Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) április-június • 74-144

1926-05-11 / 105. szám

Békáscsaba, 1926 májns 11 Kedd 53-ik évfolyam, 105-ik sxám Főszerkesztő : Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyed­évre 75.000 kor. Egy hónapra 25.000 kor. Példányonként 1000 korona. POLITIKAI HAPILAP Dr. Oyöngyösi János Felelős szerkesztő: Filippinyi Sámuel Telefonszám: 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II. kerület Ferencz József-tér 20. szám a lati Hirdetés dijszabás szerint. Rába Rezső vallomása szerint Windischgratz azt állította y hogy Bethlen és Teleki tudtak a hamisításról A frankper mai szenzációs tárgyalása Budapest, május 10. A büntető törvényszék Töreky tanácsa ma délelőtt háromnegyed 10 óra utón kezdte meg a frankper tárgyalá­sát. Töreky elnök megkezdi Rába kihallgatását: Elnök: Ismeri a vádat ? Rába: Igen. Elnök : Elismeri bűnösségét ? Rába : Nem 1 Ártatlannak érzem magam 1 Elnök: Mondja el védekezését. Mi volt a tevékenysége, hogyan kapcsolódott be az ügybe ? Rába : Teljesen ártatlannak ér­zem magam. Az ügybe, mint Win­dischgratz herceg tilkára kerültem bele, nem volt önálló vállalkozá­som, mindent parancsszóra tet­tem. Nemcsak mint főnök hatott rám a herceg, hanem az a jósá­ga is, amellyel irántam azalatt a nyolc év alatt, amig titkára voltam, viseltetett. Oly szuggesztív erővel hatott rám, hogy bármit mondott volna, mindent megtettem volna. A herceg ebben az ügyben nem volt az, aki az akciót életbe lép­tette. Tudomásom szerint ő az ügynek csak financirozója volt és sokkal magasabb helyről indult az akció, ezt a nyomozás való­színűleg be is fogja bizonyítani. En, mint a herceg titkára kerül­tem bele az ügybe. Hogy mikor, az időre pontosan nem emlék­szem, 1924-ben vettem róla tudo­mást, de akkor sem tudtam, hogy frankakcióról, hanem kizárólag hazafias akcióról van szó. Közölte velem a herceg, hogy hazafias akcióról van szó, amelynek célja a Felvidék visszaszerzése. A tria­noni békeszerződés folytán ezt a célt fegyveres erővel elérni nem lehet csak politikai és gazdasági fegyverekkel, Minthogy hazafias akcióról volt szó, nem csodálkoz­tam, hogy a herceg ebben részt vesz, hiszen élete céljának tekin­tette az integritást. Elnök: A herceg önt megkérte valamilyen közreműködésre ? Rába: Nem kért meg 1 Én a tit­kára voltam, csak közölte velem a dolgot, kérelemről nem volt szó, mert megbízásom tulajdonképpen csak 1925 ben volt. Elnök: A nyomozás adatai és az ön vallomása szerint ön sza­badkozott, amikor a herceg kö­zölte önnel a dolgot. Azt mondta, hogy skrupulusai voltak. A herceg mivel nyugtatta meg önt, mivel vette rá, hogy az akcióban közre­működjék ? Rába: A herceg közölte velem, hogy folyamatban van egy ak­ció, amelyet ezelőtt említett, amely­nek résztvevője magasabb helyről gróf Teleki Pál, aki azért vesz részt ebben az ügyben, mivel még egy magasabb hivatali állásban levő ur, akinek nevét egyelőre ez alkalommal nem mondom meg, de akinek nevét már a parla­menti bizottság elölt tett vallomá­somban már megmondtam, részt­vesz. Elnök: Igaz, hogy Teleki grófra hivatkozott a herceg ? Rába: Igen I Elnök: Es még egy magasabb hivatali állásban levő úrra, ki volt az ? Rába : A parlamenti bizottság előtt már megmondtam. Elnök: Azt én nem tudom, én nem láttam a parlamenti bizott­sági adatokat és a bíróság sem látta és valószínűleg nem is fogja látni. Ki volt az ? Rába : Majd a tárgyalás későbbi folyamán meg fogom mondani. Elnök: Mire való ez a kertelés, miért nem mondja már most meg? Rába: A herceg azt mondta, hogy Teleky azért vesz részt az akcióban, mivel Teleki azt mondta a hercegnek, hogy gróf Bethlen István is tud az ügyről. Elnök: Ezt mondta önnek a herceg ? Rába: Ezt mondta nekem a herceg I Közölte velem a herceg azt is, hogy az akció a térképé­szeti intézetben folyik és hogy ebben a térképészeti intézet tiszt­viselői is résztvesznek. Közvetlen tudomásom arról, hogy ki, mikor és hogyan vett részt ebben az akcióban nincsen. Erről nem tu­dok semmit mondani. A térképé­szeti intézetben sem voltam jelen, amikor az ügy kezdődött és sem Hajts tábornokot, sem Kurtz ezre­dest nem ismertem. Elnök: A herceg nyilatkozott-e önnek arról, hogy a kormánynak milyen része van ebben az ügy­ben. Rába: A későbbiek folyamán érdeklődtem, hogy minden kétsé­get eloszlassak. 