Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) április-június • 74-144

1926-06-26 / 142. szám

2 llSŰföJSSffiFÉI KÖZJ/jEI Békéscsaoa, 1926 junius 26 lelkesedőknek a legjobb nevü magyar művészek termékeit, hogy lelki üdülést, élvezetet nyújtson a munkában fáradozó magyar kö­zönségnek. A kiállifás anyaga mindenki lelkéhez hozzáférkőzik, derűs, bol­dog pillanatokat nyújt s feledteti pár percre az élet gondjait. Táj­kép, csendéle!, állatkép, figurális dolgok, portrék váltakozó egymás­utánban sorakoznak. Gyönyör­ködtetnek, mert a jó kép szellemi muzsika a hozzáértőnek. Szelle­mes, muzsikális darabjait élvez­zük a mai és régebbi festőművé­szeknek a szépen rendezett ki állításon. Elhalt nagyjaink közül képvi­selve vannak: Benczúr, Lotz, Markó, Mednyánszky, Vastagh Géza, Vastagh György és az élő­müvészeknek egy igen előkelő társasága. A kiállítás anyaga nem a kísér­letező, hanem a megállapodott festők gyűjteménye. Csendes har­móniába olvad a sok kiállítónak egymásmellé sorakoztatása, a kü­lönböző müvek, különböző Ízlé­sek, különböző felfogások kivitele. Megérdemli a kiállítás, hogy meg­nézze mindenki, mert Békéscsabán ritkán adódik alkalom ily csopor­tosítást együtt láthatni. A kiállítás ingyenesen meg'ekint­hető és eladások részletfizetés mellett is történnek. Gyermekgyilkossági vád egy cseléd ellen Néhány nap elölt súlyos gyer­mekágyi lázzal szállították a kór­házba K. Esztert a csabai földmi­vesiskola egyik kis cselédjét. A gyermek azonban sehol sem volt. Kihallgatása alkalmával K. Eszter fantasztikus történetet mesélt el a szüléssel kapcsolatban. A csabai rendőrség vizsgálatot indított és a csecsemő holttestét meg is találta az emésztő gödör­ben. A hatósági boncolás megál­lapította, hogy a gyermek élve született, életképes is lett volna és halálát fulladás okozta. Ilyenfor­mán a vizsgálat anyagát felterjesz­tik a gyulai ügyészségre, ahol K. Eszter ellen haladéktalanul meg­indítják az eljárást, gyermekgyil­kosság gyanúja címén. Az állami bőripari szakiskola kérése a csabai iparosokhoz A békéscsabai ipartestület átira­tot kapott a hadiárvák váci ma­gyar királyi állami bőripari szak­iskolájától. Az átiratban kifejti a szakiskola igazgatója, hogy a kul­tuszminiszter utasításai alapján létesített bőripari szakiskola kizá­rólag olyan hadiárvákat ,vesz fel, kik 12 évesek, hadiérvaságukat és legalább két közép, illetőleg hat elemi iskolai végzettségüket igazolják. A három éves tanfolyamon há­rom szakmában képeznek ki ta­noncokat és pedig a cipész, szíj­gyártó és bőrdíszműves szakmák­ban. A tanfolyam elvégzése egy évi gyakorlat után iparigazolvány váltására jogosít Ebben az esztendőben 28 cipész, 3 szíjgyártó és 2 bőrdíszműves került ki az iskolából, akiknek elhelyezéséről kiván gondoskodni az igazgatóság. Hangsúlyozza az igazgató, hogy az iskolából kike­rülő ifjú munkások az iskolai nevelés következtében kivétel nél­kül derék, jómagaviseletü ifjak, kik ha mesterségbili gyakorlatuk még nem is olyan, mint az öre­gebb segédeké, mégis minden tá­mogatást megérdemelnek. Arra kéri ennélfogva a csabai iparosmestereket, hogy amennyi­ben mühelyükben segédre szük­ségük lenne, gondoljanak a szak­iskola végzett hadiárváira is. Veszedelmes szélhámost öriz a csabai rendőrség Egy álhadifogoly manőverei — Békéscsabán is meglopta újonnan szerzett rokonait — Akii a szovjet megfeketiiett A napokban az újdonsült Sütő átrándult Békéscsabára, hogy ott­lakó „nővérét" és „sógorát", Bú­zás Istvánt meglátogassa. A ro­konlátogatás után