Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) április-június • 74-144

1926-04-04 / 76. szám

ESIES SZAK ARA 200© KOROSA Békéscsaba, 1926 április 4 Vasárnap 53-ik évf olyam, 76-ik szám BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyed­évre 75.000 kor. Sgy hónapra 25.000 kor. Példányonként 1000 korona. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: Filippinyi Sámnel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabát? II. kerület Ferencz Józsel-tér 20. szám alatt. Hirdetés díjszabás szerint. Húsvét ünnepén Abban a borzalmas sivár­ságban, amely a feldúlt magyar közéletet megfeküdte, már az ünnepi szó is elfakul. Hogy a magyarság hitéből és üldözött népünk testvéri megértéséből és szeretetéből kell fakadni a magyar Feltámadásnak, miként a hitből, a reménységből és a szeretetből fakadt a keresztény­ség gyönyörű misztériumának kinyilatkoztatása, a keresztre­feszitett Isten ember feltáma­dása — a nagyszerű Stimbó­likus példázatot már a közö­nyös elfáradásig, sőt hitetlen és reménytelen kimerültségig hangoztattuk. És mi mégis ma, amikor megcsonkított önállóságunknak talán legnyomasztóbb óráit él­jük, mivel a valóság és a ri­deg mérlegelés olyan kevés vagy semmi örömet sem nyúj­tanak, a hit egyedül üdvözítő forrásához térünk vissza. Kell, hogy elkövetkezzék, még pe­dig hamarosan elkövetkezzék az az idő, amikor a meghason­lott magyarság magáratalál, amikor a tragikusan felvihar­zott magyar lelkek egymásra lelnek. Kell, mert, ha nem igy lesz, az ennek a nemzetnek gyors és dicstelen halálát je­lenti, már pedig mi inkább hi­szünk a feltámadásban, sem­hogy belenyugodjunk az el­múlásba. Igaz, hogy a mának képe nem sok reménységet nyújt. A magyar átok, a pártoskodás talán sosem ülte még ekkora orgiáját. Még az apagyilkosnak is meg kellene bocsájtani és még a testvérek is egymásra rontanak. S a lelkek kavargó fertője felett ott ködöl a meg­tépázott ország nyomora. Gúzs­ba kötve, megrabolva és kiszi­polyozva, a magyar gazdasági erők elgyengülve és megbénít­va senyvednek. Az ipar munka nélkül, a kereskedelem fogyasz­tó, a gazda tőke és a munkás munka híján. Vájjon meddig még? A borzalmasaiéltságból, tespedésből és sorvadásból nem látszik kiut. És mi mégis hiszünk. Hi­szünk, mert tudjuk, hogy min­den viszályon, békétlenségen, pártoskodáson tul szivében mégis mindegyik sajgó fájdal­mu, vérző szivü magyar. Hi­szünk, mert tudjuk, hogy az ősi dicsőségen, a jelen meg­aláztatásán és a vihartépte anyaföldön ugy csügg mind­egyik, hogy attól meg nem válhat, ahhoz hűtlen nem lehet soha! „Itt élned, halnod kell!" S mert halni nem akar, élnie kell! Ebből a hitből kell fakadnia a magyar Feltámadásnak. Ta­lán naiv, talán ábrándos és mosolyogni való, de nekünk szent és örök, mert, ha nem volna, mi sem volnánk. Nekünk a hithez, a hitnek a megvaló­suláshoz adjon erőt a Minden­ható. (gy.) Milyennek kell lennie a csabai kiállításnak és vásárnak ? Ide kell terelni az egész megyét és a környékbeli csonka­részeket — Legyen a kiállitás és a vásár reklám, de egyszersmint üzlet is Az a nagy lelkesedés, amellyel az iparosság a megyei kiállitás ügyét felkarolta s az a leplezetlen öröm, amellyel a csabai kereske­dők (a Kereskedelmi Csarnok) a kiállitás és a vele kapcsolatban tar­tandó áiumintavásár gondolatát fogadták, nyilvánvalóvá teszi, hogy itt nem csupán egy grandiózus, reprezentatív megnyilatkozásról van szó, mert hiszen a mostani rend­kívüli válságban az ilyesmihez sem ez iparosoknak, sem a keres­kedőknek se kedvük, se pénzük, hanem olyan célú tervről, amely a Csabán is beállott gazdasági pangásba egy kis élénkséget hoz­hat s amely most közvetlenül is, de főleg a jövőre nemcsak jelen­tős erkölcsi, de anyagi sikert is eredményezhet a csabai iparnak és .kereskedelemnek. Ép ezért kétségtelen, hogy a ki­állitás és a mintavósár rendező­ségét is