Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) április-június • 74-144

1926-06-22 / 138. szám

2 llSŰföJSSffiFÉI KÖZJ/jEI Békéscsaoa, 1926 junius 721 A közúti vám Ezután Franciszki fogalmazó a közúti vám ügyében terjesztett elő javaslatot, amely szerint a tanács az alispán utján terjesszen kérel­met a kereskedelmi miniszterhez a közúti vámszedés meghosszab­bításának engedélyezése tárgyá­ban. Ugyanakkor határozzák el, hogy az uttestekben súlyosabb kárt okozó jármüveknek, mint pél­dául a teherautóknak külön meg­adóztatását és ennek gyakorlati megvalósításáért lépjenek érintke­zésbe a szomszéd városokkal. Mindkét határozatot elfogadták. A polgári leányiskola Korniss Géza dr. kulturtaná­csos a községi polgári leányiskola államsegélye ügyében azt a javas­latot terjesztette elő, hogy kérjék a kultuszminisztert, vegyék állami kezelésbe az intézetet, mert annak fenntartása elviselhetetlen terheket TÓ a városra. Amennyiben a kul­tuszminiszter a kérést teljesítené, ugy a város az iskola teljes ki­adási összegét három éven ke­resztül átengednék a polgári fiú­iskola gyakorló területén tervbe vett gazdasági építkezések cél­jaira. Amennyiben azonban csak államsegélyt juttatna a miniszter, ugy a város is csak az állam­segélynek megfelelő összeget juttat a polgári fiúiskola építkezési cél­jaira. A képviselőtestület,a határozatot egyhangúlag tudomásul vette. Visszafizetik a svájci kölcsönt Ugyancsak Franciszki fogalmazó olvasta fel a polgármester javas­latát, amely szerint a svájci köl­csönt kamatmegtakarítás céljából azonnal térítsék vissza. A javas­latot egyhangúlag elhatározták. Több kisebb jelentőségű javaslat letárgyalása után a közgyűlés egy órakor ért véget. Megszűnt a mentők sztrájkja Dt. Vass Vilmos és Jánossy Gyula rendőrfőtanácsos inter­venciójára a mentők ismét szolgálatba léptek (A Közlöny eredeti tudósítása.) Közel egy hétig tartott a békés­csabai mentők sztrájkja, vélt vagy valódi sérelmeik kiküszöbölésért. Most, hogy tul vagyunk rajta, ami­kor az önkéntes mentők belátták, hogy egy kifejezetten karitatív jellegű intézménynél minden sztrájk csak a közönség, még pedig a segélyre leginkább ráutalt szeren­csétlenül járt közönség ellen irá­nyul, meg kell állapitanunk, hogy mint minden küzdelemben, ugy itt is a mérsékeltségnek, a belá­tásnak volt igaza. Hiába igyekez­tek mesterségesen szitni a tüzet, az emberséges cél, mely össze­hívta és együtt tarolta a mentő­ket, ezúttal is diadalmaskodott­Az áldatlan küzdelemnek va­sárnap délelőtt szakadt vége. A mentők ugyanis mintegy negyven­nyolcan! közgyűlést tartottak a Próféta vendéglőben, amelyen to­vábbi tevékenységüket akarták megbeszélni. A gyűlésen megjelent dr. Vass Vilmos főparancsnok és Jánossy Gyula rendőrfőtanácsos is, még pedig azzal a kitűzött céllal, hogy minden erejüket latba vetik a béke megteremtéséért. Igyekezetüket siker koronázta, mert a mentők elhatározták, hogy Vass Vilmos dr. és Jánossy Gyu­lára való tekintettel minden fel­tétel nélkül azonnal munkába állanak. Sérelmeiket és panaszai­kat pedig a tisztújító közgyűlésig ad acta teszik. A Rudolf reálgimnázium jubiláris ünnepe Megalakult az Öregdiákok Szövetsége — Fényesen sikerült a hangverseny is Gyönyörű, bensőséges ünnep­ségek közepette történt meg a csabai öregdiákok találkozója a Rudolf reálgimnázium 25 éves jubileuma alkalmából. Vasárnap már korán reggel lát­tuk a sok diákot, akik közül so­kan 18—20 év óta most jöttek először vissza ifjuságuk boldog szinterére. Ahogy járták az uccá­kat, ahogy felkeresték