Buzásék több párna és egyéb holmi hiányát ész­lelték, ami távollétükben tünt el a házukból. A gyanú azonnal a „fivér"-re terelődött. A feljelentés alapján a csabai rendőrség meg is találta a holmik egyrészét az oltani cigá­nyoknál, akiknek azzal a mesé­vel adta el, hogy azok ragályos betegségben elhunyt felesége hol­mijai. Berta sikeres manővere után kedden Orosházára ment, ahol tegnap rajtavesztett, mert egy me­zőkovácsházai asszony felismerte benne Süfőék élfiát. Berta vallo­másából kiderüli, hogy sohasem volt hadifogságban — holott a kör­nyéken minden eltűnt fogoly hoz­zátartozójának hirt adott az elve­szettről — ellenben másféle fog­ságban annál inkább volt már — a Csillagbörtönben, lopásért- Tiz év előtt pedig a kolozsvári javító­intézet lakója volt. Az orosházai rendőrség tegnap este kisérte át Berta Jánost Békés­csabára, ahol erélyes nyomozás indult a nagyslilü szélhámos elő­életét kideríteni. A csabai zenede növendékétől a kairói konzervatórium tanáráig Beszélgetés Engel Ivánnal Nem mindennapi eset került teg­nap es'.e a csabai államrendőrség elé. Egy élelmes szabóssgéd be­férkőzve egy kovácsházai család­ba, mint a családnak hadifogság­ból most hazatért fia, rokonláto­gatás közben lopást követett el. Orosházán egy mezőkovácshá­zai asszony jelentést tett a rend­őrségen, hogy felismert egy em­bert, aki az ő sógora lakását Bé­késcsabán kifosztolta. Nemsokára elő is került a gyanúsított. A panaszos asszony és az el­fogott ember előadásából aztán érdekes történet képe alakul; ki. A kalandok hőse Berta János makói szabósegéd, aki egy hó­nappal ezelőtt bevetődött a refor­mátuskovácsházai Sütő családhoz, itt Oroszországból most hazatért hadifogolynak mondta magát és hallva, hogy a csalódból is két fiu maradt oda a fogságban, egy merész fordulattal kijelentette, hogy ő a Sütőék egyik fia, csak na­gyon megválfozolt a fogság alatt, mert a szovjethatóságok nem tűr­nek csak barnabőrü embereket és ezért miután az ő haja vörös, bőre fehér volt, addig villanyozták, mig haja megfeketedett és bőre meg­barnult. Sütőék nehezen bár, de végül mégis elhitték a mesét és a „megkerült fiu" náluk maradt. Kisvárosok terén láttam néha különös alakú kőkockákat. Senki sem tudja hogyan kerültek oda, csak öreg emberek nem mindig megbízható elbeszélései alapján nevezik meteorkőnek. Néha való­ban meteorkövek. Néha valóban a vakitó ismeretlenek közül hull­tak közébünk. De ki törődik itt velük? A kisváros előszeretettel szürkit rrtagához mindent, a kis­város ideges nyugtalansággal tilta­kozik mindenlragyogó eredet, min­den akaratos elszárnyelás ellen. Ilyen meteorkőre kel önkénytele­nül asszociálnom, valahányszor fel­tűnik közöttünk Engel Iván a fan­tasztikus karrier utján ivelő fiatal zongoraművész. Engel Ivánról már sokszor és sokat irtak a csabai lapok. Me­rész vonalú fejlődésének minden etapjáról, pesti és külföldi sikerei­ről beszámoltunk már, de amióta a kairói Conservatoir de la music tanára lett, most nyilt először al­kalom beszélgetni vele. Engel Iván egy évvel ezelőtt kerüli ki Kairóba. Eredetileg csak. koncert turnéja egyik állomásaként kereste fel a várost, de koncertjének olyan han­gos sikere volt, hogy a jóhirü zenefőiskola tanárául hivták meg. Azóta él kinnt egzotikus környe­zetében Engel Iván. Kairói élmé­nyeiről, a város európai szemnek szokatlan színéről, furcsa és sok­szor idegesítő zavarosságáról sok kedves apróságot mesélt a fiatal művész. — Nekem — mondotta — első­sorban a különös környezethez, a tropikus város sajátságaihoz