Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) április-június • 74-144

1926-04-16 / 85. szám

««¥•£» RKAM ARA 1 KOKOWA Békéscsaba, 1926 április 16 Péntek 53-ik évfolyam, 85-ik szám BÉKÉSMEGTEI KÖZLÖNY POLITIKAI Í4PIL4P Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 75.000 kor. 5gy hónapra 25.000 kor. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő : Filippinyi Sámuel Telefonszám: 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II, kerület Ferenci József-tér 20. szám alatt. Hirdetés díjszabás szerint. A kormány katasztrófát hárított el a Bacher-féle szanálással Nagy érdeklődés volt a nemzetgyűlés mai ülése iránt Budapest, ápr. 15. A nemzet- ! gyűlés mai ülését 12 óra után nyilolta meg Szcitovszky Béla elnök. rendkívüli nagy érdeklődés mellett. A kormány tagjai közül Bethlen, Bud és Valkó vannak jelen. A különböző elnöki előterjesztések után Valkó miniszter benyújtotta az Ausztriával kötött kereskedelmi pótegyezményt és a Törökországgal kötött letelepedési egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. Ezután Lendvai István mentelmi jogának megsértését jelentette be azért, mert a tegnapi rádióműsor keretében őt megtámadták, személyével és képviselői működésével kapcsolatosan és vele szemben lekicsinyítő kifejezéseket használtak. A bejelentést kiadták a mentelmi bizottságnak. Utána az elnök napirendi javaslatot tett olyértelemben, hogy a nemzetgyűlés holnap délelőtt 10 órakor tartsa legközelebbi ülését, a nemzetgyűlés költségvetése és a magénalkalmazottak nvugdijvalorizéciója napirenddel. A napirendhez elsőnek Kabók i Lajos szólal fel és indítványozza, hogy a munkanélküliség kérdését tűzzék napirendre. Foglalkozik a Bacher üggyel is. Bethlen István gróf miniszterelnök reflektál Kabók szavaira és kijelenti, hogy a Bacher ügyben nem egy személyről van szó, hanem a magyar állam közhiteiéről. Ha a kormány ebben az ügyben kötelességét nem teljesítette volna, az nemcsak a gazdag emberek, hanem a munkások szempontjából is ketasztrófával járt volna. Az ország közhitelének megrendülésével együtt járt volna a vállalatok megszüntetése, ugy, hogy a Kabók által felemiitett tünetek csak fokozódtak volna. A parlamentre sürgős és fontos feladatok várnak, itt van elsősorban ez 1926—27. évi költségvetés, az osztrák kereskedelmi szerződések. A miniszterelnök után Propper Sándor szólalt fel. Ezután a nemzetgyűlés elfogadta az elnök napirendi javaslatát és az ülés egy órakor véget ért. 92 milliárd a megye adóhátraléka A vagyon váltságot szenvedők zaklatása és a házadój revizió ügye — A közigazgatási bizottság ülése Békésvármegye közigazgatási bizottsága dr. Daimel Sándor alispán elnöklete alatt hétfőn tartotta meg rendes havi ülését. Az alispáni jelentést a bizottság vita nélkül tudomásul vette. Hoffmann Károly dr. tiszti főügyész a telekkönyvi hivatal szomorú állapotait tette szóvá. A közigazgatási bizottság az előterjesztéseket magáévá téve feliratot intézett az igazságügyminiszterhez a gyulai telekkönyvi hivatalnak megfelelő személyzettel való ellátása ügyében. A második igen fontos kérdésben a váltságföldek körüli káosz ügyében dr. Török Gábor és dr. Berthóty Károly szólaltak fel. Ugyanis a vagyonváltság és a földreform folytén igénybe vett és kiosztott földek tárgyában a döntést nem közölték eddig sem a községekkel, sem a telekkönyvi hatóságokkal, sem a pénzügyigazgatósággal, melynek következtében azután a földtulajdonosokat a különböző adókért még akkor is zaklatták, ha a vagyonvéltságdijat leadták, vagy a földet az igénylőknek át is adták. Nagy baj volt az is, hogy az illető földtulajdonosok vagyonjoguk gyakorlásánál és hiteligényük kielégítésénél is állandóan hátráltatva voltak, miután a telekkönyvi feljegyzésekben ott szerepelt mindig a vagyonváltsággal való megterhelés és földjüket sem adhatták el, sőt még csak hitelt sem tudtak arra kapni. Ezekre való tekintettel a közigazgatási bizottság elhatározta, hogy ez ügyben ujabb feliratot küld az összkormányhoz és abban azt kérik, hogy a földbirtokrendező biróság intézkedéseit ne csak a pénzügyigazgatósággal közöljék, hanem a telekkönyvi hatóságokkal is, hogy az ingatlanokat terhelő telekkönyvi széljegyzetek töröltessenek. Ezután az egyes jelentésekre került a sor. A közegészségügyi viszonyok — mint dr. Zöldy János jelenti — általában kedvezőek, sőt a ragadós megbetegedések száma csökkent. Kielégítő a vármegye állategészségügye is. A gazdasági felügyelő szerint az őszi vetésekre az időjárás kedvezőtlen, ellenben a tavaszi munkákra kedvező volt. Hosszabb vita a pénzügyigazgató jelentésénél volt. Ugyanis a legutóbbi közigazgatási bizottsági ülésen felírtak a miniszterhez a házadó kivetésének általános revíziója tárgyában és erre a feliratra most érkezett meg a miniszter válasza, aki a házadó általános revíziójához nem járul hozzá azzal, hogy a mostani kivetés a békebeli kivetés összegével össze sem hasonlítható. — A miniszteri leirat igen érdekes részét a követke?