a régi is­mert kedves helyeket, ligetet, Kö­röspartot és ahogy visszaidézték a régi emlékeket, mind, mind azt bizonyították, hogy ifjukoruk szin­teréhez ma is a régi szeretet fűzi őket. Es aztán megtörténtek a talál­kozások, ámikor csillogó szemmel, mosolyogva kutatták egymás arcát és igyekeztek visszaidézni a férfi arcból az ifjúét. Bizony 25 év után sokan voltak, akik boldogan csak a bemutatkozás után ölel­keztek össze. A gimnáziumban gyűlt össze mintegy 200 öregdiák, honnan 10 orakor átvonultak a kőtemplomba istentiszteletre. Az evangelikus kistemplomban egymás mellé üllek az öregdiákok és valláskülönbség nélkül áhítat­tal hallgatták meg a gimnázium énekkarának gyönyörű „Veni Sancte"-ját és uíána Horeczky Aladár lelkész, öregdiák szivbe­markoló imáját. Csaba Gyula mon­dott aztán igen szép egyházi be­szédet, mely ugy tartalmánál, mint szerkezeténél és megkopó elő­adásánál fogva az egyházi be­szédek gyöngyei közé sorozható. Vidovszky Kálmán áhítattal teli imája után a gyülekezet eléne­kelte a Himnuszt. Ekkor kezdődött a jubileumi ünnepség a gimnázium tornater­mében, melyet zsúfolásig megtöl­töttek az öregdiákok és hozzátarto­zóik. /alamint számosan a varos közönségéből, akik eljöttek alélni ennek a páratlan ünnepségnek egész magasztosságát. Rell Lajos dr. igazgató vezette be az ünnepséget megnyitó be­szédével, mintegy az egész ün­nepségnek alaphangját ütve meg, az igazi pedagógusnak szívből és elméből fakadó érzéseivel és gon­dolataival a hallgatóságot való­sággal lenyűgözte. A közönség még mindig a beszéd hatása alatt állva énekli el a Hiszekegyet. A „Hiszekegy" után Ádám Gusz­táv műszaki tanácsnok öregdiák ismtert közvetlenségével festi le az első gimnázium nádfedeies hajlé­kát és a legelső diákok nevében üdvözli a mostaniakat; Banner Benedek, a főgimnázium növen­dékeinek nevében Rell Lajos drt és a tanári kari, Moszkovcsák István a mostani diákok nevében az öregeket üdvözölte. Külön kell megemlékeznünk Korniss Géza dr. nagyszerű be­szédéről, melyben irányt mutat a modern iskolai oktatást illetőleg. Gajda Béla a társintézet, Szebe­rényi Gusztáv az egyház üdvöz­lését tolmácsolják még, mire Rell Lajos dr. igazgató könnyekig meg­hatva mond köszönetet a közön­ségnek azért a sok szerefelért, mellyel igy elhalmozzák az intéze­tet, kijelentvén, hogy ez a szere­tet fog adni jövőre is erőt vala­mennyiüknek az egyház, a város és a haza javára való működés­hez. A Himnusz eléneklése után kez­dődött az öreg diákok értekezlete. Megalakult a csabai öregdiákok szövetsége A jubiláris ünnepély után tartot­ták meg alakuló közgyűlésüket a csabai öregdiákok. Rell Lajos dr. elnök ismertette az okokat, melyek szükségessé tették a szövetség meg­alakítását, bevezető beszédében kifejtvén, hogy a csabai öregdiá­kok szövetsége nemcsak egy meg­szokott alakulás lesz, hanem a nemzet egyik erőforrása kell hogy legyen az a szövetség, mely az Alma Mater tovább fejlesztését internátus létesitesévei, a diák hő­sök emlékének megörökítését em­léktábla elhelyezésével első teen­dői közé fogja számítani. Az alapszabályok rövid ismer­tetése után az értekezlet kimondta a szövetség megalakulását. A szö­vetségnek lesznek tiszteletbeli tag­jai, alapító, rendes és pártoló tag­jai. Elnökül megválasztották dr. Szalay József kerületi rendőrfőka­pitányt, társelnök Banner Benedek dr., alelnökök Saguly József és Zsilinszky Sándor. Megválasztot­ták Bartóky Józsefet és Sailer Vilmos dr.-t disztagul, azonkivüi tisztikart és 40 tagu választmányt. A választások után Berthóty István dr. polgármester tolmácsolta a szarvasi szövetség üdvözletét, majd Banner Benedek dr. társ­elnök javaslatára kimondja a köz­gyűlés, hogy szükebbkörü bízott­ságot küld ki a diákhősök emlé­kének megörökítésére és a hősök emlékének megkoszorúzására. Ez­zel az alakuló közgyűlés véget ért. A gimnázium jubiláris hangversenye Az este 8 órára hirdetett hang­versenyt 9 órakor kezdték meg a Városi Színház telt nézőtere előtt. Kevés szinházi előadásra emlék­szünk, melyet ilyen meghatott várakozás előzött meg. Ámbár érthető is ez a meghatottság, hiszen az előadók mind ennek a gimnáziumnak padjaiból kerültek ki, hogy becsületet, tisztességet szerezzenek intézetünknek és ön­maguknak. Rell Lajos dr. igazgató bájos prológja vezette be a hangver­senyt. A nagy tetszéssel fogadott prológ után Gyöngyösiiános dr. lapunk főszerkesztője kezdte meg konferanszié szerepét kedves, mó­kás humorával ismételten hatal­mas kacagást, meghatott poétikus megemlékezésével hősi halottaink­ről pedig bánatos hangulatot váltva ki a közönségből. Berbekutz Margitnak volt aztán óriási sikere pompás énekszámai­val, pompás hangja, kifejező és értelmes éneklése egyaránt nagy tetszést aratott. Pártos Gusztáv szavalt utána olyan művészi erővel amilyet rit­kán hallottunk még Csabán, Ády­verset pedia: ugy mint most, egyszer sem; Szép Ernő Imádságával köny­nyeket csalt a szemünkbe és való­sággal a szivünket markolta meg Gyóni verseivel és Egyed Zoltán „Deprofundis"-ával. Pongrátz István ez ő pompás művészetével bájolta el hall­gatóságéi, amikor Chopin IV. bal­ladáját és Debussí ráadását elő­adta. Szolár Ferenc dr. költői mély­ségű, lélekből fakadó előadása Gyóniról, szépségeivel csordultig töltötte meg lelkünket s máris hallottuk Pataky József nagyszerű Petőfi-szavalatait, melyek közül legjobban tetszett „Csokonay". Pongrátz Géza saját szerzemé­nyű hangverseny darabjainak nagy sikere után következett Pártos Gusztáv, hogy az est meghatott, sőt bánatos hangulatába egy kis derűt vigyen az ő utolérhetetlen művészetével, mellyel a fővárosi színművészeket karikírozta. Majd meghaltunk a kacagástól. A hangverseny után a Széche­nyi-ligetben 220 teritékes bankett volt, ahol viszont Singer Károly azzal rólta le tiszteletét az öreg diákokkal szemben, hogy jó menüt és gyorsan szolgált fel. Az öreg diákok asszonyokkal és leányok­kal ékesített sorai az éjféli órákon jóval tul ott maradtak az aszta­loknál elábrándozva a múlton, elbeszélgetve a jelenen és a fel­kelő napsugaraiból kémlelve a jövendőt... Vázsonyi merénylőjét felfüggesztették állásából Budapest, jun. 21. Bud János pénzügyminiszter ma közölte Fá­bián Béla nemzetgyűlési képviselő­vel, hogy Molnár Ferencet, Vá­zsonyi támadóját, akit forgolmiadó főellenőrré neveztek ki, állásából felfüggesztette és az eljárás meg­indult az ellen is, aki Molnárt előléptette. TJngol lap a magyar kérdésről London, junius 21. (MTI) Az Economist foglalkozik a magyar kérdéssel és a következőket írja : Genfben kétségbeesett erőfeszítést tettek az irányban, hogy a frank­ügy napirendre hozatalával meg­akadályozzák a magyar pénzügyi ellenőrzés megszüntetését. A té­nyek azonban jóval erősebbeknek bizonyultak, mint ezek e törekvé­sek. Magyarország pénzügyi hely­zetét a frankhamisítás egyálíaián nem érintette. Magyarország eleget tett minden vállalt kötelezettségé­nek és ugyanezt várta a népszö­vetségtől is. A lap ezután rend­kívül behatóan foglalkozik az újjá­építés ragyogó eredményeivel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom