Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) április-június • 74-144

1926-05-13 / 107. szám

2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békése? a, 1926 május 13 fog küldeni, aki a pénzt felveszi. Ekkor jött Mankovics, akit én nem ismertem és azt hittem valamelyik tisztviselője. Utasítottam a számvevőséghez és folyósítottam a pénzt. Elnök: Ezután Windischgrátz herceghez intéz kérdéseket, aki mindenben megerősíti Baross vallomását. Utánna Mankovich öccse tesz vallomást, majd Kovács Gáspár kihallgatása következik, ő utánna a bankjegyszakértőkhöz intéz kérdéseket az elnök és Auer Pál dr., majd Kovács Gáspárné a törvényben biztosított jogánál fogva megtagadja a vallomástételt. Városi felsőkereskedelmi iskola felállítását kérik a hétfői közgyűlésen Megemlékeztünk a csabai kereskedőknek arról a mozgalmáról, mely egy városi felsőkereskedelmi iskola felállítását célozza. A Kereskedelmi Csarnok egyhangú határozata alapján az egyesület ma beadvánnyal fordult a képviselőtestülethez, amelyben kéri, hogy a városi jellegű felsőkereskedelmi iskola megszervezésére és felállítására haladéktalanul tétessenek meg a lépések, ugy hogy az iskola még ez év szeptemberében működését megkezdhesse. A részletesen kidolgozott és a beadványhoz mellékelt költségtervezet szerint az iskola a tandijakból fenn tudná magát tartani, csupán he tani. Az első esztendőben azonban, tekintettel arra, hogy a négy ! osztályú iskola osztályai csak fokozatosan nyílnának meg, mindössze két teremre volna szükség. A kérelemmel még a hétfői közgyűlés foglalkozni fog, amelynek póttárgysorozatára veszik fel. Mint értesülünk, az iskola terve iránt, amelynek célszerűsége és hézagpótló volta elvitathatatlan, mindenütt, a gazdák és iparosok körében egyaránt meleg érdeklődés és rokonszenv nyilvánul meg, ugy hogy valószínűleg a kérelem egyhangú elfogadása vérható. A felsőkereskedelmi iskola ügyére egyébként még visszatérünk. lyiséget kell rendelkezésre bocsájA miniszter elutasitotta a tanitók memorandumát A miniszter megállapításai csak fokozzák az elkeseredést A Békésmegyei Közlöny megírta annakidején, hogy a Tanitó Egyesületek Országos Szövetsége memorandumot dolgozott ki, melyben rámutat a státusrendeletnek a tanítóságra sérelmes intézkedéseire és ezt a memorandumot az országgyűlési képviselők utján juttatta a miniszterhez. Mint most ertesülünk a miniszter a memorandumnak valamenynyi pontját elutasította- A minisz ter indokolására még visszatérünk, most csak arról a kirívó megállapításról szólunk, amellyel mintegy alátámasztotta a miniszter valamennyi ellenérvét, mondván: a tanítóság legyen megelégedett, mert mig az összes köztisztviselői ágakban van A, B és C lista, addig a tanítóknál nincsen még B lista sem. Vájjon a miniszter azért teszi e ezt a megállapítást, mert talán kedvezményképpen nem csinált a tanítóságnál három csoportot ? Mert, ha tényleg ez lenne a helyzet, akkor még nem csodálkoznánk a miniszter kijelentésén. Csakhogy nem igy van. Köztudomásu, hogy nem is lehetett B-listázni tanítókat, mert még most is. kevés a tanitő, mert ha nem igy lenne, akkor bizonyosan itt is csak lett volna B-lista. Ugyanilyen furcsa érveléssel utasítja vissza a tanítóságnak az előléptetésre vonatkozó kérelmét, amikor azt mondja: „ha a tanítóság kéri a Vl-ik fizetési osztályba való jutást, akkor a magasabb képzettséggel rendelkező középiskolai tanárok jogosan kérhetik a SV. fizetési osztály elérhetését." Szó szerint igy van, illetőleg igy kellene lennie. Amint a tanárságot jogosan megilleti a IV., ugy a tanitóságot is ugyanilyen jogon megilleti a VI. fizetési osztályba jutás lehetősége. Azzal elutasítani egy jogos kérést, hogy igy ezen a réven egy másik jogos kérés is kielégítést fog követelni, nem mutat valami nagy igazságosságra. Hasonlóan érvel a felekezeti tanitók fizetésére nézve is, amikor megállapítja kérésük jogosságát, teljesíteni még sem tudja, mert nincs pénz. A felekezeti tanitók javadalmazásához csak segélyt ad az állam, kétségtelen, hogy ha az iskolát nem a felekezetek tartanák fenn, az államnak kellene viselnie ennak összes költségeit, mert az is kétségtelen, hogy azok az iskolák is valamennyien szükségesek, sőt még sokkal többre lenne szükség. Lehet-e tehát akkor a miniszternek ridegen elzárkózni a hivatásukat híven teljesítő felekezeti tanitók jogos kérése elől azzal, hogy „igazuk van, de fájdalom, nincs pénz?" Ezúttal csak ezekre a kirívó megállapításokra szorilkozunk, — azonban a legközelebbi alkalommal még bővebben fogunk foglalkozni ezzel a miniszteri válaszszal, mely nemhogy csillapítaná az elkeseredést, hanem lehetetlen megállapításával azt csak fokozza. Tfmuticfsen megérkezett Osló, máj. 12. A Norge léghajó éjjel egy órakor átrepült az északi sark felett. Amundsen, Ellsworth és Nobile a Norge fedélzetéről táviratot küldöttek, amely szerint éjféli egy órakor elérték a sarkot. Három zászlót dobtak le a jégsivatagra, a norvég, amerikai és olasz lobogókat. VEGYE MCG MA csalAm lapját. SÍ EGÉSZ FSFTL TOTT ÖRÖMÉT LELI MAID BENNE! Í8A 7500 EOBONA. M otOAL. NmcgatOn kaphatói Az uj menetrend szerint 40 vonat megy át; Békéscsabán naponként A békeállapotok forgalmának 70 százalékát már elérte a MA V. A Békésmegyei Közlöny már napokkal ezelőtt megírta, hogy a MÁV. igazgatósága mind nagyobb erőfeszítést fejt ki az ország vasutforgalmának tökélesitésére. Erre irányuló munkája nemcsak abban merül ki, hogy igyekszik a személyszállító kocsikat minden kényelemnek megfelelően karba hozni, felvevő épületeket építeni és fejleszteni, hanem az autóforgalom igénybevételével és a menetrend tökéletesítésével nemcsak el akarja érni a békebeli nivót, de még azt már a közeljövőben felül is akarja múlni. A MÁV. erre irányuló törekvésében már a felsoroltakat mintegy 70 százalékban elérte és most arra irányul minden törekvése, hogy a forgalmat ugy kiterjeszthesse, hogy az minden érdekeltség jogos igényeit is kielégíthesse. Az uj menetrend ebből a szempontból nagy lépést jelent a MÁV. eme törekvésében. Az alább közölt menetrend tanúsága szerint 40 személyszállító vonat megy át Békéscsabán s ezenkívül mintegy 60—70 tehervonat, melyek együtt ilyenformán a békebeli napi 150 vonat 70 százalékát teszik kiAz uj menetrend, mely május 15-én lép érvénybe a következő: Zürichben a magyar korosa 72'30-al jegyezték. Érkezik óra, perc Vonat neme Honnan 0.32 Orient exp. Bukarest 3.15 személy Bpest k. p. u. 3.30 vegyes Kötegyán 3.42 Orient exp. Bpest ny. p. u. 7.29 személy Szeged 7.52 vegyes Kötegyán 8.03 gyors Arad 11.08 személy Bpest k. p. u. 12.11 személy Lőkösháza 12.21 vegyes Kötegyán 12.32 személy Szeged 13.40 gyors Bpest k. p. u. 15.00 személy Kötegyán 15.10 gyors , Arad 17.51 személy Szeged 20.18 személy Bpest k. p. u. 20.40 személy Lőkösháza h. 20 41 személy Szeged 20.51 gyors Bpest k. p. u. 22.44 vegyes Kötegyán Indulás óra, perc Vonat neme Hová Indulás óra, perc Vonat neme Hová 0.42 Orient exp. Bpest ny. p. u. 3.52 Orient exp. Bukarest 4.15 személy Lőkösháza h. 420 személy Szeged 425 vegyes Kötegyán 4.30 személy Bpest k. p. u. 8.10 személy Kötegyán 8.13 gyors Bpest k. p. u. 1148 személy Lőkösháza h. 12.35 személy Szeged 13.06 személy Bpest k. p. u. 13.50 gyors Arad 14.00 vegyes Kötegyán 15.20 gyors Bpest k. p. u. 15 53 személy Szeged 18.01 vegyes Kötegyán 21.01 gyors Arad 21.08 személy Orosháza 21.15 vegyes Kötegyán 23.15 személy Bpest k. p. u. Meg kell rendszabályozni a kerékpárosokat A jármüvek közlekedési szabályait senki sem tartja be Számtalan panasz érkezett be hozzánk a napokban a városban erősen megszaporodott kerékpárosok, motociklisekiés autók ellen. A legtöbb panasz főképpen az ellen hangzott el, hogy a kerékpárosok egyáltalán nem respektálják sem egymás, sem pedig a gyalogjárók jogait. Lépten-nyomon megtörténik, hogy a járdákon gyalog közlekedő polgárok hátamögött felsivit az őrült iramban száguldó kerékpáros csengője, — ugy, hogy az ember ijedtében azt sem tudja, melyik oldalra ugorjon s nagyon sokszor éppen a kerékpár elé sikerül az ugrás. Mig a legteljesebb mértékben helyeseljük az orvosoknak adott járdán való közlekedési szabadságot, a leghatározottabban tiltakozunk az ellen, hogy a járdákat más kerékpárosok is használhassák és ellenük a legszigorúbb rendszabályokat követeljük. Már ! magában véve az is elég fegyelmezetlenség részükről, hogy a járdára merészkednek, de az meg már a legnagyobb szemtelenség, hogy még ők követelik a gyalogos kitérését. A legtermészetesebb az uccák forgalmában az, hogy a gyalogosok a járdát használják, az utakat pedig a jármüvek. A jármüvek forgalmában is van bizonyos sorrendiség, mely szerint a helyes oldalon hajtó fogatot tartozik kikerülni a kerékpáros, azt a motorkerékpár, a teherautót a személyautó, általában mindig a nagyobb gyorsaságra képes jármű az előtte járó kisebb gyorsaságút. A sok baleset, — melyek legnagyobb részét nem is hozzák a rendőrség tudomására — abból Sered, hogy a járművezetők a közlekedésnek ezeket az elemi szabályait nem tudják. Ennélfogva szükségesnek tarta-