1925 tavaszán tudtam meg, hogy frankhamisítás készül. Ekkor Jankoviccsal együtt elmentem a térképészeti intézetbe és láttam, hogy folyik az akció. Gerőt már sokkal előbb ismertem, mert a herceg egy képet sokszo­rosittatott az intézetben és ebből az ügyből kifolyólag meglehetősen gyakran találkoztam Gerővel, akit ebből az ügyből kifolyólag ismerek. Elnök: A herceg megmondotta Önnek, hogy ennek az akciónak pénzügyi eredménye milyen célo­kat szolgál? Rába: Mint emiilettem, a cél a tótföld visszaszerzése volt politikai eszközökkel. Választási célokra, a hazafias sajtó és egyesületek támogatására már előre megálla­pított pontos teive volt a herceg­nék. Az elnök rendkívül részletesen kérdezi Rábát tovább, aki el­mondja, hogy amikor megtudta miről van szó, nem vállalkozott arra, hogy a készítésben és a forgalombahozatalban aktív sze­repet vállaljon. A herceg erre azt mondotta, hogy csak küldönci és alárendelt szerepe lesz az ügyben, más szerepe nem is volt, mint hogy a herceg leveleit elvitte Ná­dosyhoz, Zadravetz püspökhöz. Ismerteti ezután müncheni és pá­risi útját és elmondja, mint szám­lálták meg a frankokat 3 héten keresztül Zadravetz lakásán, ahon­nan azokat Mankovich lakására vitték. Katasztrofálisan súlyos az ipar- és kereskedelem helyzete Már csak 600 kat. hold van viz alatt Dr. Daimel Sándor alispán most állította össze a vármegye mult havi közállapotairól szóló és a szombati közigazgatási bizottsági ülés elé terjesztendő havi jelen­tését, melyből az alábbiakat van módunkban közölni: A személybiztonság ellenes cse­lekmények száma 72, a vagyon­biztonság elleneseké 139 volt. Mindkét szám emelkedést mutat a mult hónappal szemben. Bal­eset 6 történt, melyek közül fel­említi azt a vasúti szerencsétlen­séget, melynek csaknem áldozata lett április 9 én Pető Sándor gyo­mai gazda, akit a sötétben kocsi­jával együtt ütött el a vonat. Az öngyilkosságok száma és a tüzese­tek száma emelkedik és köztük gyújtogatás is történt Füzesgyar­maton. A közbiztonság rovatban je­lenti az alispán azt a merénylet tervet, melyet a gyomai katárban április 13-án akart végrehajtani eddig ismeretlen tettes, aki a vas­úti fővonal egyik sínjéből kiszedte a szegeket, de munkáját észre­vették. A mezőgazdaság helyzete ki­elégítő. Az aratási és cséplési munkálatok biztosítása tárgyában minden intézkedés megtétetett. Az ipar- és kereskedelem hely­zete az eddiginél is sokkal sú­lyosabb. Az általánosan érezhető pénz­hiány olyan veszedelmes mérete­ket ölt, melyek minden illetékes szerv figyelmét fokozottan felhív­ják. A pangás okai olyan mélyre­hatóak, hogy azok megszüntetése a helyi hatóságok erején kivül esik. Az elégedetlenség már kezd külsőségekben is megnyilvánulni és ilyen volt a legutóbbi tiltakozó iparosgyülés is. Az árvizlevezetési munkálatok az Alsó-Fehér Körösi Ármentesitő Társulat területén befejeződtek és a vizzel borított területekről a viz; mindenütt lefolyt. A Sebes-Körösi Társulat területén Nádréten még mintegy 400 kat. hold és folton­ként mintegy 200 kat. hold vart viz alatt, ezek levezetése folyik. Vésztő környékén már nincs viz. A közigazgatás menetét semmi sem gátolta. Végül a megye álta­lunk már többsoör ismertetett szo­morú helyzetével foglalkozik az alispán, aki bejelenti, hogy miután sem a közúti adó sem a köz­munkaváltság nem folyik be, az előbbit előlegezni kéri a minisz­tertől. Békéscsaba május havi közgyűlése E hó 17-en tartja a város kép­viselőtestülete május havi rendes közgyűlését. A közgyűlésnek legfontosabb tárgyai az árvaház, az uj vágóhíd és a gyepmesteri telep házhelye­kül való parcellázásának ügye. Mind a három a közönséget igem élénken érdeklő ügyre a közgyű­lés előtt még visszatérünk. A fontos közgyűlés tárgysoro­zata a következő : 1- Polgármesteri jelentés. 2. Urszinyi Dezsőné árvaház ügyében miniszteri leirat és pol­gármesteri előterjesztés. 3. Előterjesztés uj vágóhíd épí­tése iránt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom