Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) április-június • 74-144
1926-04-17 / 86. szám
2 •KiíiKSssaQBGiffM isoaiwjfirí Békéscsaba 1926 április 17 ÁDÁM ÁRUHÁZ Cl PORAKTARA Békéscsaba, Andrássy-ut 25. szám alatt A Nagy választék elsőrendű kézimunka férfi, női és gyermekcipőkben Divatcipők a legújabb fazonban. Erős strapacipők olcsó árban. Mérték szerinti rendelések és javitások felelőség mellett a legrövidebb időn belül készülnek Az Embervédelmi Kiállítás óriási arányúvá nőtt Világvárosi mintára szervezték az idegen forgalmat 550 ezer koronába kerül 3 nap a kiállítás ideje alatt Nemcsak a magyar hivatalos és társadalmi élet minden tényezője, de a külföld széles rétegei is messzemenő érdeklődéssel tekintenek a székesfővárosban ez év májusában megnyíló Nemzetközi Embervédelmi Kiállítás elé. Elmondható, hogy a milleneumi kiállítás óta nem volt esemény, amely annyira egyöntetűen keltette volna fel az érdeklődést a magyarság kulturális szerepe iránt, mint ez a kiállítás. Es méltán, mert a kiállítás nemzetünknek olyan megnyilatkozása lesz,amelyre rámutatva és amelyre hivatkozva joggal kérhetjük a minket megillető helyet a nyugat nagy kulturnemzetei között. Az Embervédelmi Kiállítás szerves csoportosításban fogja bemutatni mindazt, ami emberi létünkkel összefüggésben van. Az életnek a fogantatásától kezdve a halálig történő összes megnyilvánulásait népszerű formában sorakoztatja fel a kiállítás, ugy hogy abból nemcsak a laikus tanulhat, hanem még a tudós is kiegészít heti ismeretkörét. Nincs akár az egészségügynek vagy a normálés gyógypedagógiának és a szociális munkának egyetlen olyan momentuma sem, amelyet hihetetlenül bő anyaga fel nem ölelne és magéban ne foglalna. A népjóléti minisztérium egy tudományos mozit állit fel a kiállítás területén, amelyben a nagy népbetegségek és különböző szociális kérdések filmjeit fogják teljesen díjmentesen a nagyközönségnek bemutatni. Egy ilyen film például a világhírű Lug-film. Külön említést érdemel a Népegészségügyi Muzeum óriási anyaga. Köztudomásu és általános érdeklődés előzi meg a drezdai „Der Mensch" muzeum részvételét. Általános óhajnak engedett a kiállítás elnöksége, amikor elhatározta, hogy a kiállítás megtekintését a széles néprétegek száméra is lehetővé teszi és ebből a célból országos mozgalmat indított. Ennek a mozgalomnak az a célja, hogy mindenkinek alkalma nyíljék a kiállítás tényével kapcsolatban egyúttal a Székesfőváros alapos megtekintésére is és mód adassék arra, hogy a Szskesfőváros szépségeit a feljövök élvezzék. A mozgalom tökéletes szervezését jelenti, hogy a kiállítás elnöksége a Székesfőváros minden jelenlősebb szállodájával és éttermével megállapodott az elhelyezésre és ellátásra vonatkozóan. Igy biztosítva van, hogy a mozgalom keretében felránduló látogató csoportok, amelyek három-három napot töltenek „látogató füzeteik" révén a Székesfővárosban rendkívül kedvezményes szállásban, ellátásban részesülnek, továbbá a kiállítás többszöri és alapos megtekintésén kivül filharmonikus hangversenyt élveznek, aufó-körséta révén a nevezetességeket megtekintik, kirándulnak a Margitszigetre, kedélyes estet töltenek a Székesfőváros legszebb szórakozóparkjában, megnézik az újraalakított Allatkertet stb. stb. A kedvezményes látogató füzeteket az egyes községekben a jegyzőí-égek bocsájtják az érdeklődők rendelkezésére, mig a városi központokban a Menetjegyiroda kirendeltségei) és a kiállítás külön megbízottai szolgálnak vele a nagyközönségnek. Tekintettel arra, hogy egy ilyen háromnapos utazás mindössze 550,000 koronába kerül, bizonyos, hogy mindenütt és mindenkinél őszinte lelszésre talal a kiállítás vezetőségének ez újszerű és időszerű akciója, annál is inl-ább, mert mai szomorú viszonyaink között valóban az ország egyetemes és mindenkinek általános érdeke, hogy helyzetünk javulását ugy erkölcsi, mint anyagi tekintetben előmozdiló, nemzetünk megbecsüléset helyreállító kiállításunk ügye minden vonalon sikerüldön. A füzet tulajdonosa a következő programot kapja a füzet ellenében: Első nap. Érkezés reggel, szállodai elszállásolás. Reggeli. A ki állítás megtekintése. Ebéd. Angolpark. Vacsora a Gregorits-féle vendéglőben, (Müsoroá-est) * Második nap. Reggeli, ulána gyülekezés a Baross téren a körsétához, körséta: Országház tér (az Országház és Kúria megtekintése), Szabadság-tér, Zrinyi u., Vilmos császár-ut (a Bazilika meg tekintése), Ferencz József hid (Műegyetem megtekinlése), Gellérthegy, Sikló (a királyi Vár megtekintése), Halászbástya. Ebéd. 5 órai tea a Corvin-Áruházban, a kiállítás parkjának élvezése, filharmóniai hangverseny. Vacsora. Harmadik nap. Reggeli. Fürdő a Széchenyi-, Gellért-, vagy Rudasfüfdőkben, Városliget, Szépművészeti és Mezőgazdasági Muzeu mok megtekintése, Állatkert. Ebéd. 5 órakor hajókirándulás az Eötvösiéiről a Margitszigetre. Vacsora. Elutazás. A szanálás nem egyszerűsítette, de komplikálta a közigazgatás munkáját A közönség tortúrái az okmányszerzések körül — A munkával túlzsúfolt hivatalok A szerencsétlen háború folyományaként megcsonkított országunk igazgatása a tisztviselői kar egy részét feleslegessé tetle. Egyrészt kisebb lett a kormányzati terület, másrészt csökkent a polgárok teherviselési képessége, ami szükségessé tette a takarékosságot. Ebben az eszmekörben született meg a B-lLta gondolata, ami a kivitelben annyit jelentett, hogy a tisztviselők egyik csoporlját időelőtt nyugdíjazták, a másikat pedig végkielégítéssel eibocsátották. Mi — az egész kérdést t'sztviselői szempontokból mérlegelve — természetesen, ha el is ismerjük, — el keil ismernünk — a létszámcsökkentés indokolt, sőt szükséges voltát, nem tartottuk igazságosnak a B-Iisták rendszerét. Mennyi karriér tört derékban ketté, mennyi ambíció foszlott álommá, mennyi tehetség, energia ment veszendőbe 1 Ügy tartjuk, hogy a természetre kellett volna bizni a létszámapasztás munkáját s legfeljebb azokat nyugdíjazni, akik pályájuk zenitjét már elérték. De jogosnak sem tartottuk a B-listák alkalmazását, mert a véglegesített tisztviselőt a törvény védte az ő állása biztosságában, amelyből fegyelmi vétség esetét kivéve, nem volt eimozdiihaló, ha csak önszántából nem határozta el magát az arról való lemondásra ; szerzett jogai voltak, amelyeket feltétlenül respektálni kellett volna. De belenyugodtunk, mert mi úgyis mit tehettünk volna ellene? Az elölt az érv előtt, hogy a csonka ország adminisztrációja nem igényel annyi tisztviselőt, mint a régi, meg kellett hajolnia mindenkinek. Csakhogy mi történt? A kormány egyrészt kevesbbitette a tisztviselők számát, másrészt növelte a meghagyott tisztviselők munkáját. Csakhogy nem ám ugy, mint ahogyan azt mindenki képzeli, hogy például két tisztviselő munkáját egyesitette volna, hanem ugy, hogy egy tisztviselőnek a munkáját komplikálta Ezért ma az a helyzet, hogy egy tisztviselő végzi kettőnek egyenként is megnövekedett munkáját. A tisztviselők munkájukat csak a legnagyobb erőfeszítéssel tudják elvégezni, mert nem ritkán 100— 110 ügydarabot is kell egy napon igtatni, 30—40 okmányt elkészíteni, stb. A közönségre pedig valóságos tortura csak egy illetőségi bizonyítványnak a megszerzése is. Ha egy illetőségi bizonyítványra volt szükségem, a szanálás előtt megkaptam 10—15 perc alatt, ma a legjobb esetben kell hozzá egy óra. Ha ugyanis nincs előttem senki, bemegyek dr. Linder fogalmazóhoz, előadom a kéresem, melyei készségesen felvesz. A kiállított jegyzőkönyvvel most elmegyek a folyosó végén dr. Francziszky fogalmazóhoz, ki signálja az aktat. Akkor aztán megyek az igialóba, hol az aktám igtalják, megírják az illetőségi bizonyítványt, melyet most még alá kell íratnom a polgármesterrel vagy helyettesével. Végre meg van. Csakhogy ez ám csak akkor megy egy óra alatt, ha nincs előttem senki, de ha olyan szerencsétlen vagyok, hogy történetesen előttem vannak vagy tizen, 2—3 óra is elleljk, mig az okmányt megkapom. És igy van ez a polgárság valamennyi ügyes-bajos dolgánál. Már pedig ezen valahogyan változtatni kellene, mert igy a tisztviselők hamarosan kimerülnek, a közönségnek meg az ácsorgás tortúráin elmulasztott munkaideje tetemes károkat okoz. Ha másként nem, a városoknak kellene javaslatot tenni a közigazgatás visszaegyszerüsitésére, hogy a szanálásnak ez a nem remélt „eredménye" sokáig ne sanyargathasson tisztviselőt, közönséget egyaránt. Betáblázzák a kényszerkölcsön követeléseket —— Békéscsabán igen sok esetben fordult elő betáblázás Köziudomásu, hogy annakidején a kényszerkölcsönöket nagyon sokan nem fizették be, mert az a mende-monda terjedt el, hogy azokat ugy sem fogják behajtani. Ám a pénzügyminiszter nagyon komolyan vette a dolgot és több izben is sürgette azok behajtását, azonban nem sok eredménnyel, mert még mindig nagyon sokan voltak, akik a rájuk kirótt kényszerkölcsönt nem fizették be. A pénzügyminiszter most már a kölcsönhátralékok behajtása céljából rendeletet adott ki, melynek értelmében utasította az állampénztári hivatalokat, hogy a hátralékos kényszerkölcsönöket haladéktalanul tábláztassák be az adósok ingatlanaira. A betáblázásokat csak akkor lehet töröltetni, ha az illetők a betáblázási összeget kifizetik. Mint értesülünk, Békéscsabán igen nagy az ilyen kényszerkölcsön hátralékosok száma és az adóhivatal már igen sok esetben járt el a rendelet utasítása értelmében s vezettetett betáblázást az adósok ingatlanaira. Zürichben a magyar koronát 72'60 aI jegyezték.