kellett alkalmazkodnom. Bizony eleinte nehezen ment. Azzal kez­dődött, hogy a konzervatórium növendékei tizenkilenc nemzeti­ségből verbuválódtak. Nem köny­nyü feladat volt a sok fekete, kávébarna, fehér vagy pörkölt­szinü nebulók között eligazodni, akik ráadásul a bábeli hangzavart már réges régen tul liéitáliák. — Azt mondanom sem kell, hogy legkedvesebb tanítványaim azok a magyar fiuk, akik a kairói magyar kolóniákból kerültek ki. Mintegy 100—150 főnyi magyar él Kairóban, akik már magyar klubot is alapítottak és jelentékeny kulturális életet folytatnak. — Sokat utazgattam, bejártam Egyptom minden kínálkozó neve­zetességét, a királysírokat, gúlá­kat, szfinxeket, mindennt. Kedves epizód volt, az egyptomi mező­gazdasági kiállításon részt vett magyarokkal történt találkozásom. Volt közöttük egy öreg huszár­őrmester, aki a lovak gondozásá­val volt megbízva. Csak termé­szetes, hogy egyetlen szót sem tudott más nyelven, csak magya­rul. Viszont a kisegítő munkások mind arabok. A beszélgetés ilyen formán folyt le: „Mohamed, hozz abrakot!" „Allah, vizet a lovak­nak 1" és Mohamed hozta az ab­rakot, Allah hozta a vizet. .. Engel Iván az egész nyarat Csa­bán tölti, innen németországi és olaszországi turnéra indul és ősz­szel tér vissza Kairóba. — h.l. — Pollák Arnold autóbalesete A kisvasút pályajavitási munkálatai több balesetet okoztak (A Közlöny eredeti tudósítása.) A kisvasút mostanában javítja a városba eső égisz vonalhosszát, igy a Békási-uti szakaszt is. Tud­valevő dolog, hogy a Bákési ut nem tul széles és azonkívül is elég meredek árkokkal szegélye­zett. A vasút vonaljavitási mun­kálatai következtében meglehetős forgalmi akadályok tornyosulnak a jármüvek elé, melyek már egy-két nap alatt is több balesetnek voltak okozói, szerencsére azok között egy sem volt súlyosabb termé­szetű, miért is a legtöbbjét be sem jelentették. Tegnapelőtt két autó futott bele az árokba, melyek közül az egyik, melyben Pollák Arnold képviselő­testületi tag üli, volt a súlyosabb kimenetelű és csak a soffőr lélek­jeleni itének köszönhető, hogy a bennülök kisebb-nagyobb zúzódá­sok árán szabadultak az árokba fordult autóból. Miután azt hisszük, hogy a vasút igazgatóságénak nincsen tudomása az útvonalon a szükségesnél ter­jedelmesebb barrikád eneléséről, ezúton hívjuk fel figyelmét azokra és kérjük intézkedését, még mi­előtt helyrehozhatatlanul súlyos szerencsétlenség adódhatnék elő. Kétségtelenül elismerésre méltók a vasút pályajjjBÍtó munkálatai, mégis azt hisizlk, lehet azokat ilyen akadályok felhalmozása nél­kül is végrehajtani. Ha már az üzlet nem megy jól, legalább a kedvünk legyen jó Az utazó ügynökökről köztudo­mású, hogy ők a jóizü viccek ter­jesztői, vagy azért, hogy ügyfelü­ket jó hangulatba ejtsék, vagy azért, hogy a meg nem kötött üzlet bánatát enyhítsék. A legutóbb Békéscsabán járt ügynükök egyike két pompás ap­róságot mondott el, melyeket le­közlesre érdemesnek tartunk. Kohn Salamon vidéki kiske­reskedő egy budapesti cégnél árut rendel a következő levélben: „Tisztelettel kérem az alant fel­sorolt árukat részemre postán nyitva megküldeni szíveskedjenek. Maradtam kész hívük K. S." Nagy megrökönyödésére a kö­vetkező válasz! kapja: „Legnagyobb sajnálatunkra a megrendelt árut nem áll módunk­ban nyitva elküldeni, mivel ön saját bevallása szerint kész. Ki­váló tisztelettel." * Egy bécsi nagykereskedő ügy­feleinek fizetett számláit a szoká­sos „d. saldiert" kifejezéssel nyűg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom