Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) április-június • 74-144
1926-04-18 / 87. szám
2 ÉMOTEOTM MMMI Békéscsaba 1926 április 18 ÁDÁM ÁRUHÁZ Cl PORAKTARA Békáscsaba, Andrássy-ut 25. szám alatt Nagy választék elsőrendű kézimunka férfi, női és gyermekcipőkben Divatcipők a legújabb fazonban. Erős strapacipők olcsó árban. Mérték szerinti rendelések és javítások felelőség mellett a legrövidebb időn belül készülnek A csabai piac A terménypiacon a kereslet fokozódik, azonban a kínálat nem igyekszik lépést tartani vele. Az általános irányzat világszerte emelkedő a búzaárakat illetőleg. Ennek megfelelően Csabán is tetemes árjavulás volt a szombati piacon. Buza 400-425 Árpa 200-220 Tengeri 160—180 ezer korona mázsánként. A sertéspiacon tovább tart a lanyhaság. Árak 14—18 ezer koronáig kilónként. A baromfipiac ma lanyhább volt, mint egyébként. Tyúk 23—25 Csirke 25—28 Hizott liba es kacsa 26—28 ezer korona kilónként. Tojás 1050—1200 korona darabonként. A halpiacon kevés áru. Apró hal 15 Csuka 20 ezer K kg-ként. A húspiacon hetek óta gyenge kereslet. Marha hus 14—18 Borjú „ 20-24 Juh „ 18 Sertés „ 28—32 Zsirszalonna 26 Háj 28 Zsír 28 Virsli 50 Csabai kolbász 90 ezer koroiia kilója. A tejpiac órai változatlanok. A zöldségpiacon mind nagyobb mennyisegben jelentkeznek a primőrök s ennek megfelelően olcsóbbodnak is. Zöldborsó (csöves) 18—20 Spenót 16—25 Kelkáposzta 8—10 Ó-burgonya 1 ezer korona kilónként. Saláta 1 Karfiol 20—25 ezer K drbja. Retek 4—6 Zöldhagyma 1 ezer korona csomója. A cserkészek filmelőadása Olvassuk a cserkészek plakátjait, röpcéduláit. Igazán nagy igyekezettel hívják föl a közönség figyelmét sokoldalú előadásukra. És ezzel nemcsak azt akarják elérni, hogy elmehessenek a Magyar Nemzeti Nagyiéborba, mely az európai cserkészeknek idei legnagyobb eseménye lesz, hanem egy távolabbi celt is szolgálnak vele. Meg akarják ismertetni a cserkészetet a nemzet minél szélesebb rétegeivel, hogy diadalmasan vihették a feltámadás e nagyszerű mozgalmát előre, mindig előre. A cserkészet diadala a nemzet és a társadalom diadala lesz. Egy uj generáció nő fel cserkészeinkben, mely ez előbbinél erősebb, életrevalóbb, testben és lélekben egészségesebb leend, hogy meg tudjon küzdeni majdan az élet torlódó nehézségeivel. Nem csodáljuk, hogy oly nagy az érdeklődés, főleg a szülők részéről az előedás iránt. Mindenkit érdekel és kell is hogy érdekeljen az a mozgalom, mely fiainkat igazán az életre neveli. Az előadás helyárai a rendes mozijegyeknél valamivel alacsonyabbak, kelendőségük miatt azonban ajánlatos hétfőn délelőtt megváltani Szilágyi „Kultura" könyvkereskedésében, Andrássy-ut 19. 1IIKEM Biciklisták. Itt a tavasz és a tavaszi korzón hál' Istennek nem látszik meg a szanálás. A selyemharisnyák, szines lakkcipők, elegáns tavaszi kabátok dus felvonulása arra mutat, hogy a gazdasági leépítés súlyos áldozatai dacára is a normális élet legszükségesebb kellékeinek nem vagyunk híjával. Pesten ugyan öngyilkos lett egy nő, mert nem volt tavaszi kabátja, de a csabaiaknak szerencsére — kinek igy, kinek ugy — csak kijut a magáé. A mezők minden liliomának akad gondviselője és ha Pesten nem mindegyiknek akad, bizonyára a pesti liliomokban van a hiba. Most azonban valami újdonság tünt fel a korzó mentén. A biciklisták. Elegáns sportruháju, bőrsapkás gavallérok önérzetesen puffogó motorcikliken és kecses, gyengéden ívelt leányzók nesztelenül suhanó kétkerekűn. S a főtéri korzó hullámzó népe őket bámulja. A napbarnitott, kihivó biciklista férfiarcokat s a fehérnemű titokzatos homályából egyre merészebben és nagyobb arányokban elővillanó biciklista női lábszárakat: A nyíltszívűek szélesre szaladt szájjal bámulnak, a diszkrétebbek fél szemükkel hunyorítanak, mig a blazírtok azt mondják: — No hallja, ez is valami! A strandon különbet láthat! A motorok puffognak s bugva r mintha azt kiáltanák a biciklik felé: — Gyertek utánam! Azok pedig vékony, gyönge hangjukon azt csengik: — Jövünk, jövünk. Vájjon hol találkozhatnak ? Dr. Ötlet — Békésmegyei szállodások,. vendéglősök, kávésok és italmérők ipartársulata április hó 19 én délután 4 órakor az Ipartestület tanácstermében értekezletet tart. Kérjük az igen tisztelt tagtársakat az ügy fontosságára való tekintettel, minél nagyobb számban megjelenni szíveskedjenek. A vezetőség. — Csabáról eddig 800-an váltották ki az árumintavásár megtekintésére féláru menetjegyre jogosító igazolványt. Az érdeklődés akkora, hogy a vásár tb. képviselőjének dr. Gyöngyösi Jánosnak ujabb jegyekén kellett táviratoznia. A kéit jegyek megérkeztek s igy az igények akadály nélkül továbbra is kielégíthetők. Mindenesetre a város kereskedelmi és ipari fejlődésének a jele ez az élénk érdeklődés, ami igen örvendetes vigasztalás az általános pangás közepette s egyúttal biztató jel a jövőt illetőleg. — A Békéscsaba—Erzsébethelyi Daloskör ma délutón 4 órakor rendes évi közgyűlést tart az V. kerületi állami elemi iskola I. számú tantermében, melyre az alapító, pártoló és működő tagokat ezúton hívja meg az elnökség. Romáin Rolland Irta : Dr. Révész Sándor Romáin Rolland a francia irógeneréciónak ahhoz a csoportjához tartozik, amely felszabadulva a XIX. század szkepticizmusóból, visszatért az idealizmushoz. AXIX. század végén senki sem hitte volna,hogy a„dekadens élvvágyó" Franciaorszeg olyan szellemet produkáljon, mint R. Rolland, akinek minden szavából sugárzik a hit, aki a hedonizmus és a l'art pour l'art korában olyan etikai magaslatra tudott emelkedni, mint Tolsztoj. R. Rolland típusa és éppen ezért vezére a fiatalságnak, amely hisz abban, amit csinál, tud lelkesedni emberi ideálokért és a művészet főcéljául nemcsak művészi kérdések megoldását tekinti, hanem felöleli az emberiség öszszes problémáit. E fiatalság csak azt tekinti nagy művésznek, akiben nagyiélek lakik. R. Rolland ot nagy, széles tudása, rendkívüli zenei képessége és tájékozottsága is prediszponálták, hogy mintegy utat mutasson az utána jövőknek, E kis cikket abból az alkalomból közöljük, hogy a Városi Szinház 1. hó 20-án előadja Romáin Rolland „Szerelem és Halál játéka" cimü színmüvét. hisz' a zene lett az a művészet, amely a modern lélek komplex és épp ezert nehezen kifejezhető érzéséhez a legközelebb férkőzött. A zene és különösen Beethoven érttették meg vele a germán szellemet, amely meilett különben a legtöbb francia értelmetlenül megy el. . Életrajza röviden a következő : 1866-ban Clemecy nevü kis francia vérosben született, ehol ez apja jegyző volt. Középiskoláit Paris legjobb líceumában végezte, ahol iskolatársa volt a másik nagy francia iió Peul Claudel Közép iskoláit eivegezve, atyja kívánságára a tanári pályát választja. Ekkcr történik meg vele az az esemény, ami elhatározólag hatott további pályájára. Tolsztojnak akkoriben megjelent „Mi a művészet" cimü röpirata teljesen felkavarja minden szép iránt fogékony lelkét; levelet ir Tolsztojnak, amiben elmondja kétségeit a művészet célját illetőleg. Az orosz bölcs 32 oldalas levélben válaszol az akkor még ismeretlen R. Rollendnak és megerősíti őt idealizmusában. Nemsokára Rómába kerül és ott Malvida von Meysenbuggel (a „Memoiren einer Ideálistin" szerzőjével)ismerkedik meg, kiterjedt baráti köre, melyhez Kossuth, Hertzen, Liszt, Mazzini, stb. tartoztak, akinek nemes egyénisége és 70 éves kora dacóra még mindig aktív intelligenciája tovább segítik a megkezdett utón. Megismerteti vele a germán kulturót és különösen Wagner művészetét. Viszszatérve Parisba az Ecole normálé- on (Tanárképző) zene és művészet töiténetet tanít, majd í egy uj folyóiratot alapit, amelyben megkezdi a negy modern eposzának, Jean Christophnak a közlését. Az elismerés csak nagyon későn, 1912-ben érkezik meg, akkor is először Németországból, de aztán olyan gyorsan és ellenállhatatlanul, hogy R. Rolland 1914. elején már a modern irodalom egyik legelső nagysága és a fiatalság vezére. A háború nehéz lelki probléma elé állította. Ő, aki hitt a népek testvériségében, aki a német és francia nép barátságát hiidette, nem tudott belenyugodni a rettenetes mészárlásba, amiért azután honfitársai dafaitistának nyilvánították. Otthagyta a háborús Párist és Svájcba költözött, most is ott él. „A szerelem és halál játéka" cimü színmüve annak a tiz estére tervezett sorozatának egyik tagja, amit az általa propagált Theatre de Peuple (Szinház a nép számára) akart előadatni. Az első része e sorozatnak: „Farkasok, Az ész diadala, Dantoni Julius 14." még a háború előtt készek voltak, a többihez nem régiben fogott hozzá, de még csak a „Szerelem és halál játéká"-t fejezte be. Akik azzal vádolják R. Rolandot, hogy nincs érzéke a szerkezet iránt, azokra ezzel a müvével alaposan rácáfolt. A cselekmény oly gyorsan, oly feltartózhatatlanul gördül, hogy a legnagyobb színházi routinier-éknek is becsületére válna. Emellett az emberekannyira igaziak, sorsukat annyira magukban hordják, hogy mindenkit megráznak elkerülhetetlen végzetükkel. Gyönyörű része ez a szinmü a forradalmi időknek, amelyek reánk nézve még külön érdekességgel b'rnak, hiszen mi is nem régen mentünk át ilyen forradalmi megrázkódtatásokon, amelyek felszínre hozzák az emberekből, ami legr belsejükben rejtőzik. Emellett olyan nemes idealiz* mus árad az egész műből, hogy az agyoncsépelt szerelmi és házassági problémák után lelkünk felüdül mikor végre olyan igaz embereket látunk a színpadon, akik szabadon, nyilt szemmel és szívvel néznek szembe a halállal..