ezeknek a szempontok­nak kell áthatni. Nem az a fontos, hogy a csabaiaknak megmutassuk : na ilyen hintókat csinál a Zle­hovszky, ilyen kocsikat a Suhajda, vagy a Vlcskó, hogy milyen bu torokat tud kiállítani a Reisz bú­torgyár, vagy Martincsek, vagy Kocziha, vagy Leelősy, hogy csak találomra egy pár nevet említsünk ebből az iparágból. Elvégre ezt a legtöbb csabai tudja, ha nem is mindenki méltányolja elégjé ^z itteni ipart és hangzatos reklámtól, vagy a nagynénik, nagybácsik kommendólásától elvakítva Pesten vásárol silányabb és semmiesetre sem olcsóbb árut. A lényeg az, hogy minél nagyobb idegen for­galmat csináljunk, hogy becsalo­gassuk minden tisztes és bennün­ket megillető eszközzel a messze vidéket, az egész megyét és az országcsonkitás folytán árván ma­radt községeket, Bánhegyes, Elek, Kunágota, Sarkad környékét. Ennek legfontosabb eszköze a propaganda elsőrangú megszer­vezése, a kiállítás, a vásár impo­náló megrendezése és legalább a kiállitás tartamara olcsó közleke­dési lehetőségek megteremtése. A propagandát a legjobb szervező kezekben látjuk lefektetve; az ér­dekképviseletek (Ipartestület, Ke­reskedelmi Csarnok, a gazdák egyesületei) a fontos céltól át­hatva bizonyára mindent elfognak követni a siker érdekében. A ki­állításnak nemcsak Csaba és a megye iparosait kell sorompóba állítani, de az összes olyan ke­reskedő cégeket is, amelyek meg akarják mutatni, hogy nálunk mi mindent lehet kapni és milyen versenyképes áron, ugy hogy iga­zolva legyen, hogy erről a vi­dékről a vevőnek sem a válasz­ték, 3em az ár miatt nem érde­mes magét Pestre strapálnia és hogy messze környéknek hir­desse, hogy Békéscsabán min­dent és olcsón meg lehet vásá­rolni. De a kiállítást és a vásárt ugy kell megcsinálni, hogy nem­csak a vásárlóknak, vagy a vevő szándékának, de általában a kör­nyék minden rendű és rangú pol­gárénak kedve támadjon Csabára bejönni. Az Alföld sarában elte­melkezelt és sóvárgó intellek­tueleknek rendezzen az Aurora a kiállitás tartama alatt egy nagy kulturális előadást, hangversenyt, esetleg operaelőadást stb. Ha Alapi kamaraszínháza turnén lesz, a vá­sár keretében jöjjön Csabára igazi színházi kulturái hirdetni. A nagy sportlázat használjuk fel nagy­szabású sportünnep, valami rep­rezentatív (esetleg nemzetközi) fut­balimérkőzés, országos úszóver­seny, a táncőrületet ügyesen elő­készített széleskörű táncmulatság megrendezésére. És hogy a nép egyszerűbb gyermekei számára is meglegyen a vonzóerő, csinálja­nak egyidejűleg nagy kerti nép­ünnepélyt. Ilyen módon hatalmas tömeget lehet mozgósítani és be­hozni Csabára. Hogy a kiállitás és a vásár szempontjából ezek­nek csak kis része jelenthet ren­delőt, vagy vevőt, az nem fontos. De mindegyik résztvevő egy kel­lemes nap emlékét és Csaba jó­hirét viszi magóval és mindegyik egyszersmint élő reklám nekünk csabaiaknak. Mindez azonban csak szépen elgondolt terv marad, ha nem tesszük lehetővé, hogy a vásár és kiállitás ideje alatt Csabát könnyen és olcsón lehessen meg­közelíteni. A viteldíj kedvezmény, még ha sikerrel is jár a kérés a MAV-nál és a kisvasutnál, nem sokat jelent, mert hiszen kis távol­ságokról van szó. És itt megint csak az autóra térünk vissza, mint a modern közlekedésnek nem is jövőjére, de jelenére. Az AEGV autóbusz járatainak speciális me­netrenddel megfeszített teljesít­ményt kell végeznie a kiállítás alatt a kiállitás plakátjával és rek­lámjával ellátva. Ugyancsak a helybeli és környéki bérautóknak is, amelyeknek ezt a maguk üz­leti érdeke is diktálja. Mindenesetre az ilyen megszer­vezés óriási munkát követel, amely­lyel a rendezőségnek tisztában Olasz Fiat autók képviselete Cordatic autógumik gyertyák, gyújtók, fényszórók stb. Automobil felszerelési cikkek gyári lerakata Telefon 144 F. S. golyós csapágyak Faragó Sándornál Békéscsaba ^ynt 50

Next

/
Oldalképek
Tartalom