Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) április-június • 74-144

1926-04-13 / 82. szám

53-ife évfolyam, 82-ik szám Békéscsaba, 1926 április 13 Kedd BÉIÉSME&TEI KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP ...... Eififíiatftpi diinir • Telefonosam : 7 Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyed­évre 75.000 kor. Sgy hónapra 25.000 kor. Példányonként 1000 korona Főszerkesztő Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő : Filippinyi Sámuel i biuaujruuav-uii • \j\/\J auiuuo, Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II. kerület Ferencz József-tér 20. szám alatt. Hirdetés díjszabás szerint. Szeptember elején lesz a csabai kiállítás és árumintavásár Három minisztert kérnek fel a kiállítás fővédnökségére — Országos kertészeti kiállítás is lesz egyidejűleg A csabai kiállítás rendezőbizott­sága vasárnap délután ülést tar­tott Kovács Mihály elnöklete alatt. Az elnök felszólítására ugy a kereskedelmi Csarnok, mint a gaz­dák, a baromfitenyésztők és a Békésvármegyei Kertészegyesület bejelentette azokat a tagokat, akikkel a kiállítás rendezőbizottsá­géban magát képviseltetni óhajtja. Dr. Medovarszky Mátyás a ker­tészek részéről azt az óhajt nyil­vánítja, hogy a kiállítás szeptem­ber elején íartassék, mert a ker­tészeknek csakis ebben az idő­pontban lesz módjukban a kiállí­táson részt venni. Ez esetben itt rendeznék meg az országos ker­tészgyülést is, amelynek ideje minden évben fix dátumhoz, szep­tember 5—8 ika, van kötve. Péter Jenő felsőmezőgazdasági igazgató bejelenti, hogy nincs akadálya annak, hogy a polgári fiúiskola épüietét szeptember elején a ki­állítás céljaira igénybe vegyék, minthogy ez esetben a tanintézet legfeljebb néhány nappal később kezdi meg előadásait. A bejeim tést a bizottság nagy örömmel velte iudonésul és kimondotta, hogy a Jtialii.ást és árumintavásárt szep­tember 5—12 ig bezárólag az állami polgári fiúiskola épületében és a hozzácsatlakozó Petőfi liget­ben rendezi meg. Az állatkiállitás és díjazás helye a méntelepen illetve uj vásártérén lesz. A kiállítás és árumintavásár ki­tüntetéseit iparos-, kereskedő- és gazdaszakbizotlságok fogják oda­ítélni A kereskedők óhajára kimon­dotta a bizottság, hogy a vásáron bizonyos kisebb árucikkek köz­vetlenül is árusíthatók és ezeknek megallapi ását a rendező Keres­kedelmi Csarnokra bízza. Végül elhatározták hogy a ki­állítás es vásár fővédnökeiül kül­döttség utján a kereskedelemügyi és földmivelésügyi minisz ert, to vábbá a város diszpoigáiét, Bud János pénzügyminisztert kéri fel, mig védnökökül ugyancsak kül­döttség utján a főispánt és alispánt, továbbá Békéscsaba polgármes­terét. Végül dr. Gyöngyösi János az idegenforgalom emelése céljából a kiállítás időtartamára nagysza­ba-u gazdasági, kulturális és sport­piosramtervezetet terjesztett elő, amely általános tetszésre talált s amelyet hamarosan részletesen fogunk ismertetni. Nagy munkanélküliség van a megyében A kisiparosság helyzete válságos — 230 millióba kerül a képviselőválasztók névjegyzéke Az alispán április havi jelenté­séből vettük ki az alábbi eléggé szomorú adatokat, melyek egyrészt & munkanélküliség, másrészt az előre nem látó bürokratizmus Jbántó képét tárják elénk. A munkásviszonyokról szólván, az aispán bejelenti, hogy az An­gorába kivándorolt munkások egy­másután jönnek haza, mert ott munkához julni képtelenek voltak. Ám a helyzet idehaza sem javult, mert bár az elmúlt hónapban a munkások kisgazdaságokban és munkásra szoruló birtokosoknál, részint pedig az ármentesitő tár­sulatok védtöltési és erősítési mun­kálatainál kaptak foglalkozást, mindazonáltal a munkahiány na­gyobb mértékben észlelhető, mint az előző hónapban. Ez vonatkoztatható az ipari munkásságra <s, mert például az építőiparban sem nyílt annyi alka­lom, melyet az érdekeltség ebben az irányban, a beruházások tekin­tetében kilátásba helyezett na­gyobb munkaalkalmak révén jo­gosan várhatott. A kisiparosság helyzete válsá­gos, nem jut megrendeléshez és árujának nincs keletje, üzletmenete annyira gyenge, hogy számos kisiparos egész héten át sem ke­resi meg az egy napi megélhelés­hez szükséges összeget. A kis­kereskedelem üzletmenele már némi javulást mulat, mert a nagy­kereskedelmi kinálat fokozódik, ami a kereskedelmi cikkek ár­csökkenését természetszerűleg ma­ga utan vonja. A fogyasztoközon­ség pénztelensége azonban az egész vonalon érezteti káros ha­tását. A nemzetgyűlési képviselővá­lasztók névjegyzékének elkészítése céljából a belügyminisztérium által a vármegye részére rendelt gépek egyrésze megérkezett. A várme­gyét ezen gépeknek megrendelé­séből kifolyólag a költségvetésbe a belügyminiszter óllal hivatalból felvett 160 millió koronán felül a kezelésükre felvett ideiglenes mun­kaerőknek