Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) április-június • 74-144

1926-06-26 / 142. szám

E«YES SZ1M AMA lOTO MOJ&OMA Békéscsaba, 1926 ionins 26 Szombat 53-ik évfolyam, 142-ik ssto BEKESMEGYEI KÖZLÖNY FOLITIEál N&PIL&P Előflietésl dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 75.000 kor. Egy hónapra 25.000 kor. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő: Dr. Gyöngyöli János Felelős szerkesztő: Filippinyi Sámuel Nagy a gazdák aggodalma a tegnapelőtti köd miatt A sok csapadék lefektette a dúsan fejlődött gabonát Julius t-én kerülnek forgalomba az álbélyegzett bankjegyek Budapest, junius 25. A pengő felülbélyegzéssel ellátott bankjegyek előreláthatólag 2 héten belül, julius elején kerülnek forgalomba, mig a végleges uj címletek pedig az őszi hónapokban, szeptember végén, vegy oklóber elejen kerülnek forgalomba. Vihar szakiíolía félbe az amerikai eucharisztikus kongresszust Mundelein, junius 25. Az eucharisztikus nagygyűlés tegnapi záróünnepélyének befejező részét a nagy vihar félbeszakította. A felhőszakadás nagy károkat okozott és veszélyeztelte az elvonulás rendjét. A tolongásban több ember megsérült, de komolyabb sebesülés nem történt. A felázott talejon az autók egyáltalában rem tudtak közlekedni, ugy, hogy tízezrekre ment azoknak a száma, akik nem tudtak hazamenni és igy kénytelenek voltak a helyszínen tölteni az éjszakát. Beiratás az állatorvosi főiskolára Budapest, junius 25. A Magyar Királyi Állatorvosi főiskolára aug. 15-ig kell a születési bizonyitványnyal, érettségi bizonyítvánnyal, a családi viszonyokat, az erkölcsi magaviseletet éfffcz esetleges katonai szolgálat teljesítését igazold bizonyítvánnyal felszerelt kérvényeket a főiskola rektori hivatalához benyújtani. A beiratés szeptember 1—8. lesz, az előadások pedig szeptember közepén kezdődnek. Petroteumforrásokat kutatnak Szolnok környékén Szolnok, junius 25. Szolnoktól Hajdúszoboszlóig a vasúti vonal mentén geologiai kutatásokat végeznek. Földgáz és petroleumforrésokat keresnek. Ttrpád kora óta Jiárolyi JTlihály volt a legrosszabb magyar Bécs, junius 25. Widal Emil nyugalmazott ezredes tegnap több magasrangu tiszt jelenlétében előadást tartott azokról az eseményekről, amelyek 1918. október 3Ü-tól kezdve 1919. augusztus 5-ig Magyarországon lejátszódtak. Előadásét részben magyar nyelvű forrásmunkákra alapította. Károlyi Mihályról ugy beszélt, mint aki Árpád kora óta a legrosszabb magyar volt, aki ugy kezdte meg munkáját, mint egy délibábot kergető ábrándozó és mint a legrosszabb hazafi fejezte be. Hasonlóképen beszélt a proletárdiktatúra tanács tagjairól is. (A Közlöny eredeti tudósítása.) A csabai gazdák, de általában minden magyer gazda ahogy elvetette a gabonát, buzgón fohászkodik a Mindenhatóhoz, hogy adjon jó időt. A jó idő azt jelenti, hogy idejében legyen kiadós eső, idejében legyen szeles szárazabb és jdejében legyen meleg, teljesen száraz idő, köd pedig ne legyen egyáltalján. Az idén a jó Isten az esőt illetőleg mintha túlságosan is meghallgatta volna gazdáink könyörgését, mert alig volt még három esőmentes nap egymásután, viszont az ebből eredő hőváltozások miatt köd is ismételten beköszöntött, a gazdáknak igazén nem óhajtott vendégeként. A hatalmas esőzések következtében a gabonák hihetetlen mó don fejlődtek ki. Igy a csabai nagyrétben, de másutt is olyan magasra nőtt a buza, hogy ha az ember beleöli, feje fölött látja a kalászokat. Az árpa, mely vidékünkön köztudomás szerint nem valami magasra nő, az idén megcsúfolja más esztendők buza magasságát. Természetes dolog ilyen formán, hogy ha ilyen magas gabona viheros esőből többet kap, mint a normális, megdől. Ha az időjárás aztán normális, megfelelő széljárás mellett, azért az ilyen megdőlt buza nagyon szépen kifejlődik és legföllebb kaszálása okoz nehézségeket, de ha az időjárás kedvezőtlen továbbra is, a megdőlt buza megszorul, sőt sok esetben magas százalékban tönkre megy. Végig jártuk a csabai földek jódarabját és bizony megértettük a gazdák eggodalmát, mert végig a merre jártunk és ameddig láttunk, a buza mindenütt fekszik a földön. Lépten-nyomon találkoztunk aggódva szemlélődő, ka'ászokat vizsgálgató gazdákkel, akik a tegnapelőtti köd hatásának következményeit vizsgálgatták. A köd miatt igen nagy az aggodalom, mert a tejében apadó szemeket a rójuk harmatozó köd újból megduzzaszija s ha aztán az ilyen búzára meleg nap következik, soksok százalék kárt szenved. A gazdáknak most egyetlen reménysége az, hogy a ködre következő nap ismét esőt és némileg hűvösebb időt hozott, ami esetleg jótékony befolyással