Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) április-június • 74-144
1926-04-04 / 76. szám
ESIES SZAK ARA 200© KOROSA Békéscsaba, 1926 április 4 Vasárnap 53-ik évf olyam, 76-ik szám BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 75.000 kor. Sgy hónapra 25.000 kor. Példányonként 1000 korona. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: Filippinyi Sámnel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabát? II. kerület Ferencz Józsel-tér 20. szám alatt. Hirdetés díjszabás szerint. Húsvét ünnepén Abban a borzalmas sivárságban, amely a feldúlt magyar közéletet megfeküdte, már az ünnepi szó is elfakul. Hogy a magyarság hitéből és üldözött népünk testvéri megértéséből és szeretetéből kell fakadni a magyar Feltámadásnak, miként a hitből, a reménységből és a szeretetből fakadt a kereszténység gyönyörű misztériumának kinyilatkoztatása, a keresztrefeszitett Isten ember feltámadása — a nagyszerű Stimbólikus példázatot már a közönyös elfáradásig, sőt hitetlen és reménytelen kimerültségig hangoztattuk. És mi mégis ma, amikor megcsonkított önállóságunknak talán legnyomasztóbb óráit éljük, mivel a valóság és a rideg mérlegelés olyan kevés vagy semmi örömet sem nyújtanak, a hit egyedül üdvözítő forrásához térünk vissza. Kell, hogy elkövetkezzék, még pedig hamarosan elkövetkezzék az az idő, amikor a meghasonlott magyarság magáratalál, amikor a tragikusan felviharzott magyar lelkek egymásra lelnek. Kell, mert, ha nem igy lesz, az ennek a nemzetnek gyors és dicstelen halálát jelenti, már pedig mi inkább hiszünk a feltámadásban, semhogy belenyugodjunk az elmúlásba. Igaz, hogy a mának képe nem sok reménységet nyújt. A magyar átok, a pártoskodás talán sosem ülte még ekkora orgiáját. Még az apagyilkosnak is meg kellene bocsájtani és még a testvérek is egymásra rontanak. S a lelkek kavargó fertője felett ott ködöl a megtépázott ország nyomora. Gúzsba kötve, megrabolva és kiszipolyozva, a magyar gazdasági erők elgyengülve és megbénítva senyvednek. Az ipar munka nélkül, a kereskedelem fogyasztó, a gazda tőke és a munkás munka híján. Vájjon meddig még? A borzalmasaiéltságból, tespedésből és sorvadásból nem látszik kiut. És mi mégis hiszünk. Hiszünk, mert tudjuk, hogy minden viszályon, békétlenségen, pártoskodáson tul szivében mégis mindegyik sajgó fájdalmu, vérző szivü magyar. Hiszünk, mert tudjuk, hogy az ősi dicsőségen, a jelen megaláztatásán és a vihartépte anyaföldön ugy csügg mindegyik, hogy attól meg nem válhat, ahhoz hűtlen nem lehet soha! „Itt élned, halnod kell!" S mert halni nem akar, élnie kell! Ebből a hitből kell fakadnia a magyar Feltámadásnak. Talán naiv, talán ábrándos és mosolyogni való, de nekünk szent és örök, mert, ha nem volna, mi sem volnánk. Nekünk a hithez, a hitnek a megvalósuláshoz adjon erőt a Mindenható. (gy.) Milyennek kell lennie a csabai kiállításnak és vásárnak ? Ide kell terelni az egész megyét és a környékbeli csonkarészeket — Legyen a kiállitás és a vásár reklám, de egyszersmint üzlet is Az a nagy lelkesedés, amellyel az iparosság a megyei kiállitás ügyét felkarolta s az a leplezetlen öröm, amellyel a csabai kereskedők (a Kereskedelmi Csarnok) a kiállitás és a vele kapcsolatban tartandó áiumintavásár gondolatát fogadták, nyilvánvalóvá teszi, hogy itt nem csupán egy grandiózus, reprezentatív megnyilatkozásról van szó, mert hiszen a mostani rendkívüli válságban az ilyesmihez sem ez iparosoknak, sem a kereskedőknek se kedvük, se pénzük, hanem olyan célú tervről, amely a Csabán is beállott gazdasági pangásba egy kis élénkséget hozhat s amely most közvetlenül is, de főleg a jövőre nemcsak jelentős erkölcsi, de anyagi sikert is eredményezhet a csabai iparnak és .kereskedelemnek. Ép ezért kétségtelen, hogy a kiállitás és a mintavósár