őkben hozzuk : Az 1926. évi házadó főösszesités szerint Békésvármegyében a lakások szobánként átlag 75 K 82 fiiI- évi bérért, a városokban pedig 94 K 64 fí 11. évi bérért adatnak bérbe. Ezzel szemben a tulajdonos által használt lakások haszonértéke szobánként a falvakban 41 K 07 fillérben, a városokban pedig 51 K 51 fillérben állapíttatott meg. Vagyis Békésmegyében nem lehet arról szó, hogy a házak haszonértéke tulmagas összegekben állapíttatott meg. A felszólalók kimutatták, hogv a minisztérium megállapítása nem áll meg és ezért ujabb feliratot küldtek a házadó revizió elrendelése ügyében a miniszterhez. A részletes kimutatás szerint a megye adózói a mult hó végén 6356618 K 96 arany fillérrel, tehát 92.170,974.920 papírkorona adóval voltak hátralékban, melyre a mult hónapban 7.008,404.686 korona folyt be. Bethlen birtokából csak a vajdakamarási kastélyt íjagyták meg az oláhok Kolozsvár, április 15. Bethlen István gróf magyar miniszterelnök erdélyi földbirtokát az agrárreform bizottság kisajátította. A birtok szétosztásához már is hozzá kezdtek. A vajdakamarási birtok a Bethlen család egyik legősibb birtoka volt. A kastély és 10 hold föld ezután is a család birtokában marad, a többi 1400 hold földet azonban szétosztják. TI vizsgálóbíró a frankügyben kihallgatta Vasst, TTlikest és Zadraveczet Budapest, április 15. A vizsgálóbíró mára megidézte Vass József népjóléti minisztert, Mikes János megyéspüspököt és Zadravecz tábori püspököt. Zadravecz délelőtt 10 órakor jelent meg a vizsgálóbírónál, kihallgatása egy órahoszszat tartott, utána Windischgrátz herceg feleségét hallgatta ki a vizsgálóbíró 12 órakor jelent meg Vass miniszter, kinek kihallgatását a vizsgálóbíró azonnal megkezdette. Ezek a kihallgatások Pallavicininek azzal az állításával vannak összefüggésben, hogy a kormány tudott a frankhamisításról. TJpponyi Vasmegyében vásárolt birtokot Budapest, április 15. Apponyi Albert gróf, akinek eberhardi birtokát a csehek elvették, Vasmegyében, Gyöngyösapátin vásárolt egy kisebb birtokot. Apponyi hétfőn veszi át uj birtokát. Vasmegyében nagy szeretettel fogadják az ősz államférfiut és megérkezése alkalmával küldöttségileg üdvözlik, mint a vármegye uj fiát. A kormány elállott az Anyagbeszerző Központ felállításától Az eddiginél szélesebb körben engednek teret a szabad versenynek A Békésmegyei Közlöny részletesen ismertette a takarékossági bizottságnak azt a lehetetlen tervét, hogy az összes állami és hatósági anyagbeszerzések egységes lebonyolítására egy Anyagbeszerző Központ megszervezését ajánlja a kormánynak. Az ipari és kereskedelmi érdekeltségek a terv megvalósítása ellen nagyarányú mozgalmat indítottak, mert a hatósági rendeléseknek ilyen központosítása főleg a vidéki kereskedőknek és kisiparosoknak lehetetlenné tenné, hogy valaha is közszállitáshoz jussanak. Az iparosság és kereskedők országos, nagyarányú akciójának meg is lett az eredménye. Teljesen megbízható helyről vett értesülésünk szerint a kormány most nem foglalkozik azzal a gondolattal, hogy az Anyagbeszerző Központot felállítsa. Mélyreható reformot nem kiván az anyagbeszerzés terén most megvalósítani és az anyagbeszerzésnél egyelőre csupán az a változtatás állhat be, hogy az eddiginél szélesebb körben engednek teret a szabad versenynek és amint ez a legújabban kiadatt közmunkáknál is fennáll, ugy az anyagbeszerzéseknél is a legszélesebb körben hirdetett pályázatok utján szerzik be a szükségleteket. Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszter és Bud János pénzügyminiszter a napokban behatóan foglalkoztak az anyagbeszerzések reformjával és éppen a most lefolytatott pályázatok és az anyagbeszerzések érlelték meg bennük azt az elhatározást, hogy az anyagbeszerzés központosítására vonatkozó javaslatot elejtik, illetőleg ilyen irányú előterjesztést tesznek Bethlen István gróf miniszterelnöknek. Békéscsaba elveszti vésető szerepét a sertésértékesitésnél Hódmezővásárhely és Makó központokat létesít A Békésmegyei Közlöny cikksorozatokban hivta fel az érdekelt közönség figyelmét arra az igen fontos körülményre, hogy a város a sertéshizlalásban eddigi vezető szerepét csak ugy tudja megtartani, ha az értékesítés feltételeit is meg tudja teremteni. Kifejtettük, hogy elengedhetetlen fel-