Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) április-június • 74-144

1926-06-26 / 142. szám

2 llSŰföJSSffiFÉI KÖZJ/jEI Békéscsaoa, 1926 junius 26 lelkesedőknek a legjobb nevü magyar művészek termékeit, hogy lelki üdülést, élvezetet nyújtson a munkában fáradozó magyar közönségnek. A kiállifás anyaga mindenki lelkéhez hozzáférkőzik, derűs, boldog pillanatokat nyújt s feledteti pár percre az élet gondjait. Tájkép, csendéle!, állatkép, figurális dolgok, portrék váltakozó egymásutánban sorakoznak. Gyönyörködtetnek, mert a jó kép szellemi muzsika a hozzáértőnek. Szellemes, muzsikális darabjait élvezzük a mai és régebbi festőművészeknek a szépen rendezett ki állításon. Elhalt nagyjaink közül képviselve vannak: Benczúr, Lotz, Markó, Mednyánszky, Vastagh Géza, Vastagh György és az élőmüvészeknek egy igen előkelő társasága. A kiállítás anyaga nem a kísérletező, hanem a megállapodott festők gyűjteménye. Csendes harmóniába olvad a sok kiállítónak egymásmellé sorakoztatása, a különböző müvek, különböző Ízlések, különböző felfogások kivitele. Megérdemli a kiállítás, hogy megnézze mindenki, mert Békéscsabán ritkán adódik alkalom ily csoportosítást együtt láthatni. A kiállítás ingyenesen meg'ekinthető és eladások részletfizetés mellett is történnek. Gyermekgyilkossági vád egy cseléd ellen Néhány nap elölt súlyos gyermekágyi lázzal szállították a kórházba K. Esztert a csabai földmivesiskola egyik kis cselédjét. A gyermek azonban sehol sem volt. Kihallgatása alkalmával K. Eszter fantasztikus történetet mesélt el a szüléssel kapcsolatban. A csabai rendőrség vizsgálatot indított és a csecsemő holttestét meg is találta az emésztő gödörben. A hatósági boncolás megállapította, hogy a gyermek élve született, életképes is lett volna és halálát fulladás okozta. Ilyenformán a vizsgálat anyagát felterjesztik a gyulai ügyészségre, ahol K. Eszter ellen haladéktalanul megindítják az eljárást, gyermekgyilkosság gyanúja címén. Az állami bőripari szakiskola kérése a csabai iparosokhoz A békéscsabai ipartestület átiratot kapott a hadiárvák váci magyar királyi állami bőripari szakiskolájától. Az átiratban kifejti a szakiskola igazgatója, hogy a kultuszminiszter utasításai alapján létesített bőripari szakiskola kizárólag olyan hadiárvákat ,vesz fel, kik 12 évesek, hadiérvaságukat és legalább két közép, illetőleg hat elemi iskolai végzettségüket igazolják. A három éves tanfolyamon három szakmában képeznek ki tanoncokat és pedig a cipész, szíjgyártó és bőrdíszműves szakmákban. A tanfolyam elvégzése egy évi gyakorlat után iparigazolvány váltására jogosít Ebben az esztendőben 28 cipész, 3 szíjgyártó és 2 bőrdíszműves került ki az iskolából, akiknek elhelyezéséről kiván gondoskodni az igazgatóság. Hangsúlyozza az igazgató, hogy az iskolából kikerülő ifjú munkások az iskolai nevelés következtében kivétel nélkül derék, jómagaviseletü ifjak, kik ha mesterségbili gyakorlatuk még nem is olyan, mint az öregebb segédeké, mégis minden támogatást megérdemelnek. Arra kéri ennélfogva a csabai iparosmestereket, hogy amennyiben mühelyükben segédre szükségük lenne, gondoljanak a szakiskola végzett hadiárváira is. Veszedelmes szélhámost öriz a csabai rendőrség Egy álhadifogoly manőverei — Békéscsabán is meglopta újonnan szerzett rokonait — Akii a szovjet megfeketiiett A napokban az újdonsült Sütő átrándult Békéscsabára, hogy ottlakó „nővérét" és „sógorát", Búzás Istvánt meglátogassa. A rokonlátogatás