rendezőségét is ezeknek a szempontoknak kell áthatni. Nem az a fontos, hogy a csabaiaknak megmutassuk : na ilyen hintókat csinál a Zlehovszky, ilyen kocsikat a Suhajda, vagy a Vlcskó, hogy milyen bu torokat tud kiállítani a Reisz bútorgyár, vagy Martincsek, vagy Kocziha, vagy Leelősy, hogy csak találomra egy pár nevet említsünk ebből az iparágból. Elvégre ezt a legtöbb csabai tudja, ha nem is mindenki méltányolja elégjé ^z itteni ipart és hangzatos reklámtól, vagy a nagynénik, nagybácsik kommendólásától elvakítva Pesten vásárol silányabb és semmiesetre sem olcsóbb árut. A lényeg az, hogy minél nagyobb idegen forgalmat csináljunk, hogy becsalogassuk minden tisztes és bennünket megillető eszközzel a messze vidéket, az egész megyét és az országcsonkitás folytán árván maradt községeket, Bánhegyes, Elek, Kunágota, Sarkad környékét. Ennek legfontosabb eszköze a propaganda elsőrangú megszervezése, a kiállítás, a vásár imponáló megrendezése és legalább a kiállitás tartamara olcsó közlekedési lehetőségek megteremtése. A propagandát a legjobb szervező kezekben látjuk lefektetve; az érdekképviseletek (Ipartestület, Kereskedelmi Csarnok, a gazdák egyesületei) a fontos céltól áthatva bizonyára mindent elfognak követni a siker érdekében. A kiállításnak nemcsak Csaba és a megye iparosait kell sorompóba állítani, de az összes olyan kereskedő cégeket is, amelyek meg akarják mutatni, hogy nálunk mi mindent lehet kapni és milyen versenyképes áron, ugy hogy igazolva legyen, hogy erről a vidékről a vevőnek sem a választék, 3em az ár miatt nem érdemes magét Pestre strapálnia és hogy messze környéknek hirdesse, hogy Békéscsabán mindent és olcsón meg lehet vásárolni. De a kiállítást és a vásárt ugy kell megcsinálni, hogy nemcsak a vásárlóknak, vagy a vevő szándékának, de általában a környék minden rendű és rangú polgárénak kedve támadjon Csabára bejönni. Az Alföld sarában eltemelkezelt és sóvárgó intellektueleknek rendezzen az Aurora a kiállitás tartama alatt egy nagy kulturális előadást, hangversenyt, esetleg operaelőadást stb. Ha Alapi kamaraszínháza turnén lesz, a vásár keretében jöjjön Csabára igazi színházi kulturái hirdetni. A nagy sportlázat használjuk fel nagyszabású sportünnep, valami reprezentatív (esetleg nemzetközi) futbalimérkőzés, országos úszóverseny, a táncőrületet ügyesen előkészített széleskörű táncmulatság megrendezésére. És hogy a nép egyszerűbb gyermekei számára is meglegyen a vonzóerő, csináljanak egyidejűleg nagy kerti népünnepélyt. Ilyen módon hatalmas tömeget lehet mozgósítani és behozni Csabára. Hogy a kiállitás és a vásár szempontjából ezeknek csak kis része jelenthet rendelőt, vagy vevőt, az nem fontos. De mindegyik résztvevő egy kellemes nap emlékét és Csaba jóhirét viszi magóval és mindegyik egyszersmint élő reklám nekünk csabaiaknak. Mindez azonban csak szépen elgondolt terv marad, ha nem tesszük lehetővé, hogy a vásár és kiállitás ideje alatt Csabát könnyen és olcsón lehessen megközelíteni. A viteldíj kedvezmény, még ha sikerrel is jár a kérés a MAV-nál és a kisvasutnál, nem sokat jelent, mert hiszen kis távolságokról van szó. És itt megint csak az autóra térünk vissza, mint a modern közlekedésnek nem is jövőjére, de jelenére. Az AEGV autóbusz járatainak speciális menetrenddel megfeszített teljesítményt kell végeznie a kiállítás alatt a kiállitás plakátjával és reklámjával ellátva. Ugyancsak a helybeli és környéki bérautóknak is, amelyeknek ezt a maguk üzleti érdeke is diktálja. Mindenesetre az ilyen megszervezés óriási munkát követel, amelylyel a rendezőségnek tisztában Olasz Fiat autók képviselete Cordatic autógumik gyertyák, gyújtók, fényszórók stb. Automobil felszerelési cikkek gyári lerakata Telefon 144 F. S. golyós csapágyak Faragó Sándornál Békéscsaba ^ynt 50