Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) április-június • 74-144

1926-06-27 / 143. szám

Békéscsaoa, 1926 junius 27 A szegedi Kereskedelmi és Iparkamara megalakulása Mint már megírtuk, a szegedi Kereskedelmi és Iparkamera Somogyi Szilveszter dr- polgármester elnöklete alatt e hó 19 én tarí itta meg aiakuló ülését, amely Wimmer Fülöpöt választotta meg elnöknek, Körmendy Mátyást és Vértes Miksát alelnököknek. Az alakuló ülés jegyzőkönyvét Somogyi Szilveszter dr. nyomban íelterjeszteite a kereskedelemügyi minisztériumba megerősítés végett. Wimmersperg Frigyes báró ál lamtitkár tegriep telefonon közölte a polgármesteri hivatallal, hogy ez elnökséget a miniszter óllásóban megerősilette, minek következteben Somogyi polgármester, mint a központi bizottság elnöke, ez uj és a régi kamara tagjait e hó 29 én délelőtt 10 órára az úgynevezett közös végülésre öszs^ehivta Ennek az ülésnek egyetlen tárgya az elnökség megerősítéséről szóló miniszteri leirat felolvasása. Utána a polgármester a kamara vezetését átadja ez uj elnökségnek és az ülést nyomban berekeszti. En. ek a formális ülésnek befejezése után az uj kamara rögtön megtartja az uj elnökség vezetése alatt első érdemleges teljes ülését. Az óvintézkedéseket szigorúan tartsák be a sportpályákon (A Közlöny eredeti tudósítása.) Budapesti tudósítónk nyomán hirt adtunk egy kis gyermek megrendítő katasztrófájáról, melynek bár a gerelyt elhajító Nizsalovszky oka nem volt s az eddigi adatok szerint inkább a szerencsétlen kis fiu az oka saját halálának, mégis megállapítható, hogy a sportpályakon nem tartanak valami szigorú rendet. Tegnap, de egyébkor is, a CsAK pályáján futballisták együtt tartottak tréninget atlétákkal. Amikor megállapítjuk azt, hegy a különböző egyesületeink meglehetősen ügyelnek arra, hogy szerencsétlenség elö ne adódhasson, meg kell állapitanunk azt is, hogy még mindig nem eléggé. A CsAK-pálya különben sem mondható valami nagy pályának, éppen azért a legszigorúbban kelt ragaszkodnia minden sportolónak ahhoz, hogy atletikaitiening idején ne legyen futballtréning. Teljességgel lehetetlen ugyanis elkerülni a szerencsétlenséget valamely szerencsétlen pillabatban ott, ahol a pálya egyreszén gerellyel, diszkosszal és súllyal hajigálnak s a másik részében meg ide oda futkározó futballisták rúgjak a labdát. Lehet, hogy 100 nap elmúlik szerencsétlenség nélkül, de ha a százegyedik a budapesti vagy nnezőhegyesihez hasonló szerencsétlenseget hozhat, mór is keíl, hogy a sportpálya tulajdonosoknak erkölcsi köteíessegévé tegye a legszigorúbb pólyarend megalkotását és a gondoskodást annak szigorú betartását illetőleg. Futballista tehát ne legyen akkor a pályán, amikor az atléták treníroznak. Atlétikai tréning alkalmával is soha se legyen szabad ürra irányítani a dobásokat, ahol embert is találhat és soha se legyen össze vissza dobálás, hanem, vagy kizárólag gerely, vagy diszkós, vagy suly, mert valamennyinek távolsága más és más. A tapasztalat ugyanis azt bizonyítja, hogy az az ember, aki az imént óvatosan nézte a gerelydobást, abban a pillanatban, amint a diszkoszdobásra terelődik figyelme, csak féléberségét fordítja a gerely felé, a másik fe ével a diszkoszt figyeli. Ezek azok a helyzetek, melyekből nagyon könynyen száímazhatnak szerencsétlenségek, Figyelmezteljük tehát az egyesületeket, hogy a szomorú esemeny tanulságait levonván, azok ! szerint cselekedjenek. A tüdögümőkóros teheneket megveszi a kincstár A tőgygümőkóros tehenek tejét tilos forgalomba hozni (A Közlöny eredeti tudósítása.) A földmivelésügyi miniszter már kiadóit rendelete intézkedik a tüdögümőkóros tehenek kötelező bejelentéséről. Ugyanezen rendelet utasítja az egyes hatóságokat, hogy az ilyen teheneket az államkincstár terhére vegyék meg, amivel a gazdák és tehéntartók kérő sodását akarja megakadályozni. Mig a tüdögümőkóros teheneket a vidéken a vágóhidi oívc sok elkobozzák, addig a fővárosban az ilyen teheneket is levágják és húsúkat megfelelő módszerekkel párolják s mint párolt hus kerülnek hatósági kiárusításra. Gazdáink rendszerint nem sokat adnék erre a dologra és ha tehenük köhög, vagy soványodik, néni igen hivatnak orvost es ilyenformán a beteg jószágot csonttábőrré soványodva a bőre éráért kénytelenek végül is eladni. Elsőrangú éidekük lenne tehát, hogy azon tehenüket, melyek tüdegümőkorra gyanúsak, nyomban megvizsgáltatnák és akkor ajánlanák fel megvételre, amikor meg megfelelő húsban is vannak. Ehhez a rendeletéhez pótrendeletet is csatolt a miniszter, melynek szigorú utasításaira újólag figyelmeztet, nevezetesen s .igorutn megtiltván a tőgygümőkorban szenvedő tehenek tejének forgalombahozatalát, elrendeli, hogy ezek is hasonlóan a tüdegümőkorosokhoz, a kincstár számlájára megvásárolhatók, Jól teszik tehát gazdáink, ha beteg teheneiket még mielőtt azok leromlanának, ajánlanák fel kincstári megvételre. Egy délelőtt a járásbíróságon Csalások, sikkasztások, becsületsértések (A Közlöny eredeti tudósítása.) Mint a zsibvásár, ugy forr, kavarog, zsibong délelőttönként a járásbíróság folyosója- Szinte érthetetlen, honnan verődik össze ennyi ember naponként... Akaratlanul is arra kell gondolnunk, hogy az emberiség ma szükségszerűen táncol a büniető paragrafusok borotvaélén s ha néha lesiklanak róla, talán nem is egyedül az ő Irhájuk- A forrongó vulkán kiveíe ei ezek, ekik harcias hangúdban, nagy nekikészülődéssel váiják a pillanatot: birokra kelni a törvénynyel. Neurorh dr.jérásbiró reggel nyolc ólától szakadatlanul tárgyal, angyali türelemmel hallgatja, vagy csittifja a tülekedő, hengos és izgatott embereket. Nagyobbára apróbb kihágások, jelentéktelen csirkeperek halmozódnak össze, de néha jellegzetes és a mai zave't viszonyokét élénken példázó mozaik darabkák is akadnak. Például a forgalmiadó. Mindenütt és mindenki az ellen harcol, verekszik, de semmi sem győzött meg annyira a forgalmiadók deslrualó hatásáról, mint az alábbi történet, melynek szenvedő hősei ma adtak találkozót egymásnak a járásbíróságon. Hotován Péter, Hotován Péterné és Cséfai János gyulai halászok a csabai piacra halat hoztak. Éppen csak kibontották a csomagokat, mér meg is jelent a forgalmista és meglehetősen nagy summa adoáltalányt vetett ki. A halászok tiltakoztak az összeg nagysága ellen, de a forgalmista ragaszkodott az eredeti összeghez, meit állítása szerint őt előre értesítették a hozott áru mennyiségéről. Erre aztán kitört a vihar. Az elkeseredett halászok éktelen hangon, válogatottan pornográf jelzőkkel szidalmazni kezdtek a vélt inj formátort, aki alig tudott menei külni a zuhogó sértések áradata elől. Az egész piac közönsége felháborodottan hallgatta a szűnni nem akaró csetépatét, különösen, amikor kiderült, hogy anya és leánya állanak szemben. Közben meg is feledkeztek minden bün kutforrásárót a forgalmiról, ami csak akkor jutott ismét eszükbe, mikor a biróság- mindhárom halászt nyolc napi fogházra Ítélte. Tudjuk jól, unalmas, de mégis csak egyetlen lehetséges indoka a sok csalásnak, sikkasztásnak a féktelen nyomor. Orodón János csabai kőműves csalás vádja alatt került a bíróság elé. Az évfolyamán Orodán János különféle építkezési anyagokat vásárolt a Weisz és Szöllősi fakeieskedö cégtől Nádai József számlájára. A számla prezentálása alkalmával kiderült, hogy Orodán nem kapott Nádaitól ilyen megbízást. Így került az ugy a biróság elé, ahol Orodánt egy hónapi fogházbüntetesre és az okozott károk megtérítésére ítélték. Rengeteg kisebb ügy halmazából csak még egyet, mert ez némileg közérdekű vonatkozáaokat éiint. Harmat Lajos csabai soffőrt azért ítélte el a bíróság, mert Erzsebe'helyrőt Csabára a vasúti pályatesten keresztül jött. Bizonyos, hogy a testi épségre való figyelem eminens érdek, de viszont súlyos megterhelletése a polgárságnak, hogy Erzsébelhelyről csak a nagyh don, vagy a Szerdahelyiuccanal lehet Csabara jönni. - h.l. * L&t)a-e mái> a . Géiya Divat-és Corsfecfio Áruhas 10 kirakatát? — melynek oícstce arai felülmúlnak minden versenyt. MAGÁNY Irta : Hajnal László Nem hősi harcra készül már e kar, Beteg legény, ki néha rimre les, Vigaszt szivéből karmával kapar, Nem tudja még, hogy ezt sem érdemes Nem tudja még, hot/ növendék fenyőnek Viharral harcra telni, kész halál, A régi r

;mek újra rája nőnek, A szürke sziklán mély magányban áll... Csak éjjeken, ha cseng a csend ezüstje S távol, tivornyák tornyán kél a nap, Szegény, ha méiy magánya agyba űzte, Vak fájdalommal párnába harap... Ilyenkor érzi távol tengeieknek Zúgását le'kén átsüviteni,. Mindegy az itt... A renyhe embereknek A béke jó... minek segíteni...? Felszólamlások az adókivetések ellen Az általános kereseti adó kivetésére vonatkozó éríesitések kézbesítése ezidőszeiint van folyamatban. Minthogy a szegedi Kereskedelmi és Iparkamarához ugy a különböző érdekképviseletek^ mint magánosok részéről sok panasz érkezett be a kivetések ellen, a kamara szükségesnek látja, hogy érdekeltségét a követendő eljárás tekintetében tájékoztassa. A kamara e körülményre való tekintettel hivataléban egy adóügyi szakreferensi állást szervezett, a mely az érdekelteknek ez összes szükséges tájékoztatósokat megadja. Erre való tekintettel a kamarafelkéri a kerületéhez tartozó kereskedelmi egyesületeket és ipartestületeket, hogy az adókivetés ügyét saját kebelükben sürgősen tűzzék napirendre és a konkrét panaszokat lehetőleg csoportosítva indokolt határozatok csatolása mellett a kamarához minél előbb beküldjék. Magától értetődőleg, olyan vállalatok, amelyek nem tartoznak a kereskedelmi egyesületek, vagy ipartestületek kötelékébe, felvilágosításért és útbaigazításért közvetlenül is fordulhatnak a kamarához. Ahol annak a szüksége felmerül, a kamara nyomban megfogja tenni a szükséges intézkedéseket. Kapható gyógyszertárakban drogériákban és háztar. tási üzletekben