Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) április-június • 74-144

1926-06-23 / 139. szám

2 llSŰföJSSffiFÉI KÖZJ/jEI Békéscsaoa, 1926 junius 725 Uj díszleteket kap a csabai Városi Szinház Schwott Lajos a Vígszínház díszlettervező miivésze készíti az uj díszleteket Beszámolt már a Békésmegyei Közlöny arról, hogy a szinügyi bizottság előterjesztésére a városi tanács uj díszletek beszerzését határozta el. Erre a lépésre annál is inkább szükség volt, mert bizony a csabai szinház technikai fel­szerelése rengeteg kívánnivalót hagyott hátra. A szinügyi bizottság terve már a megvalósulás utján is van, amennyiben néhány nap előtt Csabára érkezett Schwott Lajos, a Vígszínház díszlettervező művésze, akit a munkálatok vég­zésével megbíztak. Alkalmunk volt megnézni a ké­szülő díszletterveket és megálla­píthatjuk, hogy azok a legkénye­sebb igényeket is ki fogják elégí­teni. A munka mintegy két hónapig íog tartani és ezalatt egy empire, egy rokokó, egy biedermayer és két modern szobadiszlet készül A szobadiszleteken kivül meg­rendeltek még erdő , falu- és vá­rosrészleteket, azonkívül nagyon sok apró díszletet. A tárgyalásokat a váro3 meg­bízásából dr. Korniss Géza kultur­tanácsos végezte, aki a három pályázó közül a megbízást Schwott Lajosnak adta, nemcsak azért, mert Schwott Lajos a legolcsóbb árajánlatot nyújtotta, ds azért is, mert mint a Vígszínház tervező­művésze garanciát nyújtott a ké­szítendő diszlelek művészi n;eg­oidását illetőleg is. Mintegy negy­ve i millió korona értékben készül­nek a díszletek, de azt hisszük, ez igen hasznos beruházás, mert hiszen a szinház teljesítő képes­sége ma már szorosan összefügg a technikai felszereléssel is. Egy budapesti fiatalember különös manőverei Értéktelen litográfiákat küld utánvét mellett vidéki orvosoknak — A szokatlan trükknek mindenki bedől Mióta a polgári foglalkozások megszokott sínjein mind nehe­zebbé válik elérkezni a nyugodt megélhetés völgyébe, szinte min­dennapivá váltak a legfantasztiku­sabb foglalkozások. Nem kelt ima már feltűnést semmi, legfeljebb «gy pillanatra megvonogatjuk a vállunkat, ha a büntető paragra­fusok borotvaélén táncoló vállal­kozások szele bennünket is meg­legyez. Még ebben a demoralizált és minden fantasztikummal le­számolt közhangulatben is csodá­latot kelt. azor.ban az a zseniális trükk, amellyel egy Abonyi László nevű állítólagos festőművész so­rozta adófizető polgáraivá a jó vidéki atyafiakat. A hálálkodó levelek Ez az Abonyi László, akinek közelebbi adatait sajnos, lehetet­len kideríteni, néhány hét előtt hálálkodó levelekkel árasztotta el Békéscsaba intellektuális társadal­mát. Főképpen orvosokhoz és gyógyszerészekhez címezte a leve­leket, melyekben szivreható fraze­ológiával köszönte meg a címzet­tek egy-egy régebbi — de meg nem nevezeit — jótéteményét. Egyben jelezte, hogy az idők meg­változtak és utolsó találkozásuk óta szorgalmas és kitartó munká­jával sikerült megalapozni .mű­vészi jövőjét. Örömmel ragadja hát meg az alkalmat, hogy soha sem feledhető jótéteményei fejében egyik sok millióval julalmazott alkotását megemlékezésül elküldje. A levelek főképpen orvosoknak szóltak, akik rövid gondolkodás után azzal rakták 1.félre, hagy való­színűleg egy szegénysorsu pácien­sükről van szó, aki most ilyen formán akarja honorálni