Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) április-június • 74-144

1926-04-22 / 90. szám

i, 1926 április 22 SfcJ&ÁáöS AJ&JIL fakOlWaa. Csütörtök 53-ik évfolyam, 90-ik síim BEEESK Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 75.000 kor. "igy hónapra 25.000 kor. Példányonként 1000 korona. POLITIKAI NAPILAP vjuinjwiimruwiJij~L'LrLTrLirn.n

ni-i-i — ' * " TnlnfoniKÍm : 7 Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: Filippinyi Sámuel Telefonszám: 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II. kerület Ferencz József-tér 20. szám alatt, Hirdetés díjszabás szerint. Példányonként 1000 korona. D" - - - niraci uíjssnuui A belügyminiszter nem hagyta jóvá a Békésvármegyei Kisgazda Egylet alapszabályait (A Közlöny eredeti tudósitása.) A békésvármegyei gazdák a mult évben Csizmadia András nemzetgyűlési képviselő kezdeményezésére Békéscsabán megtartották egy önálló egyesületben való tömörülés céljából alakuló közgyűlésüket. Már akkor a Békésmegyei Közlöny kifejezte abbéli aggályait, hogy ez az alakulás az amúgy sem egységes kisgazda társadalmat még jobban szét fogja forgácsolni. Rámutattunk arra, hogy ha a kisgázda -társadalom tömörülni akar, árassza el a már meglévő szervezetet a Békésmegyei Gazdasági Egyesületet s ott számarányának megfelelő súllyal gondoskodjon képviseletről, mert ha a kisgazda társadalom nem ezt az egyedül helyes utat választja, önként vállalja a kézenfekvő vádat, hogy nem akar a „pantallósokkar együtt működni. hogyaLaiügyminiszter nem hagyta jóvá az alapszabályokat, mert azt hisszük, hogy azóta a kisgazda társadalom is meggyőződött arról, hogy igen is van módja arra, hogy a meglevő Gazdasági Egyesületbe mint többség vonuljoa be. Láthatta, hogy a nagybirtokosoktól nem lesz mit félnie, mert hiszen azt már tudhatják, hogy a tagok a Gazdaságii Egyesületben nem a birtokukban lévő holdak számával, hanem saját személyükkel szavaznak s igy a kisgazdatársadalom akaratát mindenben és mindenkor keresztül viheti. A gazdatársada'.omnak padig — kicíinek, nagynak egyaránt — soha sem volt nagyobb szüksége egységbe tömörülni, mint most. A postapalota részletmunkáinak 50 százalékát csabaiak kapták Hétfőn délelőtt döntöttek a csabai postapalota, részletmunkáinak odaítélésében. Örvendetesen jutott tudomásunkra, hogy a munkák több mint 50 százalékát csabai iparosok kapták, mert ez egyrészt bizonyitja a csabai iparosoknak nemcsak technikai fejlettségét, hanem a kalkulációban való jártasságát is, másrészt pedig csak örülhetünk annak, hogy a munkák nagyrészt a csabai munkanélküliséget fogják enyhíteni. A következő iparosok kaptak megbízást: Lipták János ácsmunkára 166 millió 778 ezer, cserépfedő munkára 41.907.000 és aszfaltmunkára 35.400.000 koronás költségvetéssel. Hankó Má'yás bádogosmunkára 114.343.000 koronáért; a Glóbus R-T. mükőmunkára 72.107.000 koronáért; Werner Testvérek burMegalakult az uj Fürdőrészvénytársaság Ab uj igazgatóság még a héten hozzáfog a fürdőépitési feladatok keresztülviteléhez kólóm unkára 200326.000 koronáért ; Sajben Pál szobafestőmunkára 23.534.000 koronáért; Pataky és Okos különleges falmázolómunkára 37.460.000 koronáért. Az idegenek közül Müller Ernő Budapest kőfaragómunkára 93 millió 200 ezer koronáért; Rákos Manó Budapest mükőszobrászmunkáért 46.650.000 koronáért; Reiner K. Szeged asztalos és épületlekatosmunkóra 265,978 000 + 108.225.000 koronáért; tKrámer Adolf Budapest mázolómunkára 59 813.000 koronáért; Kajtár Lajos Budapest mülakatosmunkára 188.554( 00 koronáért; Kiss Jenő Pécs redőnymunkára 35.253.000 koronáért; Balogh E. Békésgyula takaréktüzhelymunkára 12 000.000 koronáért. Az üvegesmunkára uj pályázatot hirdettek. <A békéscsabai Fürdőrészvénytársaság, amelynek részvénytöbbségét az ismert közgyűlési határozattal Békéscsaba városa vásárolta meg, ma délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott, hogy az uj majoritás folytán az igazgatóságot újjáalakítsa. A közgyűlést a gyengélkedő Réthy Béla helyett a részvényesek felkérésére Berthóty •István dr. polgármester vezette. Az elnök megnyitójában annak a reményének adott kifejezést, hogy