén planiroztatja, befásitja, városias, mű­kertészeti ízléssel gondozó gazdája lesz, csak örülni tudnánk mjndezek valóra válásán, mert hiszen se a közbirtokosságnak, se a közös le­gelőbeli érdekeltségnek pénzébe nem kerülne s ennek ellenében fásítási kötelezettségünket is példaadó mó­don teljesítenénk. Én azt hiszem, hogy ha a Sportegylet ilyen érte­lemben egy alapos és jól kidolgozott javaslattal fordul a választmány elé: a 30—50-es bérlet jelentéktelen, csak jogelismerést jelentő, mondjuk évi 10 aranykorona, vagy ennek pengőre való átszámítási értékével nyélbe lesz üthető. Dr. Hajdú Endre munkatársunk­nak arra a kérdésére, hogy vájjon a közgyűlésen is meglenne a lehető­sége annak, hogy a Sportegylet ez a kérése testet öltsön — az alábbi­akban volt szives megadni a tájékoz­tató felvilágosítást: Nem hinném, hogy a közgyűlésen a nem jó akarat, a tudatlanság és az ártani igyekvő szándék zűrzavart tudna kelteni. Nem hiszem ezt azért se mert Gargya Gyula pénztárnok, Liska Sándor jegyző általában a közbirtokosság és közöslegelőbeli érdekeltség ezidőszerinti vezetői — és ezt büszkén merem mondani: birjuk az érdekeltség egyöntetű bi­zalmát ; és ha velünk és mellettünk a bizalom: akkor minden szépet, jót, hasznost és a közre üdvöset meg lehet valósítani és keresztül lehet vinni. És ha D. Farkas Sándor, K. Patai István s hozzá hasonló konzervatív érdekeltek ellenszegülnek : a választ­mány és a közgyűlés miként tud határozni ? Dr. Hajdú elnök erre az alábbia­kat volt szives mondani ; ma a vá­lasztmánynak nincsenek konzervatív felfogású tagjai s a közgyűlésen sin­csenek hívei, igy vizet se zavarhat­nak. De még, ha egyik-másik kelle­metlenkedni is akarna: ha Makai Marci barátom is ugy akarja és amit a Sportegylet és mi akarunk s hozzá még a közgyűlésen is ott lesz: nem hiszem, hogy a maradi, a konzerva­tív felfogás fáklyáját kurázsival meg­merné gyújtani 1 Mi a magunk részéről csak öröm­mel és nagy várakozással nézünk a bekövetkezendő s kellemesnek és kedvesnek Ígérkező pálya megszer­zése elé s lelki szemeinkkel látni is véljük már a befásitott területet s kedvező fekvésénél fogva a paradi­csommá átalakított pormentes ligetet I Felmentették a hitele­zési csalás vádja alól Szabó Pál ny. főpatkoló mestert a csabai járásbíróságnál feljelen­tették hitelezési csalásért, melyet azzal követett volna el, hogy ne­velt lánya, Varró Boriska tartás­díjára az ügyvédtől kért és kapott halasztást azon ígéret fejében, hogy a kérdéses tartásdijat 50 q buza követelésből fogja kiegyen­líteni. Időközben Szabó Pál a bu­zakövetelést megkapta, azonban a feljelentés szerint az ügyvédnek nem fizetett, és amikor az köve­teléseinek megfizetését kérte, Szabó a sóhivatalhoz utasította. A biróság nem fogadta el Szabó szorult helyzetével való védeke zését és a ravasz fondorlatot be­igazoltnak látta s azért őt egy havi fogházra itélte. Szabó Pál azonban ártatlansá­gát hangoztatva az ítélet ellen fe lebbezett. Igy került az ügy a gyulai tör­vényszékhez, ahol a mult héten tárgyalták a Szabó Pál ügyét. A királyi törvényszék jóhiszeműségéi a beterjesztett bizonyítékok alap­ján beigazoltnak vette s ennél­fogva az előző ítélet megváltozta tásával, őt a hitelezési csalás vád­ja és következményei alól felmen­tette. Az ügyész az ítéletben megnyu­godott s igy az jogerős. Testvérek súlyos verekedése Amikor az anya tanúskodik Szomorú jelenetekben bővelkedő volt a szerdai járásbíróságon az a tárgyalás, mely Gálik György és Gálik Pál Csillag-ucca 15. szám alatti lakosok verekedési ügyében volt hivatva igazságot szolgál­tatni. Legszomorúbb és szánalomra volt a verekedő testvérek édes­anyjának helyzete, aki a tárgya­láson kétségbeesve kereste a lehe­tőségét annak, hogy vallomásával mindkét gyermekének csak hasz­nára s ne kárára szolgáljon. Az eset tulajdonképen a feb­ruár 24 iki vásár alkalmával tör