Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) április-június • 74-144

1926-04-22 / 90. szám

2 BfiKfiSUffiSTCEff StÜMt öékéscsaoa, 1926 április 22 vezmény azonban a közüzemi költségekre ki nem terjed és a hátralékos bér után a háztulajdonos részére havonta 1 százalék kamat fizetendő. Szabad felmondás Azon helyiségekre, melyekre vonatkozólag a korlátozó intézkedések meg nem hosszabbittattak, a háztulajdonost a helyi szokás szerinti felmondás illeti meg, mely felmondást azonban azok megjelölésével írásban kell közölni a bérlővel. Minden helyiség azonban felmondható 1927 február hó 15. napjáig, mégpedig ha a helyiség alapbére 1200 aranykoronát meg nem haladja 6 hónapra, ha meghaladja, 1 évre. Korlátozott felmondás Az üzleti célra szolgáló helyiségek bérletét is felmondhatja a tulajdonos a rendes felmondási idő betartásával, ha a helyiségben maga, gyermeke, testvére kiván üzletet folytatni, ha a,bérlő a befizetésével Írásbeli felhívás dacára késedelmeskedett, vagy ha bérlő háztulajdonost, vagy hozzátartozóját bántalmazza. Májusi bérnegyedre eső lakbér A bérlő az 1924. évi májusi bérnegyedre esedékes lakbért három egyenlő részletben 1 százalékos kamat mellett fizetheli. A fizetésnek az illető hónap ötödik napjáig kell megtörténni. Bármely részlet fizetésének elmulasztása esetében az, egész hátralékos részletek esedékessé válnak. A községekben megsz&mk a korlátozás A mai napon megjelent rendelet szerint az összes községekben május 1. napjával hatályukat vesztik a helyiségek bérlete és használata tekintetében fennálló korlátozások és ezen helyeken a rendelet a lakások szabadforgalmát visszaállította. Mint a rendelet ismertetéséből látjuk, az üzlethelyiségek bérlete városokban 1927 február 15. napjáig felmondható, mely felmondás azután a bérösszegnek megfelelőleg hat, illetve tizenkét hónap múlva emelkedik érvényre. Rendkívül sérelmesnek tartjuk, hogy a szellemi foglalkozást üző személyek, mint ügyvéd, orvos helyiségei, gyógytárak, ezen rendelet hatálya alól kivétettek és igy ezekre vonatkozólag a régi felmondás hatálya marad érvényben. Mindezen intézkedések hatal mas lépéssel viszik előre a városokban is a lakások felszabadításának kérdését, anélkül, hogy a bérlakások száma uj épitkezés által megfelelőleg szaporodna Mér pedig a lakáskérdés csak uj épületek emelésével, nem pedig rendeletekkel oldható meg. Zürichben a magyar boronát 72*60-al jegyezték. Tizenöt év alatt nem volt annyi közmunka Békéscsabán, mint most egy esztendőben" A polgármester válasza és egy közbeszólás A városi közgyűlésen többek közölt Hankó Mihály a közmunkák további kiirásái sürgette, kislakások épitését és a középületek tatarozását. A polgármester részletes válaszában csodálkozott azon, hogy a jetenlegi közmunkák mennyiségét keveslik, holott bárki láthatja, hogy Békéscsabán 15 év alatt nem eszközöltek annyi középítést, mint most ebben az egy esztendőben. Az egyik temperamentumos városatya itt azt a közbeszólást tette: „ Természetes, mert a háború alatt nem lehetett". Anélkül, hogy a szervilizmus vezetne bennünket, meg kell állapitanunk azt, hogy a polgármesternek a legteljesebb mértékben igaza volt, sőt tovább megyünk és azt mondjuk, hogy nem 15, de 25 esztendő alatt sem volt annyi középités, mint ebben az egyetlen esztendőben. Tárgyilagosan megállapítjuk azt, hogy ezt az eredményt a polgármester nagyvonalú koncepcióján kivül a képviselőtestület ellenzékének mozgékony, mindig a legtöbbet követelő politikai magatartása segített elérni. Az eredmény azonban megvan, az összehasonlítások megtehetők s arról, hogy a polgármester jól jellemezte a a helyzetet, mindenki meggyőződhetik. Ami a közbeszólást illeti, éppen ezért nem tartjuk egyébnek, mint megszokott csipkelődésnek és feltétlen elfogultságnak. Közbeszólásával kapcsolatban az illető városatyát emlékeztetjük arra, hogy a háború előtti 15 esztendőben tagja volt a képviselőtestületnek. Abban az időben megadatott neki nemcsak a kritika, hanem az alkotás joga is. Mégis megtörtént a kalonai kincstárnak a laktanyaépületekre vonatkozó megváltási ajánlaténak elutasítása, holott a kincstár ellenértékül olyan ajánlatot tett, melynek alapján akkor egész Békéscsabát ki lehetett volna köveztetni, vagy vízvezetékkel ellátni. Akkor történt a Kultúrpalota gödörbe építése, az Urszinyi-hagyaték szerencsétlen értékesítése és még szerencsétlenebb kezelése és még sok-sok más ezekhez hasonló dolog. A közbeszóló városatya is egyik vétkese ennek a szörnyűséges elmaradottságnak, melynek emberfeletti helyreigazításét ma könynyedén kritizálja. Pedig a világon talán nincs még egy ilyen józan észjárású nép, mint a csabai, melynek, ha 50 évvel ezelőtt és azóta megfelelő vezetői lettek volna, ma Békéscsaba lenne nemcsak Magyarország, hanem egész Európa egyik gyöngye, melyben meg van a szorgalom, a vagyon, a józanság és a haladni akarás. A képviselő ur is megtanulhatná, hogy kritizálni könnyebb, mint alkotni és néha napján megerőltethetné magát e nehezebbikkel is. ismeri a modern nyelveket. Azért a fiatal középiskolai tanárok részére szemináriumot állítottak fel, külföldön pedig a nagyobb kul" turcentrumokban megszervezték a Collegium Hungaricumokat. — A tanítóság életeben fordulópontot jelent a kultuszminiszternek a tanítóképzés átreformálására vonalkozó terve. Már eddig is történtek olyan intézkedések, emelyek ez elemi és polgári iskolai tanszemélyzetnek magasabb képzést biztosítanak, most pedig behatóan foglalkoznak az illetékes körök azzal a tervvel, hogy a tanítóképzést egyetemi nívóra emeljék. Ezért a tanítóképzőket valószínűleg a tervezett kulturközpontokba, a vidéki egyetemi városokba helyezik át vagy legalább is, ha uj tanítóképzőket szerveznek meg, ezeket itt állítják fel. Magasabb képzést kapnak a tanitók A kultuszminiszter nagyszabású tervezete A kultuszminisztérium iskolaépítő rendeletével kapcsolatban megírtuk mér, hogy a miniszternek az iskolaépítés után fontos tanügyi közigazgatási tervezete is van, melyet az egész vonalon keresztül akar vinni. Most, hogy lerongyolódott iskoláink külső kereteinek megszervezése kezd valóra válni, első és legfontosabb kötelességünk, hogy a magasabb színvonalra emelt iskolákat megtöltsük belső tartalommal is. Erről a fontos problémáról beavatott helyen a következőket mondották: — A vallás- és közoktatásügyi kormány eddigi nagyjelentőségű intézkedései után igen nagy szükség van arra, hogy fokozzuk az ifjúsági tanulmány eredményeit a legalacsonyabb iskolatípustól az egyetemekig. Klebelsberg Kunó gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter céltudatosan törekszik a tanítóság társadalmi és szellemi színvonalának emelésére. Fontosnak tartja, hogy a középiskolákban reális tárgyakat, főképen modern nyelveket tanítsanak. Ez pedig csak ugy lehetséges, ha az uj tanárgeneráció maga is jól Iparosok és kereskedők mai nagygyűlése Köztudomásu, hogy az Ipartestületek Országos Szövetsége április 22-re az egész ország iparosságát felhívta, hogy ahol lehet a kereskedő társadalommal karöltve országos tiltakozó gyűlést rendezzen. Mielőtt a szövetség erre az elhatározásra jutott, már több ízben fordult a minisztériumokhoz, hatóságokhoz, azonban a sok gyűlés, ankétezés ereeményezett ugyan egy sereg ígéretet, de azok beváltását még a mai napig is hiába várják az iparosok. Ezért országos demonstrációra határozta el magát az ország iparossága, melybe természetesen a csabai iparosság is belekapcsolódik, sőt miután Békéscsabán a kereskedő társadalom is ugyanazokat a bajokat szenvedi, mint az iparosság* ők is csatlakoztak a mozgalomhoz. Nem lehet ugyanis tovább tétlenül nézni, hogy az országban 300000 önálló egzisztenciájú adófizető iparospolgár elpusztuljon, kiknek minden egyes tagja pedig az ország újjáépítésében részt akar venni. A csabai iparos és kereskedő társadalom mostani megmozdulásával is igazolni akarja, hogy tudatában van ez Ország katasztrofális helyzetének s épen ezért nem is akar kibújni a reá méltán háruló terhek viselése alól, de csak a lehetőség határain belül. Épen ezért kétségtelen, hogy az. ország két legmunkásabb társadalmi osztalya csak az élet lehetőségeinek biztosításáért küzd. Mai demonstrációja, mely e városháza tanácstermében délelőtt 10 órakor lesz, legyen egyúttal külsőségeiben is számottevő, olyan* mint amilyet ettől a fejlődő várostól méltán elvárhatunk, hogy felemeli szavát az őt megillető komolysággal hallgassák meg az illetékesek. Különösebb előkészületeket bár nem tapasztaltunk, mégis azt reméljük, hogy a mai gyűlésről nem fog hiányozni egy iparos és kereskedő sem. Lőrinczynének még nem adták át a diszpanzér ügyeit A Békésmegyei Közlöny megírta annak idején, hogy a csabai tüdőbeteggondozó lemondás folytán megüresedett elnökségét dr^ Lukáts György v. b. t. t. Lőrinczy Lászlónéval töltötte be. A kinevezés osztatlan megelégedést keltett, mert hiszen Lőrinczinéről tudjuk mindnyájan, hogy ekkor, amikor elvállalta a tüdőbeteg gondozó elnökségét, nem dekórum csábította, hanem az ő eddig is ismert agilitása és emberszeretete, amely már eddig is számos esetben nyilvánult meg minden társadalmi akcióban, mely a szegények és elesettek támogatására irányult — az elnökséggel ujabb és fokozottabb tevékenységet is vállalt. Kinevezése után nyomban hozzáfogott az átalakításokhoz szüksé ges anyagbeszerzéshez és fáradhatatlan utánjárása eredményezte azt, hogy ma már úgyszólván az összes szükséges épitési anyag* tégla, mész, faanyag biztosítva van, amennyiben azt Lőrinczyné közbenjárására a csabai vállalatok díjmentesen bocsátották rendelkezésre. Érthetetlen azonban* hogy a diszpanzér tényleges átvétele még mind ez ideig meg nem történt, annál is inkább, mert az építkezések megindításán kivül május elsején a tejszállitások felől is diszponálni kellene, hogy a dolgok késedelmes intézése ne szolgáljon káréra a gondozott be~ tegeknek.