a város majoritása folytán a részvénytársaság uj életre kel és vállvetett munkával megoldja azokat a feladatokat, amelyek közegészségügyi szempontból reá háramlanak. Majd Kovácsik János felolvasta az igazgatóság javaslatát a város állal megkívánt alapszabálymódositásokat illetőleg, amelyet a közgyűlés vita nélkül egyhangúlag elfogadott. Eszerint az igazgatóság 20 tagból áll. ebből 12 igazgatót József és Illés Dávid a kisebbség részéről. Felügyelőoizottsági tagokul megválasztották: Kautz Gyula ifj. Zsiros András, Kolpaszky László, Tóth László, Vass Sándor, Susánszky János, Reisz Gábor rendes tagok és Skolák Ernő, Thury Lajos póttagok. Ezután az uj igazgatóság elnököt választott. A közgyűlés egyhangúlag Réthy Bála nevét kiáltotta, ő azonban egészségi állapotára való tekintettel a leghatározottabban kitért megválasztása elől, ugy, hogy helyette egyhangú határozattal dr. Berthóty István polgármester lett az elnök, mig RéthyBéla érdemeitjegyzőkönyvbe foglalták. Az elnök helyettesítésével dr. Korniss Gézát bízták meg. Az igazgatóság elhatározta, hogy még a héten ülést tart az ügyvitel alapos megismerése végett 1 s ezen az ülésen érdemleges intézkedést tesz a gőzfürdő épités haladéktalan megkezdésére. a város delegál. Az igazgatóság a maga kebeléből 5 tagu intézőbizottságot választ. Majd hozzájárult a közgyűlés a városi kölcsön felvételéhez. A részvénytársaság gőz és kádfürdő építésére 2 milliárd 600 millió koronás kölcsönt kap a várostól, amelyet 48 féléven át 130 milliós részletekben tartozik a városnak visszafizetni. Ezzel szemben a város biztosítékul leköti a részvénytársaság egész fürdőtelepét, ingó és ingatlan vagyonát és jövedelmét. Ezután az uj igazgatóságot választották meg 3 évi időtartamra. Igazgatók lettek: fDr. Berthóty István, dr. Korniss Géza, Ádám Gusztáv, Drienyovszky Pál, Hankó Mihály, Aradszky György, Róth József, dr. Hollánder Lipót, Botyánszky Pál, Szelner Antal, dr. Berényi Antal, dr. Gyöngyösi János a város részéről és Réthy Béla, Csillag Ignác. Bányai András, Kovácsik János, Reisz Hermann, Schey János, Guttmann Az üzletek bérének és felmondásának uj szabályozása A májusi bérnegyed részletfizetési kedvezménye — A községekben felszabadultak a lakások Az ellentétes érdekek harca után, ma jelent meg az üzleti célra használt helyiségek bérének és felmondásának átmeneti szabályozása tárgyában a miniszter rendelete. Az üzleti célra használt helyiségek tekintetében fennálló mindennemű korlátozások 1926 május 1-én hatályukat vesztik, a kormány azonban tekintettel arra, hogy az üzleti helyiségekre vonatkozó korlátozások megszűnése az iparos és kereskedő osztály érdekeit súlyosan veszélyeztetné, átmenetileg a következő intézkedést tette: Melyek az üzleti helyiségek A szabad rendelkezés alá nem városi házakban műhely, eso iroda, raktár, általában üzleti célra használt helyiségek bérére és felmondására vonatkozó mindennemű korlátozások hatálya egyelőre meghosszabbittatik. Nem lehet azonban üzleti célra használt helyiségeknek tekinteni, a mult gyakorlatától eltekintve, a kisiparos és kiskereskedőnek helyiségeit, ha az a lakással összefügg, feltéve, hogy a helyiségek bérösszege az 1200 aranykoronát meghaladja, továbbá azokat a helyiségeket, melyeket nem ipart vagy kereskedést üző személy, vagy testület, hanem például ügyvéd, orvos, magániskola, társaskör stb. használ, végül a gyógyszertárakat és ezzel kapcsolatos helyiségeket. Üzletek bére. Az üzleti helyiségek bérének alapját továbbra is az 1917. évi november 1. bér képezi, mely alapbér azonban bérnegyedenként fokozatosan emelkedik, Az augusztusi bérnegyed 50%, a novemberi bérnegyedre 68%, az 1927 februári bérnegyedre pedig 75%-a az alapbérnek. Ezen bérszabályozás azonban nem érinti az írásban kikötött bérleti szerződés rendelkezéseit, ha azonban bérlő a bérleti viszonyt fentartani nem kívánja, jogában éli a bérletet 1926 május 15. napjáig rendes felmondási időre felmondani. Befizetés módja. A bér más megállapodás hiányában a bérnegyed ötödik napjáig bezárólag fizetendő, de a bérlő fizetheti azt három egyenlő (észletben is. A részletfizetési ked-