lehet a ködhatásával szemben. Hogy a gazdók eme reménykedése menynyire indokolt, azt csak a köd utáni harmadik, negyedik nap mutatja meg, amikor már az esetleges köd okozta károk felismerhetők. Látnivaló tehát, hogy Mayer miniszter nyilatkozata „az ember emlékezet óta nem látott nagy termésről" bár a buza zöld állapotában indokolt volt, mégis, hogy a jóslat valóra váljon, ahoz még nagyon-nagyon sok kell, az, amit a gazda caak két szóval fejez ki; jó idő. „Nem csinálhatunk kultúrát, mert nincs pénzünk" — mondja több képviselőtestületi tag Tehát pusztuljanak el a soha vissza nem pótolható muzeális értékek ? (A Közlöny eredeti tudósitása.) A napokban szóvátettük a Kultúrpalota gyűjteményeinek fájdalmas pusztulását, melynek egyetlen oka a" zsúfoltságban van. A zsúfoltságnak pedig ismét egyetlen oka az, hogy a rendőrség — elhisszük, hogy kénytelenségből — megszállva tartja a suterrén helyiségeket. Azt mondottuk cikkünkben, hogy kötelessége minden polgárnak és hatóságnak odahatni, hogy ezeken a szégyenletes állapotokon segítsenek, mert, ha gyors segítség nem érkezik, menthetetlenül elpusztulnak a soha nem pótolható muzeumi gyűjtemények. Azt ajánlottuk ezzel kapcsolatban, hogy ha a város másképen nem tud segíteni a dolgokon, szállásolja el a rendőrséget a Népházba és fogjon hozzá nyomban a városháza keresztépületének felépítéséhez. Erre a cikkünkre napról-nappra érnek bennünket egyes városatyák szemrehányásai, kik. mintha csak összebeszéltek volna, egyértelműen azt a kérdést intézik hozzánk, hogy hát „miből építsen a város, ha egyszer nincs pénze ?" Már engedelmet kérünk, mi azt hisszük, hogy mi éppen eleget tettünk kötelességünknek, amikor a fenyegető veszteségre figyelmeztettünk, sőt még a segítés egy módjára is rámutattunk. A képviselőtestület annakidején belátta szükségét a városháza bővítésnek é3 azt meg is szavazta. Nyilván akkor azt is tudta, hogy honnan veszi a pénzt hozzá ? Miért kérdezi akkor tőlünk, hogy hol a pénz az építéshez? Elhisszük, mert tudjuk nagyon jól, hogy a községek háztartásának rendben tartása ma éppen olyan nagy gondot ad, mint akár Telefonszám: 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II, kerület Ferencz József-tér 20. szám alatt Hirdetés díjszabás szerint. egy magánháztartásé, mert hiszen a keltő között meg van ez a természetes viszony, melynek alapján, ha az egyiknek rosszul megy, a másiknak se mehet jól, mégis^ azt mondjuk a jelen esetben, hogy vannak becsületbeli adósságok is, melyfknek teljesítése a legeslegelső kötelesség. Évek óta halljuk és olvassuk, hogy fölényünket a rablók fölött csak kulturónk biztosíthatja. Szomorúan tapasztaljuk, hogy ezt a megdönthetetlen igazságot csak frázisnak használják léptennyomon, meit ha nem igy lenne, akkor az illető városatyák nem azt kérdeznék, és nem tőlünk, hogy „hol a pénz az építésre ?% hanem igenis keresnék és bizonyára meg is találnák a módját a segítésnek, annál is inkább, mert hiszen erre a képviselőtestületi határozatban adott szavuk iskötelezi. Becsületbeli adósság az tehát, melyet a városháza keresztépületének felépítésével le is keli róni, annál is inkább, miután ezzel a cselekedettel pénzben is igen nagy, kulturszempontból pedig pótolhatatlan értékeket mentünk meg. Ne gondolják azt a városatyák, hogy mi ezt és az ehez hasonló gondolatokat kizárólag a közhan~ gulatot vadító célzatól dobjuk a köztudatba. Hisz mi a jelen esetben is arra kértük a képviselőtestületet, hogy menjen el a muzeumba és lássa ő maga azt a pusztulást, melynek a gyűjtemények martalékául esnek menthetetlenül, ha a képviselők jobb belátása attól meg nem mentik azokat. Menjenek hát el és meglátják, hogy a helyzet súlyosabb, mint ahogy mi lefestettük. Akkor aztán hisszük, hogy nem kapjuk azt az ellenvetést: „Előbb legyen pénzünk, aztán majd csinálhatunk kulturét." Hol lesznek akkorára már muzeumi értékeink, melyeket, utoljára ismételjük : ebben az életben soha, soha többé pótolni nem tudunk. Neves magyar művészek képkiállitása A Kultúrpalota nagytermében vasárnap nyilik meg képkiállítás, amelyet a szépért, a megállapodott művészetért lelkesedő ember;Vastagh Gyula, a Budapesten is előnyösen ismert szakember, a Vastagh szobrász és festőművészcsalád egyik tagja hozott városunkba. Nem sajnálva időt és fáradtságot. egy csoportba gyűjtötte a magyer művészek müveinek kollekcióját, ugy a mai előkelőkéből, mint a régebbi, már elhalt nagymesterektől. Tette ezt azon célból, hogy a magyar vidéki társadalmat hozzásegítse a festőművészek kevésbbé hozzáférhető müveinek ismeretéhez. Lehozta ide vidékre a szépért és jóért