őket és várták a beígért küldeményt „Utánvét 80.000 K" Hetek multak el, mikor végre megérkeztek a beígért küldemé­nyek. Az orvosok gyanutlanul váltották ki a 80.000 K-ás után­véttel érkező csomagot abban a hiedelemben, hogy az sokmillió koronát ér. Nagy volt a megrökö­nyödésük azonban, mikor a kibon­tott csomagból egy eredetiben is gyenge rajz litografált példányát ^alélták. Ezek után valóban könnyű re­konstruálni az egész históriát. Abonyi László ur, aki nem tudom milyen foglalkozású egyén, Buda­pesten kezébe vette az orvosok országos címjegyzékét és minden­kinek megírta azt a bizonyos le­velet. Néhány hétig várt azután és minden címre elküldte a pár garast érő litografált rajzot, azzal a számítással, hogy ha a címzettek­nek csak a fele váltja ki, máris horribilis összegeket kereselt. Nem tudjuk, ez a kis akció mennyiben meríti ki a csalás tényálladékát, de felhívjuk az illetékések figyel­mét erre a tipikusan háború utáni manőverre. Bizonyosra vesszük, hogy Abonyi Lászlóval bármelyik rendőrség jó fogást csinálna. h. I. Megszűnt a mentők sztrájkja Egy téves közlés rektifikációja Ezzel a cimmel tegnap a Köz­löny tudósítójának tollából meg­jelent cikk azt irta, hogy Jánosy Gyula rendőrfőtanácsos és Vas Vilmos dr. résztvetlek a mentők értekezletén. Tudósítónk nyilván téves információit már nem állott módunkban ellenőrizni, ennélfogva ezúttal igazítjuk helyre tegnapi köz­leményünket. 8mikor megállapít­juk, hogy sem Jánosy Gyula, sem Vas Vilmos dr. a mentők értekez­letén nem voltak jelen. Ellenben most már hileles érte­sülésünk szerint a közleménynek csak az a része áll fenn, mely szerint a mentők sztrájkjukat bi­zonyos időre felfüggesztették. Ne­vezetesen Demkó László a men­tőegyesület alelnöke tudomására hozta Jánosy Gyula rendőrfőtaná­csosnak, a mentőegyesület diszel­nökének a már lapunkban közölt lemondásokat, azzal a kéréssel, hogy miután ő halaszthatlan ügy­ben elutazik, a főtanácsos intéz­kedjen. Jánosy főtanácsos kijelen­tette, hogy nézete szerint addig, mig a tisztújítás meg nem történt a lemondott vezetőség tartozik to­vább vezetni az ügyeket s igy, h a szüksége mutatkozik a közgyűlést össze is hivatni. Éppen azért nyom­ban érintkezést keresett Vas Vil­mos dr.ral a mentőegyesület fő­parancsnokával, akivel közölte föntebbi felfogását. Ugyanezen vá­laszt adta a mentők nála megje­lent küldöttségének is, egyúttal szigorú fegyelemre intvén őket. Erre következett aztán a men­tőknek a Prófétában megtartott értekezlete, melyen 39 mentő je­lent meg, akik magukévá tevén a főtanácsos felfogását megcsinál­ták szolgálatuk egy heti beosztá­sát. Ezen az értekezleten azonban sem Jánosy Gyula, sem Vas Vil­mos nem voltak jelen, sőt annak megtartásáról tudomásuk sem volt. Szükségesnek tartottuk ennek a helyreigazításnak helyet adni, mert a közérdeket hiven akarjuk szol­gálni es esznük ágában sem volt az egyesület vezetőségében a dol­gok tegnapi beállításával esetleges szakadást előidézni. Tegnapi híradásunk egy sajná­latosan téves információn alapult, melyet ennélfogva helyreigazítot­tunk. Ugyanakkor azonban kife­jezzük abbeli reményünket is, hogy akár a régi, akár az uj ve­zetőség meg fogja találni az esz­közöket, melyek alkalmasak arra, hogy a jövőben bármely oldalról jövő fegyelembontó törekvéseket el fognak fojtani — éppen a köz érdekében. Titokzatos lányszöktetés Csabán Két tizenöt esztendős kislány tegnap délután érthetetlen körülmények kőzött eltűnt. — A rendőrség széleskörű nyomozást indított társa felkereste az eltűnt kisleány Szent István-téren lakó édesanyját, hogy tőié kérjen közelebbi infor­mációt. A kislány édesanyja ki­sirt szemmel ült egy díványon és leánya tanulókönyvei között keres­gélt. — Nem tudok uram, a világon semmit. Látja, itt keresgélek a kis leány könyvei között, hogy leg­alább egy sor feljegyzést, vagy felvilágosítást találjak. De sehol semmi. Tegnap délután három órakor kis barátnőjével sétálni ment, fehér blúzban és lerakott kék szoknyácskában volt. Semmit nem vitt magával, még a ritiküljét sem. Nem tudom, mit gondoljak. A kislányok szülei az eltűnést még tegnap este jelentették a rendőrségen, ahonnan azonnal széleskörű nyomozást indítottak. (A Közlöny eredeti tudósítása.) Titokzatos lányszöktetésről beszél­nek ma szerte a városban. Teg­nap délután három óra tájban Kinder Manci 15 esztendős kis­lány azzal kéredzkedett el édes­anyjától, hogy barátnőjével, az ugyancsak 15 esztendős Cserve nák kislánnyal sétálni megy. Édes­anyja gyanuilanul elengedte a kislányokat, de azóta életjelt nem kapott róluk. Az eltűnéssel kap­csolatban titokzatos verziók ke ringenek a városban. Egyesek szerint tegnap délután szemtanuk látták, amint a két kislány egy idősebb kövér nő társaságában autóra ült, mások viszont ugyan­csak négy óra tájban a két kis­lányt egy öregedő úriemberrel látták autózni. Az igazat senki sem tudja. A Békésmegyei Közlöny munka­HIBEK Csak ezt akartam mondani A lassan-lassan beköszöntött nyári meleggel egyidőben kezd megfogyni minden hivatali élet. Kifakul minden szin, elillan min­den iz, nagy, fojtogató tespettség üli meg a tekintetes hivatalokat. Csak a járásbíróságon nem akar szűnni a munka. Jól sveifolt uraktól törődött munkásig, fejkendős asz­szonyságoktól illatos dámákig ivei a pereskedők skálája. Nem gyil­kosságok, nem is betörések, hál Istennek . . . Csak a becsületüket keresik .. . Eleinte nagyon meghökkentem. Hogyan? Hát ennyire eldurvult ez a nemzedék ? Aztán megnyu­godtam, Dehogy. Egész másról van szó! Az az ostoba gazda­sági dekonjuktura az oka minden­nek. Az emberek képtelenek megkeresni a mindennapit, vala­miből élni kell... hát keresik a becsületüket. Pardon 1 Nem sértő szándékkal mondtam ... —halló. _ Vitézzé avatás. Dr. Bodnár Istvánt, Bodnár csabai kir. főállat­orvos fiát vasárnap a budapesti Margitszigeten vitézzé avatta a kormányzó. — Uj napilap a megyében. A miniszterelnökségi sajtóosztály a Gyulán eddig he'.enkint kétszer megjelenő Békésmegyei Hirlap na­ponkénti megjelenéséhez az en­gedélyt megadta. — Összeírják a még élő negy­vennyolcas honvédeket. A had­ügyminisztérium rendeletet bocsáj­tott ki a még életben levő negy­vennyolcas honvédek összeírására. A rendelet kibocsójtását a minisz­térium azzal indokolja, hogy a volt negyvennyolcas honvédek közül már csak kevesen vannak életben és nem akarják, hogy az utolsó honvéd esetleg észrevétle­nül múljon ki, anélkül, hogy a nemzet kegyeletét leróhatná. * la. olcsó harisnyák érkeztek a Csipke Árnházba, nagy választékban. Andrássy-ut 6. Kapható gyógyszertárakban drogériákban és háztar­tási üzletekben

Next

/
Oldalképek
Tartalom