után Buzásék több párna és egyéb holmi hiányát észlelték, ami távollétükben tünt el a házukból. A gyanú azonnal a „fivér"-re terelődött. A feljelentés alapján a csabai rendőrség meg is találta a holmik egyrészét az oltani cigányoknál, akiknek azzal a mesével adta el, hogy azok ragályos betegségben elhunyt felesége holmijai. Berta sikeres manővere után kedden Orosházára ment, ahol tegnap rajtavesztett, mert egy mezőkovácsházai asszony felismerte benne Süfőék élfiát. Berta vallomásából kiderüli, hogy sohasem volt hadifogságban — holott a környéken minden eltűnt fogoly hozzátartozójának hirt adott az elveszettről — ellenben másféle fogságban annál inkább volt már — a Csillagbörtönben, lopásért- Tiz év előtt pedig a kolozsvári javítóintézet lakója volt. Az orosházai rendőrség tegnap este kisérte át Berta Jánost Békéscsabára, ahol erélyes nyomozás indult a nagyslilü szélhámos előéletét kideríteni. A csabai zenede növendékétől a kairói konzervatórium tanáráig Beszélgetés Engel Ivánnal Nem mindennapi eset került tegnap es'.e a csabai államrendőrség elé. Egy élelmes szabóssgéd beférkőzve egy kovácsházai családba, mint a családnak hadifogságból most hazatért fia, rokonlátogatás közben lopást követett el. Orosházán egy mezőkovácsházai asszony jelentést tett a rendőrségen, hogy felismert egy embert, aki az ő sógora lakását Békéscsabán kifosztolta. Nemsokára elő is került a gyanúsított. A panaszos asszony és az elfogott ember előadásából aztán érdekes történet képe alakul; ki. A kalandok hőse Berta János makói szabósegéd, aki egy hónappal ezelőtt bevetődött a reformátuskovácsházai Sütő családhoz, itt Oroszországból most hazatért hadifogolynak mondta magát és hallva, hogy a csalódból is két fiu maradt oda a fogságban, egy merész fordulattal kijelentette, hogy ő a Sütőék egyik fia, csak nagyon megválfozolt a fogság alatt, mert a szovjethatóságok nem tűrnek csak barnabőrü embereket és ezért miután az ő haja vörös, bőre fehér volt, addig villanyozták, mig haja megfeketedett és bőre megbarnult. Sütőék nehezen bár, de végül mégis elhitték a mesét és a „megkerült fiu" náluk maradt. Kisvárosok terén láttam néha különös alakú kőkockákat. Senki sem tudja hogyan kerültek oda, csak öreg emberek nem mindig megbízható elbeszélései alapján nevezik meteorkőnek. Néha valóban meteorkövek. Néha valóban a vakitó ismeretlenek közül hulltak közébünk. De ki törődik itt velük? A kisváros előszeretettel szürkit rrtagához mindent, a kisváros ideges nyugtalansággal tiltakozik mindenlragyogó eredet, minden akaratos elszárnyelás ellen. Ilyen meteorkőre kel önkénytelenül asszociálnom, valahányszor feltűnik közöttünk Engel Iván a fantasztikus karrier utján ivelő fiatal zongoraművész. Engel Ivánról már sokszor és sokat irtak a csabai lapok. Merész vonalú fejlődésének minden etapjáról, pesti és külföldi sikereiről beszámoltunk már, de amióta a kairói Conservatoir de la music tanára lett, most nyilt először alkalom beszélgetni vele. Engel Iván egy évvel ezelőtt kerüli ki Kairóba. Eredetileg csak. koncert turnéja egyik állomásaként kereste fel a várost, de koncertjének olyan hangos sikere volt, hogy a jóhirü zenefőiskola tanárául hivták meg. Azóta él kinnt egzotikus környezetében Engel Iván. Kairói élményeiről, a város európai szemnek szokatlan színéről, furcsa és sokszor idegesítő zavarosságáról sok kedves apróságot mesélt a fiatal művész. — Nekem — mondotta — elsősorban a különös