mintegy 20 millió ko­rona díjazása s azonfelül a leme­zek elhelyezésére szolgáló vas­szekrények beszerzésével még több mint 50 millió korona, összesen tehát 230 millió korona költség fogja terhelni, ami viszonyítva ahhoz, hogy eddig a képviselő­választói névjegyzékek eikészitése és leírása semmibe sem került a vármegyének, mert ugy a nyom­tatványokat, mint a leirási dijat az állam adta, illetőleg téritette meg, a vármegyére ez jelentékeny ujabb teher. A névjegyzékeknek a most em­iitett gépekkel való beszerzésének állítólag az lesz az előnye, hogy a választók nevei és adatai az idén elkészülvén, a következő évekban már csak e választók sorában évenként elő álló és az összes választóknak 3—5 száza­lékig terjedhető változását kell a lemezeknek újból való elkészíté­sével elvégezni. 1927 májusában szabadul­nak fel az üzlethelyiségek Budapest, ópr. 12. Valkó Lajos kereskedelemügyi miniszter a pén­teki minisztertanácson terjeszti elő azt a javaslatát, hogy az üzlet­helyiségek csak 1927 májusában szabadulhassanak fel. 77 legitimisták nem vesz­nek részt a pártközi értekezleten Budapest, ápr. 12. Bethlen Ist­ván gróf miniszterelnöknek az a szándéka, hogy a pengő költség­vetés letárgyalásának biztosítására, miután a költségvetést junius 5-ig kell Genfben előterjeszteni, ujabb pártközi konferenciát hiv össze. Ezen a konferencián a miniszter­elnök részletesen ki fogja fejteni programját a titkos társaságokkal szemben is. Az ellenzék részéről Vázsonyiék és a legitimisák egye­lőre nem hajlandók résztvenni a pártközi konferencián. Tíeller H. Iván ötödik tett az országos tőrvivó­versenyen Budapest, ápr. 12. Az országos tőrvivóversenyen a békéscsabai Heller K. Iván ötödik lett három győzelemmel. Első lett a tavalyi bajnok, Terstyánszky Ödön hat győzelemmel. Heller volt az egyedüli, ki Ters­tyánszkyt megverte. Gyönyörűen dolgozott, gyors keze és jó tempó­érzéke teszik erejét. Az előmérkő­zésben 16 vivó vett részt. IS0.000 kislakás az OTB telkeken Budapest, ápr. 10. A földreform során kiosztott házhelyeken 180 ezer kislakást akarnak építeni az ország területén és az építkezéssel a kormány a falusi kislakások építkezési szövetségét akarná meg­bízni. Az építkezés költsége abból az 50 millió aranykoronából ke­rülne ki. amelyet a népszövetségi kölcsönből oldanak fel Kolozsvári Sándor kiállítása Vasárnap délelőtt nagy közön­ség előtt nyitotta meg Gajda Béla az Aurora nevében Kolozsvári Sándor kiállítását. A kiállítás sikerét mi sem bi­zonyítja jobban, mint az a körül­mény, hogy még délelőtt a kiál­lított rajzoknak több, mint fele el is kelt. Kolozsvári Sándorról a csabai műpártoló közönség a ré­gebbi kiállítások és rengeteg könyv­illusztráció révén sok jót tud. Eddig is tudtuk, hogy az, ami a művésznek elengedhetetlen vele­járója — akár a költőnek, zene­szerzőnek, írónak — mondanivalói­nak tökéletes kifejezése, Kolozs­vári Sándornál a legteljesebb mér­tékben megvan. A kifejezésnek számtalan mikéntje van a művé­szek egyéniségének megfelelően. Sok művész van, kiknek kifeje­zési módja nem mindenkit elégit ki,: a kifejlett ízlésű műértőnek tetszik, a kevésbbé kifejlett ízlé­sűnek nem tetszik. Da a legtöbb művész életében elkövetkezik az az idő, amikor a kevésbbé gya­korolt, kevésbbé fejlődött itéletü és izlésü publikumnak is tetszik és ez az az időszak, amikor már a sok-sok keresés, sok tapasztalat után megtalálja a „bölcsek kövét" — az egyszerű kifejezési módot. Amikor az életet mely a szin, vonal, forma megszámlálhatatlan vibrációjában, vonag'ásában, el­helyezkedésében lüktet, egyetlen vonalban, egyetlen színfoltban, egyetlen formatömbben tárja a szemlélő elé. Amikor az „isteni szépet" kivetkőzteti a gyakorlatlan szemlélő által ráaggatott cicoma köntösből és odaállítja elébe nyilt, őszinte meztelenségében. A művész ezen időszakának küszöbére tette lábát Kolozsvári Sándor mostani kiállításával. Jó, hogy nemcsak utolsó rajzait állította ki, mert igy sokan meg fogják érteni a laikusok közül is, hogy miért érthetetlen néha a művész, egyszer szinben, máskor rajzban, avagy formában ? Művé­szetet tanulni nem lehet; techni­kát azonban csak tanulni lehet: ma rajzot, holnap szint, holnap­után formát kifejezni. Egyszerre a hármat nem lehet, ahoz földi embernek elegendő érzéke, idege nincsen. Amig tehát a művész az egyiket kutatja, a másik kettőt nem látja; de egyszerre látja, egy­szerre adja mind a hármat a kü­lön-külön megismerés után. Az előbbi a keresés, az utóbbi ráesz­mélés kora. Azért érthetetlen laikusnak az előbbi és azért kielégítő az utóbbi. Kolozsvári Sándor hiven, takar­gatás nélkül számol be múltjának kereséseiről, melyek végeredmény­ben őt a inához vezették. Legutolsó rajzai egyforma gyö­nyörűséget szereznek a legelőkelőbb

Next

/
Oldalképek
Tartalom