Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) április-június • 74-144

1926-05-07 / 102. szám

2 .JgffiKttgimaitK Küan$sra öékéscsaoa, 1926 május 7 A kiállítás és árumintavásár intézőbizottsági ülése Tegnap este tartotta ülését a békéscsabai kiállítás és árumintavásár intézőbizottsága Kovács Mihály elnökletével. Az ülésen beszámoltak azoknak terjedelmes névsorával, kik már eddig bejelentették a kiállításon való részvételüket, egyben felhívást intéz a vidék iparostársadalmához is, hogy az egész megye részvétele biztosíttassák. E célból megállapították a már régebben tervbevett kiszállások módozatait is, hogy a személyes propaganda segítségével is biztosittassék a siker. Hasonlóképen a kereskedő társadalom figyelmét is felhívják a kiállításon való részvétel fontosságára, már az egyéni érdek szempontjából is, melyet a kiállításon minden bizonnyal nagysikerű detail eladás fog kielégíteni. Elhatározta továbbá a bizottság, hogy a kiállítás és vásár anyagi megrendezése költségeinek! biztosítása céljából az intézőbizottság kérvénnyel fordul a vármegyéhez és Békéscsaba képviselőtestületéhez. Az intézőbizottság megbízta az egyes ipari szakosztályok elnökeit, hogy saját szakosztályukon belül intenzív szervező munkát folytassanak, nehogy a csabai iparosok a vidéken mutatkozó nagy érdek lődés és várható részvétel következtében a versenyben lemaradjanak. Végül elhatározta az intézőbizottság, hogy üléseit a jövőben hetenként vasárnap délután három órakor fogja megtartani. A csabai cserkészek fogadalomtevő ünnepélye Szépszámú közönség jelenlétében folyt le a csabai cserkészcsapatok újoncainak fogadalomtétels a CsAK pályán szerdán délután 5 órakor. Azok, akik a fogadalomtevő ünnepélyen jelen voltak, egy kedves emlékkel gazdagabban és a mai szomorú viszonyok között valóban felüdült, megkönnyebült lélekkel hagyták el a pályát. Igazán ritkán lehet ma annyi, oly szívből kacagó embert látni, mint amennyit a cserkészcsapatok mókáinál láttunk. Kár, hogy ilyen tiszta örömben oly kevésszer van részünk. Az ünnepség a Hiszekegy eléneklésével kezdődött, majd Su.ch János újonc társai nevében kérte a fogadalom kivételét. Most Rafiay Sándor püspök, a cserkésznagytanács tagja tartolt emelkedett hangú, mélyen szántó beszédet az ifjaság kötelességeiről oda konkludálván, hogy a muló mának minden kétségbeesett reménysége a talpraszökkenő jövő ifjúság nemes és céltudatos munkájába vettetett s ezt mintegy szimbolizálván, ő, az élemedett férfi meghajlik a nemzet reménységének letéteményeseként, jövendő munkájával mindent jóváievő ifjúság előtt. A nagytetszéssel fogadott beszéd után Vidovszky Kálmán kivette a fogadalmat s a jelenlevő többi cserkésztnzt, Csorna Gyula, Krizsán Béla, Sebestyén Lajos segédletével feltűzte a fogadalmat íelt cserkészek kalapjára a cserkészjelvényeket. Herpai József cserkész az újoncokat üdvözli a régiek nevében. A fogadalomtételt a Himnusz eléneklése követte. Ekkor aztán kezdetüket vették az összes cserkész mókák, játékok, táborverés, kenyérsütés, teafőzés és a reálgimnázium két diákcsapatának remek szabadgyakorlatai. Annyit és olyan igaz szívből még talán soha nem kacagtunk. mint a bekötött szemmel egymás ellen pokróccal hadakozókon, ekik legtöbbször háttá! az ellenfélnek elkeseredetten püfölték a földet, vagy a már elgondolásában végtelenül komikus lovasjáték kopjavivással, mely úgyszólván másodpercenkénti fordulataival és kétségbeesett erőlködéseivel falrengető kacagást váltott ki a publikumból. És a praktikus kenyérsütés nyárson, a teafőzőverseny, a táborverés stb. mind olyan dolgok, melyek a közönségben a legnagyobbfoku érdeklődést váltották ki. Ezekhez járult a diákok szabadgyakorlata, melyre Áchim Károly igazán büszke lehet, oly jól mentek a gyakorlatok és oly szépek voltak. A sokáig emlékezetes ünnepélyt a Szózat eléneklése zárta be. Nem hallgathatjuk el, hogy ne adjunk itt kifejezést sokak azon óhajának, hogy a cserkészek többször is szerezzék meg ezeket a kedves örömöket nekünk. Igazán ránk férne . . . A csabai asztalosok és vendéglősök tiltakozása az uj fényűzési adó ellen A „Békésmegyei Közlöny" legutóbbi számaiban mutatott rá annak a pénzügyminiszteri rendeletnek visszásságaira, melyek a luxusadó ujabb érték határainak és kiterjesztésének megállapításában jelentkeztek. Mint már annakidején mondottuk, ezek a visszásságok súlyos károkat okoznak és az érdekelt ségek súlyos sérelmeivel járnak, mely helyzetbe nyugodtan beletörődni ugy az ipar, mint a közönség érdekeinek veszélyeztetése nélkül nem lehet. A csabai asztalosok szakosztálya ép ugy, mint a vendéglősök, tegnap este népes értekezletei tartottak, metven egyrészt kifejtették mindazon károkat, melyeket a rendeletnek a pénzügyigazgatóság részéről való könyörtelen végrehajtása fog okozni, másrészt tillakozA mesterek próbaidős segédeiket is tartoznak bejelenteni tak érdekeiknek ilyen súlyos megsértése ellen és követelik a rendeletnek megváltoztatását. Egyelőre a pénzügyigazgatósághoz küldenek be felterjesztést, melyben a kiadott rendelkezések módosítását kérik; ha azonban ezúton semmit nem érnének el, ami valószínű, ugy az érdekképviseletek utján egyenesen a minisztert fogják figyelmeztetni az adókiterjesztés céltalanságára és súlyos következményeire. Véleményünk szerint tényleg nem marad más mód a miniszter részére, mint ennek a tarthatatlan rendeletnek a visszavonása, annál is inkább, mert azt a legnehezebben lehetne végrehajtani, sőt annak kijátszására is találtak már módot, ami már magában véve is azt bizonyítja, hogy a rendelet rossz. Oabán is ismeretes és elég sajnálatos jelenség az, hogy a mesterek a felszabaduló tanoncokat nem szívesen alkalmazzák. Különösen egyes nehezebben elsajátítható iparágaknál a mesterek — bizonyára több kevesebb alappal — arra hivatkoznak, hogy még csak az imént felszabaduló tanoncok mesterségbeli jártassága nem egyforma. Van köztük olyan, amelyik teljesen megfelelő, de van olyan is, aki csak épen, hogy eléri egy képzettebb tanonc mesterségbeli jártasságát. Már most a mesterek ilyen esetekben rendszerint a párnapos se géddel szemben próbaidőt kötnek ki s a próbaidő alatt, vagy egyáltalán semmit, vagy csak ideiglenes, a tanonc béreket nem túlhaladó bért fizetnek és az ilyen újoncot nem is jelenlik be. Ennek aztán az a következménye, hogy a munkában bejelentés né'kül eltöltött heteket, vagy hónapokat nem számítják be az iparigazolvány kiadásánál ténylegesen megkövetett segédidőbe. Mig talán igazuk lehet a mestereknek főként tanoncoktatásunk hibás volta miatt abban, hogy az ilyen újonc segéd még tanulásra szorul, az eljárás még sem jogosult. Azt megtehetik a mesterek az újonc beleegyezésével, hogy bizonyos rövid ideig ellenszolgáltatás nélkül alkalmaznak fiatal segédeket, de ahoz, hogy a segédi minőségben eltöltött időt csökkentsék a segéd kárára a bejelentés elmulasztásával, nincsen joguk. Ez esetben ugyanis megtörténhetik az, hogy az illető segédnek az iparigazolványt az iparhatóság nem adja ki, mert a bejelentés elmulasztása miatt nincs meg a köteles két évi segédmunkája. Sokszor bizony hó napokra is elutasittatnak egyes segédek. Kívánatos tehát és a mesterek szociális érzésének is azt kell diktálnia, hogy fiatal segédeiket még akkor is jelentsék be 8 napon belül, ha fizetés nélküli próbaidőre vették volna fel őket. Elég szomorú dolog már az is, hogy gyatra tanoncoktatásunk miatt ilyen esetek tényleg előfordulhatnak, de még szomorúbb dolog lenne az, ha ezért a fiatal segéd károsodna. Elvégre azért, mert a rossz tanoncoktatási rendszer miatt többet nem tanulhatolt, igazán nem tehető felelőssé egyetlen fiatal segéd sem. Felszentelték a pécsi püspököt Pécs, május 6. Az ősi pécsi székesegyházban ma délelőtt történt meg Virág Ferenc újonnan kinevezett pécsi püspöknek az egyház törvényei állal előirt módon püspökké szentelése a pápai nuncius jelenlétében. Ez alkalommal a hatalmas székesegyház teljesen megtelt közönséggel. Az ünnepélyes szertartást Zichy Gyula gróf kalocsai érsek végezte Kránitz Kálmán veszprémi és Horváth Győző kalocsai segédpüspökök segédletével, Mise után az uj püspök megáldotta a jelenlevőket, ezután visszavonult a püspöki palotába, ahol üdvözlésére megjelenlek az egyházi és világi notabilitások. Délben Zichy Gyula gróf ebédet adott a püspök tiszteletére. A békésvármegyei felekezeti középiskolák érettségi biztosai A vallás- és közoktatásügyi mini zter az autonom felekezeti középiskolák ezévi rendes érettségi vizsgálataihoz a köveikező kormány képviselőket küldi ki: A bányai ág. .hitv. evang. egyházkerületben Békéscsabára a Rudolf reálgimnáziumhoz Deák János dr. pécsi egyetemi tanárt, a budapesti gimnáziumhoz Habán Miháiy dr. egri áll. "reáliskolai igazgatót, Szarvasra a gimnáziumhoz Gombócz Zoltán dr. budapesti egyetemi tanárt, az aszódi reálgimnáziumhoz Szlávik Mátyás dr. nyug. teológiai akadémiai tanárt küldte ki a miniszter. A tiszántúli református egyházkerületben Békésre a reálgimnáziumhoz Batta István dr. sárospataki ref. gimnáziumi tanár küldetett ki érettségi biztosul. Magunkon segitsünkf Városunk közönsége az utóbbi időben szemlátomást növekvő kulturális igényeivel és elevenségével hálás talaj mindennemű előadások, hangversenyek, tárlatok, kiállítások, könyvterjesztő utazók, vándor képkereskedők, slb. számára. Valóságos idegenforgalmat csinálnak nálunk azok, akik a legkülönbözőbb kulturális cimeken vagy ürügyeken hozzánk jönnek s (iegyünk őszinlék) ostromolják • közönségünk zsebét. Természetes, senki sem gondol errői szólva, egy Dohnányira, Rózsahegyire, Helge Lindbergre, Telmányira, Vecseyre, Vidovszky Bélára s az ilyen fajsúlyú nevekre, — kiknek megjelenése öröm és tisztesség reánk — de kétségtelen, hogy közönségünk nagyon sokszor áldozza pénzét merőben üzleti jellegű és kevés értékű produkcióra. Pedig akárhányszor különbet, szebbet, értékesebbet kaphatna itthon, olyanoktól, kik itt velünk élnek. Nemrégiben például az úgynevezett Fővárosi Gyermekszinház járt nálunk s igazán gyönge, értéktelen előadásaival talán három telt házat csinált magának. Ezt azzal a célzattal mondtuk el, hogy ezalkalommal s ebből a szempontból is ráirányítsuk közönségünk figyelmét a leánygimnázium május 8 án és 9 én tartandó elő idásaira. Mert ez előadások érték, színvonal, izlés és külső kiállítás tekintetében is meszsze felülhaladják az előbb emiitetteket, másrészt pedig az a pénz, amit közönségünk ez előadások megtekintésére áldoz, nem megy idegenbe. Megmarad nekünk. A mi lányaink, majdan a mi aszszonyaink s igy végeredményben mi magunk, a mi társadalmunk, a mi városunk fogja annak min-