tént, de maga a verekedés hosszú testvéri marakodásoknak követ­kezménye volt. A vádlott Gálik Pál rovottmultu cipészsegéd volt, a vádló pedig édes testvére, Gálik György nap­számos. Ez év február 24-én Gálik György cipőjét tisztította bátyjával közös lakásuk kamrájának ajta­jában, amikor Gálik Pál rászólt, hogy ne állja el az utat, mert meg­pofozza. Gálik György erre be­ment a szobába, hova utána ment bátyja is folyton szitkozódva és fenyegetőzve, majd kirohant a szobából és egy botot vett kezébe, mellyel berohant a szobába és a közéjük álló édesanyjuk mel­leit Györgyöt egyetlen csapással leütötte. Gálik György eszméletlenül te­rült el a földön, majd a kihívott mentők a közkórházba szállítot­ták, ahol 7 napig volt kezelés alatt, azonban még napokig nem tudott sérülése miatt dolgozni. A birói kihallgatás ala't Gálik Pál beismerte, hogy öccsét fejbe verte, de azt állította, hogy azt önvédelemből cselekedte, mert Györgyöt a kezében levő csizma­tisztitó késsel leakarta szúrni. Gálik Mártonné, a verekedő gyerekek anyja hasonlóan vallott, de szemmel láthatólag vádlott fia mellett és kétségbeesve panaszolta, hogy fiait nem tudja egymással megbékíteni. A biróság lefolytatván a tanú­bizonyítási eljárást, Gálik Pált bű­nösnek mondotta ki könnyű testi­sértésvétségében s elitélte a vádlot­tat 2 heti fogházra mint fő- és 200.000 K mellékbüntetésre. Kö­telezte továbbá, hogy a panaszos­nak 1,277,000 K-t gyógykezeltetési költségei és elmaradt keresete fejében megfizessen. Gálik Pál dühösen tiltakozott az ítélet ellen és bejelentette feleb­bezését. Eltávozása után azonban vissza­tért és felebbazését visszavonva büntetésben megnyugodott. Parasztfurfang az állatvásáron A debreceni heti állatvásáron ra­vasz módon csaptak be egy gazda­embert. Fekete Péter hajdusámsoni gazdálkodó behozott a vásárba egy riskatehenet eladásra, de bár fünek­fának kínálta, senkinek sem tudta a vén tehenet nyakába sózni. A vásár vége felé a tehenét hiába kínálgató gazda összebeszélt egy falujabélivel és megegyeztek abban, hogy valami jó pénzes emberrel megvétetik a tehenet, ugy hogy a koma azt fogja mondani, hogy a tehenet az ő részére vegye meg és majd isznak egy áldo­mást a jó vásár örömére. Egy savósguti gazdálkodót talált is a Fekete Péter komája, akinek bebeszélte, hogy a tehenet áruló ember neki haragosa és igy nem veheti meg tőle a tehenet; hanem ha szívességből megveszi számára a tehenet s ő azt átveszi, ad a köz­vetítésért 100.000 koronát. A savós­guti gazda kapott a jó üzleten és hamarosan meg is vette 2.800.000 koronáért. Mikor azonban a vásárolt tehénnel kereste a megbízót, sehol sem találta. Hogy a tehén a nyakán ne maradjon, próbálta eladni, de még egymillió koronát se igen ígér­tek a tehénért. A becsapott gazda a rendőrségen panaszt tett az ellen, aki beugratta a tehénvásárlásba. A nyomozást meginditották és már ki is hallgatta a rendőrség ez ügyben Fekete Pé­tert, aki azzal védte magát, hogy ő és komája semmivel se kényszeri­tették, hogy vegye meg a tehenet és igy csalásról szó sem lehet. Amerika f ilmélete—B ékéscsabán Pécs, Makó. Szomoathely, Békés­csaba, Nyíregyháza, Sátoralja­újhely nagy mozgószinházai már biztosították maguknak Lenkey Zsigmond szerkesztőnek, a filmkul­túra egyik legalaposabb ismerőjé­nek Amerika filmrejtelmeiről a Royal Apollóban tartott nagysikerű, újszerű és lebilincselően tanulsá­gos előadását, melyet szenzációs filmekkel kisér. A maga nemében páratlanul vonzó előadás a vidé­ken is zsúfolt házakra, nagy ér­deklődésre számithatnak, mert csupa olyirányu megfigyelésekről értesül a nagyközönség, mely előtte eddig teljesen ismeretlen. A mi városunkba Lenkey Zsigmond szerkesztő e hó 12-én, hétfőn este szerepel az Apolló Mozgóban tar­tandó hangverseny keretében, mely iránt már most óriási az érdeklődés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom