Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) április-június • 74-144

1926-06-26 / 142. szám

E«YES SZ1M AMA lOTO MOJ&OMA Békéscsaba, 1926 ionins 26 Szombat 53-ik évfolyam, 142-ik ssto BEKESMEGYEI KÖZLÖNY FOLITIEál N&PIL&P Előflietésl dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyed­évre 75.000 kor. Egy hónapra 25.000 kor. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő: Dr. Gyöngyöli János Felelős szerkesztő: Filippinyi Sámuel Nagy a gazdák aggodalma a tegnapelőtti köd miatt A sok csapadék lefektette a dúsan fejlődött gabonát Julius t-én kerülnek forga­lomba az álbélyegzett bankjegyek Budapest, junius 25. A pengő felülbélyegzéssel ellátott bankje­gyek előreláthatólag 2 héten belül, julius elején kerülnek forgalomba, mig a végleges uj címletek pedig az őszi hónapokban, szeptember végén, vegy oklóber elejen kerül­nek forgalomba. Vihar szakiíolía félbe az amerikai eucharisztikus kongresszust Mundelein, junius 25. Az eucha­risztikus nagygyűlés tegnapi záró­ünnepélyének befejező részét a nagy vihar félbeszakította. A fel­hőszakadás nagy károkat okozott és veszélyeztelte az elvonulás rendjét. A tolongásban több em­ber megsérült, de komolyabb se­besülés nem történt. A felázott talejon az autók egyáltalában rem tudtak közlekedni, ugy, hogy tízezrekre ment azoknak a száma, akik nem tudtak hazamenni és igy kénytelenek voltak a helyszí­nen tölteni az éjszakát. Beiratás az állatorvosi főiskolára Budapest, junius 25. A Magyar Királyi Állatorvosi főiskolára aug. 15-ig kell a születési bizonyitvány­nyal, érettségi bizonyítvánnyal, a családi viszonyokat, az erkölcsi magaviseletet éfffcz esetleges ka­tonai szolgálat teljesítését igazold bizonyítvánnyal felszerelt kérvé­nyeket a főiskola rektori hivatalá­hoz benyújtani. A beiratés szep­tember 1—8. lesz, az előadások pedig szeptember közepén kez­dődnek. Petroteumforrásokat kutat­nak Szolnok környékén Szolnok, junius 25. Szolnoktól Hajdúszoboszlóig a vasúti vonal mentén geologiai kutatásokat vé­geznek. Földgáz és petroleumfor­résokat keresnek. Ttrpád kora óta Jiárolyi JTlihály volt a legrosszabb magyar Bécs, junius 25. Widal Emil nyugalmazott ezredes tegnap több magasrangu tiszt jelenlétében elő­adást tartott azokról az esemé­nyekről, amelyek 1918. október 3Ü-tól kezdve 1919. augusztus 5-ig Magyarországon lejátszódtak. Elő­adásét részben magyar nyelvű forrásmunkákra alapította. Károlyi Mihályról ugy beszélt, mint aki Árpád kora óta a legrosszabb ma­gyar volt, aki ugy kezdte meg munkáját, mint egy délibábot ker­gető ábrándozó és mint a leg­rosszabb hazafi fejezte be. Ha­sonlóképen beszélt a proletár­diktatúra tanács tagjairól is. (A Közlöny eredeti tudósítása.) A csabai gazdák, de általában minden magyer gazda ahogy el­vetette a gabonát, buzgón fohász­kodik a Mindenhatóhoz, hogy adjon jó időt. A jó idő azt jelenti, hogy idejében legyen kiadós eső, idejében legyen szeles szárazabb és jdejében legyen meleg, teljesen száraz idő, köd pedig ne legyen egyáltalján. Az idén a jó Isten az esőt illetőleg mintha túlságosan is meghallgatta volna gazdáink könyörgését, mert alig volt még három esőmentes nap egymás­után, viszont az ebből eredő hő­változások miatt köd is ismétel­ten beköszöntött, a gazdáknak igazén nem óhajtott vendége­ként. A hatalmas esőzések következ­tében a gabonák hihetetlen mó don fejlődtek ki. Igy a csabai nagyrétben, de másutt is olyan magasra nőtt a buza, hogy ha az ember beleöli, feje fölött látja a kalászokat. Az árpa, mely vidé­künkön köztudomás szerint nem valami magasra nő, az idén meg­csúfolja más esztendők buza ma­gasságát. Természetes dolog ilyen formán, hogy ha ilyen magas gabona viheros esőből többet kap, mint a normális, megdől. Ha az idő­járás aztán normális, megfelelő szél­járás mellett, azért az ilyen meg­dőlt buza nagyon szépen kifejlő­dik és legföllebb kaszálása okoz nehézségeket, de ha az időjárás kedvezőtlen továbbra is, a meg­dőlt buza megszorul, sőt sok eset­ben magas százalékban tönkre megy. Végig jártuk a csabai föl­dek jódarabját és bizony meg­értettük a gazdák eggodalmát, mert végig a merre jártunk és ameddig láttunk, a buza mindenütt fekszik a földön. Lépten-nyomon találkoztunk ag­gódva szemlélődő, ka'ászokat vizsgálgató gazdákkel, akik a teg­napelőtti köd hatásának követ­kezményeit vizsgálgatták. A köd miatt igen nagy az aggodalom, mert a tejében apadó szemeket a rójuk harmatozó köd újból meg­duzzaszija s ha aztán az ilyen búzára meleg nap következik, sok­sok százalék kárt szenved. A gazdáknak most egyetlen reménysége az, hogy a ködre következő nap ismét esőt és né­mileg hűvösebb időt hozott, ami esetleg jótékony befolyással lehet a ködhatásával szemben. Hogy a gazdók eme reménykedése meny­nyire indokolt, azt csak a köd utáni harmadik, negyedik nap mutatja meg, amikor már az eset­leges köd okozta károk felismer­hetők. Látnivaló tehát, hogy Mayer miniszter nyilatkozata „az ember emlékezet óta nem látott nagy termésről" bár a buza zöld álla­potában indokolt volt, mégis, hogy a jóslat valóra váljon, ahoz még nagyon-nagyon sok kell, az, amit a gazda caak két szóval fejez ki; jó idő. „Nem csinálhatunk kultúrát, mert nincs pén­zünk" — mondja több képviselőtestületi tag Tehát pusztuljanak el a soha vissza nem pótolható muzeális értékek ? (A Közlöny eredeti tudósitása.) A napokban szóvátettük a Kul­túrpalota gyűjteményeinek fájdal­mas pusztulását, melynek egyet­len oka a" zsúfoltságban van. A zsúfoltságnak pedig ismét egyet­len oka az, hogy a rendőrség — elhisszük, hogy kénytelenség­ből — megszállva tartja a suter­rén helyiségeket. Azt mondottuk cikkünkben, hogy kötelessége min­den polgárnak és hatóságnak odahatni, hogy ezeken a szé­gyenletes állapotokon segítsenek, mert, ha gyors segítség nem érke­zik, menthetetlenül elpusztulnak a soha nem pótolható muzeumi gyűjtemények. Azt ajánlottuk ezzel kapcsolatban, hogy ha a város másképen nem tud segíteni a dol­gokon, szállásolja el a rendőrséget a Népházba és fogjon hozzá nyom­ban a városháza keresztépületé­nek felépítéséhez. Erre a cikkünkre napról-nappra érnek bennünket egyes városatyák szemrehányásai, kik. mintha csak összebeszéltek volna, egyértel­műen azt a kérdést intézik hoz­zánk, hogy hát „miből építsen a város, ha egyszer nincs pénze ?" Már engedelmet kérünk, mi azt hisszük, hogy mi éppen eleget tettünk kötelességünknek, amikor a fenyegető veszteségre figyel­meztettünk, sőt még a segítés egy módjára is rámutattunk. A képviselőtestület annakidején be­látta szükségét a városháza bő­vítésnek é3 azt meg is szavazta. Nyilván akkor azt is tudta, hogy honnan veszi a pénzt hozzá ? Miért kérdezi akkor tőlünk, hogy hol a pénz az építéshez? Elhisszük, mert tudjuk nagyon jól, hogy a községek háztartásá­nak rendben tartása ma éppen olyan nagy gondot ad, mint akár Telefonszám: 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II, kerület Ferencz József-tér 20. szám alatt Hirdetés díjszabás szerint. egy magánháztartásé, mert hiszen a keltő között meg van ez a ter­mészetes viszony, melynek alap­ján, ha az egyiknek rosszul megy, a másiknak se mehet jól, mégis^ azt mondjuk a jelen esetben, hogy vannak becsületbeli adósságok is, melyfknek teljesítése a legesleg­első kötelesség. Évek óta halljuk és olvassuk, hogy fölényünket a rablók fölött csak kulturónk biz­tosíthatja. Szomorúan tapasztaljuk, hogy ezt a megdönthetetlen igazságot csak frázisnak használják lépten­nyomon, meit ha nem igy lenne, akkor az illető városatyák nem azt kérdeznék, és nem tőlünk, hogy „hol a pénz az építésre ?% hanem igenis keresnék és bizo­nyára meg is találnák a módját a segítésnek, annál is inkább, mert hiszen erre a képviselőtestü­leti határozatban adott szavuk is­kötelezi. Becsületbeli adósság az tehát, melyet a városháza kereszt­épületének felépítésével le is keli róni, annál is inkább, miután ezzel a cselekedettel pénzben is igen nagy, kulturszempontból pedig pó­tolhatatlan értékeket mentünk meg. Ne gondolják azt a városatyák, hogy mi ezt és az ehez hasonló gondolatokat kizárólag a közhan~ gulatot vadító célzatól dobjuk a köztudatba. Hisz mi a jelen eset­ben is arra kértük a képviselő­testületet, hogy menjen el a muze­umba és lássa ő maga azt a pusztulást, melynek a gyűjtemé­nyek martalékául esnek menthe­tetlenül, ha a képviselők jobb belátása attól meg nem mentik azokat. Menjenek hát el és meglátják, hogy a helyzet súlyosabb, mint ahogy mi lefestettük. Akkor aztán hisszük, hogy nem kapjuk azt az ellenvetést: „Előbb legyen pénzünk, aztán majd csi­nálhatunk kulturét." Hol lesznek akkorára már muzeumi értékeink, melyeket, utoljára ismételjük : eb­ben az életben soha, soha többé pótolni nem tudunk. Neves magyar művé­szek képkiállitása A Kultúrpalota nagytermében vasárnap nyilik meg képkiállítás, amelyet a szépért, a megállapo­dott művészetért lelkesedő ember;­Vastagh Gyula, a Budapesten is előnyösen ismert szakember, a Vastagh szobrász és festőművész­család egyik tagja hozott váro­sunkba. Nem sajnálva időt és fá­radtságot. egy csoportba gyűjtötte a magyer művészek müveinek kollekcióját, ugy a mai előkelő­kéből, mint a régebbi, már elhalt nagymesterektől. Tette ezt azon célból, hogy a magyar vidéki tár­sadalmat hozzásegítse a festő­művészek kevésbbé hozzáférhető müveinek ismeretéhez. Lehozta ide vidékre a szépért és jóért

Next

/
Oldalképek
Tartalom