környezethez, a tropikus város sajátságaihoz kellett alkalmazkodnom. Bizony eleinte nehezen ment. Azzal kezdődött, hogy a konzervatórium növendékei tizenkilenc nemzetiségből verbuválódtak. Nem könynyü feladat volt a sok fekete, kávébarna, fehér vagy pörköltszinü nebulók között eligazodni, akik ráadásul a bábeli hangzavart már réges régen tul liéitáliák. — Azt mondanom sem kell, hogy legkedvesebb tanítványaim azok a magyar fiuk, akik a kairói magyar kolóniákból kerültek ki. Mintegy 100—150 főnyi magyar él Kairóban, akik már magyar klubot is alapítottak és jelentékeny kulturális életet folytatnak. — Sokat utazgattam, bejártam Egyptom minden kínálkozó nevezetességét, a királysírokat, gúlákat, szfinxeket, mindennt. Kedves epizód volt, az egyptomi mezőgazdasági kiállításon részt vett magyarokkal történt találkozásom. Volt közöttük egy öreg huszárőrmester, aki a lovak gondozásával volt megbízva. Csak természetes, hogy egyetlen szót sem tudott más nyelven, csak magyarul. Viszont a kisegítő munkások mind arabok. A beszélgetés ilyen formán folyt le: „Mohamed, hozz abrakot!" „Allah, vizet a lovaknak 1" és Mohamed hozta az abrakot, Allah hozta a vizet. .. Engel Iván az egész nyarat Csabán tölti, innen németországi és olaszországi turnéra indul és őszszel tér vissza Kairóba. — h.l. — Pollák Arnold autóbalesete A kisvasút pályajavitási munkálatai több balesetet okoztak (A Közlöny eredeti tudósítása.) A kisvasút mostanában javítja a városba eső égisz vonalhosszát, igy a Békási-uti szakaszt is. Tudvalevő dolog, hogy a Bákési ut nem tul széles és azonkívül is elég meredek árkokkal szegélyezett. A vasút vonaljavitási munkálatai következtében meglehetős forgalmi akadályok tornyosulnak a jármüvek elé, melyek már egy-két nap alatt is több balesetnek voltak okozói, szerencsére azok között egy sem volt súlyosabb természetű, miért is a legtöbbjét be sem jelentették. Tegnapelőtt két autó futott bele az árokba, melyek közül az egyik, melyben Pollák Arnold képviselőtestületi tag üli, volt a súlyosabb kimenetelű és csak a soffőr lélekjeleni itének köszönhető, hogy a bennülök kisebb-nagyobb zúzódások árán szabadultak az árokba fordult autóból. Miután azt hisszük, hogy a vasút igazgatóságénak nincsen tudomása az útvonalon a szükségesnél terjedelmesebb barrikád eneléséről, ezúton hívjuk fel figyelmét azokra és kérjük intézkedését, még mielőtt helyrehozhatatlanul súlyos szerencsétlenség adódhatnék elő. Kétségtelenül elismerésre méltók a vasút pályajjjBÍtó munkálatai, mégis azt hisizlk, lehet azokat ilyen akadályok felhalmozása nélkül is végrehajtani. Ha már az üzlet nem megy jól, legalább a kedvünk legyen jó Az utazó ügynökökről köztudomású, hogy ők a jóizü viccek terjesztői, vagy azért, hogy ügyfelüket jó hangulatba ejtsék, vagy azért, hogy a meg nem kötött üzlet bánatát enyhítsék. A legutóbb Békéscsabán járt ügynükök egyike két pompás apróságot mondott el, melyeket leközlesre érdemesnek tartunk. Kohn Salamon vidéki kiskereskedő egy budapesti cégnél árut rendel a következő levélben: „Tisztelettel kérem az alant felsorolt árukat részemre postán nyitva megküldeni szíveskedjenek. Maradtam kész hívük K. S." Nagy megrökönyödésére a következő válasz! kapja: „Legnagyobb sajnálatunkra a megrendelt árut nem áll módunkban nyitva elküldeni, mivel ön saját bevallása szerint kész. Kiváló tisztelettel." * Egy bécsi nagykereskedő ügyfeleinek fizetett számláit a szokásos „d. saldiert" kifejezéssel nyűg-