Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) április-június • 74-144

1926-04-14 / 83. szám

2 isEöSMEOirai KOZLOOT Békéscsaba 1926 április 14 Albertina Ferrari hangversenye Egy fiatal olasz nő állt hétfőn este az Apolló Mozi pódiumán, hogy bemutassa a csabai közön­ségnek nagyszerű képességét, ame­lyet az ország nagyobb városainak publikuma ismert már, de amely­ről Békéscsaba közönsége nem tudott és az érthetetlenül nagy részvétlenségből ítélve, nem is akart tudni. Nem tudjuk megér­teni, hogy mi volt az oka a rész­vétlenségnek, mert a mozi igazga­tósága minden lehetőt elkövetett, hogy a kiváló művésznő meg­ismerése anyagi nehézségekbe ne ütközzék, hiszen a helyárak alig tettek ki többet a mozi rendes helyárainál. Ferrari Albertina en­nek dacára olyan kiváló műélve­zetet nyújtott hegedüjátékával, hogy kisszámú közönségének még a kevésbbé értő részét is valóság­gal magával tudta ragadni. A csupa tűzzel, átérzéssel eljátszott Mozart A-dur koncertje után Vieux­temps E-dur versenyét szólaltatta meg, itt <s tanúságot téve abszolút finom, lágy játékáról, majd Hubay mester Carmen fantáziájával ha­talmas technikáját csillogtatta. Kár, hogy dus műsorának többi része elmaradt, mert közönsége sokkal szivesebben hallgatta volna végig Lenkei Zsigmond értékes, de hosszúságával a közönséget túlságosan igénybevevő előadása helyett. Ábrányi Emil nagy hozzáértés­sel, tökéletesen kisérte zongorán a művésznő játékét, melynek a jövő szezonban bizonyosan teltház kö­zönsége lesz. Szcitovszky megkezdte közvetítő tárgyalásait Budapest, április 13. Szcitovszky Béla, a képviselőház elnöke a mai nap folyamán felkeresi gróf Bethlen István miniszterelnököt, akivel megbeszéli a szükséges teendőket. Az elnök a miniszter­elnökkel való tárgyalásai után érintkezésbe fog lépni az ellenzéki pártok vezetőivel és megkezdi közvetítő tárgyalásait. Csefj-lengyel együttműködés ? Prága, április 13. A cseh lapok Skrzynski lengyel külügyminiszter látogatásával kapcsolatosan azt ír­ják, hogy ez a látogatás kétség­telenül fontos politikai jelentőségű esemény és hogy Lengyelország­nak Csehországgal való együtt­Raladása nem maradhat hatás nélkül Lengyelországnak egész kö­zépeurópai kapcsolataira és ki­indulási pontja lesz ama politikai és gazdasági kapcsolatok fokoza­tos megoldásénak, amelyek a len­gyel köztársaságot Európa e ré­szének többi államaihoz is fűzik. A legalacsonyabb kulcs szerint adóztatják meg a munkanélküli iparosokat Nemrégiben a fővárosi és vi­déki ipari érdekképviseletek me­morandumot terjesztettek a pénz ügyi kormányhoz, melyben kérték, hogy a munkátlansággal küzdő kézműves iparosságra az adóki­vető hatóságok az általános adó­kivetések alkalmával a maximális adókulcsok helyett a minimális adókulcsot alkalmazzák­Az érdekeltség méltánytalannak tartja a hatóságok eljárását, mert az iparosság kilencven százaléká­nak az utóbbi években nemcsak hogy jövedelme nem volt, de el is adósodott- Ezért az érdekeltség igazságtalannak tartja, hogy az iparosok a pénzügyminisztérium által megállapított átlagos adóala­pok maximuma alapján adózzanak. A felterjesztett memorandumra most válaszolt a pénzügyi kor­mány nevében Vargha Imre dr. államtitkár, leiratéban kijelenti, hogy a jöyőben a pénzügyi ható­ságok az 1926. évi 20500 számú pénzügyminiszteri rendeletlel meg­állapított jövedelemkulcsok mini­mumát fogják alkalmazni azzal az adózóval szemben, akiről meg­állapítják, hogy az 1925. évben munkátlansággal küzdött­A népjóléti miniszter szociálpolitikai kongresszust hiv össze pontja azonban még nincs meg­határozva. A kongresszus tárgysorozatának összeállításával a miniszter Földes Béla államtitkárt bizta meg, aki­nek elnökletével értekezlet volt. Az értekezlet a következőkben foglalta össze azokat a kérdése­ket, amelyek majd az országos kongresszus tárgysorozatát kell hogy alkossák : a munkaközvetítés reformja, a munkahiány esetére való biztosítás, a békéltetés és a szakszervezeti jog, a törvényes munkásvédelem, a gyári bizottsá­gok és a munkaközösségek, a szociális statisztika, az egyke, a mezőgazdasági munkások szociá­lis biztosítása, a munkások szel­lemi és erkölcsi életének fejlesztése, a kivándorlási politika, a városok tejellátása, a középosztály problé­mája, a szegényügy, a lakáskér­dés és a népélelmezés. Az öngyilkosok számának ro­hamos emelkedése, a munkanél­küliség terjedése, a társadalom fogyasztóképességének csökkené­se, az egzisztenciák válsága, mind megannyi szomorú jele annak, hogy a gazdasági krizis most már alapjaiban iámadja meg a társa­dalom jólétét és idegrendszerét. Ezek a problémák ma már oly égetők, hogy kormánykörökben is kezdenek aggodalmat kelteni. Erre vezethető vissza Vass József népjóléti és munkaügyi miniszter­nek az az elhatározása, amely abban áll, hogy a gazdasági kri­zis által kiváltott társadalmi vál­ságproblémákat egy arra hivatott, az érdekeltségek harcán felül álló pártatlan szakférfiak konzíliuma által akarja tanulmányo/taini. Ez a mozgalom végső formájában egy országos kongresszusban fog betetőzödn, a kongresszus idő­A budapesti nemzetközi vásár sikere Egész Európa ipari, kereskedelmi és gazdasági érdekeltségei találkoznak Budapesten Néhány nappal ezelőtt arról számoltunk be, hogy az ólialános gazdasági depresszió állalábanaz összes, vásárokon és igy a Buda­pesti Árumintavásáion is éreztetni fogja hatását. E híradásunk idején még a lipcsei és becsi vásárok megnyitása előtt állóit a magyar gazdasági élet is, mert e vásárok tudvalevően az egész Közép­Európa ipara és kereskedelme ér­deklődésének középpontjában ál­lanak. A lipcsei vásár lezajlása után & a nagy Messeken resztvenni szo­kott cégek mindezideis? lekötve tartott figyelme ismét felszabadult és a gazdasági körök érdeklődése fokozottabb mértékben irányul a Budapesti Nemzetközi Vásár felé, különösen azért, mert az Európá­ban ezidőszerint Iegvásárlóképe­sebb keleti államok kereskedői a tőlük oly messze fekvő nagyobb nyugati vásárokat megállapitható­lag csak igen jelentéktelen szám­ban keresték fel. Megerősítik ezt az értesülésünket a Lipcséből haza­térő magyar kereskedők infor­mációi is. Köztudomásu, hogy a Budapesti Árumintavásár — mely geográfiái fekvésénél is szinte predesztinálva van a Kelet és Nyugat kereske­delme közötti kőzveiitő szerepre — különösen a keleti államokban fejtett ki igen széleskörű előké­szítő tevékenységet és igy joggal lehet számítani arra, hogy a Bu­dapesti Nemzetközi Vásár láto­gatói, a mult évi tapasztalatok szerint is, nagyobbára a szom­szédos keleti államokból fognak a legnagyobb szómban rekrutó­lódni. A vásár vezetőségénél nyert értesüléseink szerint ezek a té­nyek örvendetesen jutnak kifeje­zésre abban a nagyszámú jelent­kezésben, melyek a vásár irodájába legújabban naponta ismét beérkez­nek és amelyek elhelyezésére a Néprajzi Muzeum kiköltözése foly­tán felszabadult terület az Ipar­csarnokban, valamint a főváros által ujabban rendelkezésre bo­csátott szabad területek adnak módot. A vásár iránti nagy érdeklődés azonban nemcsak a külföldi ki­állítók részéről nyilvánul meg, hanem mint értesülünk, igen nagy számmal jelentkeznek a magyar cégek is, mely tény lendületesen viszi előre a Budapesti Nemzet­közi vásár ügyét. Ezen örvende­tesen megállapítható tények alap­ján már remélhető, hogy az Európaszerle megnyilvánuló de­pressziót a Budapesti Nemzetközi Vásár aligha fogja megérezni, sőt továbbmenőleg a magyar gaz­dasági depresszió csökkenését a kommerciális körök egy jelenté­keny resze éppen a Budapesti Nemzetközi Vásár által teremtendő forgalomtól várja. Az április hó 17-én megnyíló Budapesti Nemzetközi Vásár iránt az egész országban a legszélesebb körű érdeklődés nyilvánul meg. Éppen e célból a vásárt rendező Budapesti Kereskedelmi és Ipar­kamara már idejekorán gondos­kodott arról, ho^y. a vásár vidéki látogatói ez évben is 50 százalé­kos utazási kedvezményben ré­szesüljenek. E kedvezményt az összes magyar vasutakon kivül a Magyar Folyam- és Tengerhajó­zási R.-T. és az Első Dunagőz­hajózasi Társaság is megadta. A kedvezmények igénybevétele a „Vásárigazolvány"ok váltásához vonnak kötve, amelyek Békés­csabán dr. Gyöngyösi Jánosnál, a vásár tb. képviselőjénél besze­rezhetők. Az utazási kedvezmé­nyek érvényessége április hó 10 én kezdődött. A budapesti kamara adórendszerünk reformálásat sürgeti A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 35 oldalas memoran­dumot dolgozott ki állampénz­ügyeink reformja tárgyában. A memorandum statisztikai szá­mokkal alaposan és ót e-ínihetően illusztrálja a mai állami megter­helések túlzott és elviselhetetlen voltát. Összehasonlításokat esz­közöl egyfe;ől a mai megterhe­lések, másfelől pedig a békebeli megterhelések között és figye­lembevéve a külföldi államok tör­vényhozási intézkedéseit, megálla­pítja azt, hogy a közterhek ma Magyarországon nemcsak, hogy a békebelieknek sokszorosát te­szik ki, hanem valamennyi euró­pai állam között a legsúlyosabb­nak mondhatók. Ennek a bizonyításnak az ered­ményeképen a memorandum az adóterhek leszállítását kívánja. Kí­vánja mindenekelőtt a forgalmi­adó fázisiendszerének a sürgős bevezetését és addig is, amig ez a rendzzer bevezettetik, a forgal­miadó kulcsának a leszállítását. Rámutat arra, hogy a forgalmi­adó kulcsát Németország 0.75 százalékra szállította le. Ausztriá­ban és Csehszlovákiában fázis­rendszer alapján szedik az adót. Kívánja a memorandum a bor­fogyasztási adónak, az értékfor­galmiadónak, a jövedelmiaaonak és a fényűzési adónak leszállítá­sát. Kívánja végül a különböző, jelenleg életben levő illetékeknek a békebeli színvonalra való mér­séklését. 111 • k öPP e nyt' kosztümöt estélyi és uccai ru- 1 • tlOl hákat jutányosán és szakszerűen készítek • Cl TI szabéság 1 Németh Árpád Andrássy-ut 7. I. emelet 4. Telefon 256 sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom