Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) április-június • 74-144

1926-04-27 / 94. szám

KOTSSS SZASS AMA SOSA Békéscsaba, 1926 április 27 Kedd 53-ik éyioly8m, 94-ik sxám POLITIEII MiPILSP Főszerkesztő : S'J.őflset ÍBl dijak : Helybon és vidékre postán küldve: negyedévre 75.000 kor. Egy hónapra 25.000 kor. Példányonként 1000 korona. Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: Filippínyi Sámuel Telefonszám: 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II, kerület Ferencz Józset-tér 20. szám alatt. Hirdetés dijszabás szerint. Felsőkereskedelmi iskolát akarnak létesíteni Békéscsabán A Kereskedelmi Csarnok mozgalma ros két tantermet tud rende'kezésre bocsájtani. A részleteden és pontosan kidolgozott költségelőirányzat szerint az iskola magából a tandijakból fenn tudná tartani magái, amennyiben a nyilvánossági jogot és a tanárok állami fizetéskiegészitését megkapja, amire komoly kilátás van. A kereskedők a bejelentést a legnagyobb örömmel fogadták s az értekezlet elhatározta, hogy sürgősen beadvánnyal fordul a városhoz az iskola létesítése érdekében. Beható megbeszélés tárgyát képezte még az értekezleten a szeptemberi kiállítás és árumintavásár is, melyen a csabai kereskedők a legnagyobb ambícióval készülnek résztvenni. A járásbirósági palota versenytárgyalási hirdetménye Népes tagértekezletet tartott vasárnap délután a Kereskedelmi Csarnok dr. Tardos Dezső elnöklete alatt. A kereskedők körében ugyanis már régi óhaj. hogy Békéscsabán kereskedelmi irányú szakiskola létesíttessék. A Csarnok elnöksége bizonyos puhatolódzásokat folytatott az irányban, milyen módon volna egy ilyen hézagpótló és valóban igen nagyfontosságú iskola létesíthető s az ez irányban tartott tárgyalások eredményéről dr. Tardos elnök megnyitója után dr. Gyöngyösi főtitkár számolt be. A folytatott tárgyalások arra mulatnak, hogy egy felsőkereskedelmi iskola létesítésének semmi akadálya nincsen s az még a szeptemberben induló iskolai évben megvalósítható, amennyiben a váA m. kir. igazságügytniniszlerium a Békéscsabán emelendő kir. járásbirósági épület és fogház öszszes építő- és iparosmunkáinak vállalatba adására nyilvános árlejtést hirdet az alábbi feltételek melleit: 1. Ajánlat csakis a rendelkezésre bocsájtott űrlapon és csakis az ös«zes munkára tehető. 2. Csak szabályszerűen kiállított „Ajánlat a békéscsabai kir. járásbirósági épület és fogház összes épitő- és iparosmunkáira" felírással ellátott, pecséttel lezárt, sértetlen borítékban a beadási határidőre beérkezett ajánlatok vétetnek figyelembe. 3. A szabályszerű bélyeggel ellátott és a közszállitási szabályzat 18. §-a értelmében kiállított írásbeli ajánlatok a kivánt mellékletekkel legkésőbb 1926. évi május 10-én délelőtt 10 óráig nyújtandók be az igazságügyminiszterium.X-ik ügyosztályának irodájába (V., Markó-ucca 16. III. em. 56. ajtó). Az ajánlatok ugyanakkor lesznek nyilvánosan felbontva, mely alkalommal ajánlattevők, vagy azok igazolt képviselői jelen lehetnek. 4. Később érkezett, távirati uton küldött, vagy utóajánlatok, valamint kellően fel nem szerelt ajánlatok figyelembe nem vétetnek. %5. Az ajánlati űrlapon az egységárak tételenként számjegyekkel, a végösszeg pedig számjegyekkel és belükkel Írandók ki. Úgynevezett általányösszegü ajánlatok nem vétetnek figyelembe. 6. Ajánlattevő tartozik az ajánlati összeg 2 százalékát kitevő bánatpénzt az igazságügyminiszterium segédhivatali főigazgatójánál készpénzben, vagy óvadékképes értékpapírban (a tőzsdei napi árfolyam 75 százalékának ereiéig) az ajánlat benyújtása előtt elnöki, illetve házi letétbe helyezni és az erről szóló letéti nyugtát, vagy annak hitelesített másohtát az ajánlathoz csatolni. Készpénz vagy értékpapír az ajánlathoz bánatpénzül nem csatolható. Készpénz után kamat, vagy bármily cimen megtérítés nem követelhető. 7. Ajánlattevő köteles igazolni, hogy a munkák végrehajtására törvénves képesítéssel bir. 8. Épitteiő m. kir. igazságügyminisztérium fenntartja magának azt a jogot, hogy az ajánlatok között szabadon válasszon, vagy hogy a benyujiott ajánlatokat mellőzze, ujabb nyilvános, vagy korlátolt versenytárgyalást tarthasson, továbbá, hogy egyes munkanemeknél minden kártérítési igény eleve kizárásával tetszőleges reduktiókat tehessen még az építkezés tartama alatt is. 9. Egyebekben az állami általános és különleges feltételek irányt adók. 10. A végérvényes döntés határideje 4 (négy) hát, melynek leteltéig az ajánlattevőkre ajánlatuk feltétlenül kötelezők. 11. A munkákat a szerződés aláírása után azonnal meg kell kezdeni és olyan erővel folytatni, hogy az épület legkésőbb 1926 augusztus 31-ig teljesen befedve tető alá jusson és 1926 december 1-én rendeltetésszerű használatának teljesen készen feltétlenül átadható legyen. 12. Mindennemű bélyeg- és illetékköltség vállalkozót terheli, a forgalmiadó nem téríttetik meg. 13. Az épitési és lakhatási engedély megszerzése és az ezzel kapcsolatos dijak kiegyenlítése, az épitési engedély feltételeinek pontos betartása és az eselleges változtatások bejelentése vállalkozó kötelességét képezi. 14. Az ajánlati minták és költségvetési űrlapok oldalanként 5000 koronáért Budapesten Orbán Ferenc építész tanárnál VII., Thökölyut 74. naponta 10—13 óra között szerezhetők be. Ugyanitt a munkára vonatkozó tervek, szerződési minta megtekinthető és a műszaki felvilágosítások is megadatnak. Terv másolati példányok — ameddig a készlet tart — önköltségi áron kaphatók. Budapest, 1926 április 17-én, M. Kir. Igazságügyminiszterium. A Békésvármegyei Gazdasági Egyesület közgyűlése Az Egyesület közgyűlésén eddig még nem látott nagy számban jelent meg az gész vármegye gazdaközönsége. A Békésmegyei Közlöny már a mult héten, ami" kor hirt adolt a Békésmegyei Kisgazda egyesület alapszabályainak elutasításáról, felhívta a gazdaközönséget arra, hogy ne forgácsolódjon szét, hanem erőit a vármegyei Gazdasági Egyesületben egyesítse. Talán nem minden jog nélkül tulajdonítjuk ezen felhívásunk eredményének a tegnapi közgyűlés iránti óriási érdeklődést. Megjelent a közgyűlésen dr. Rácz Lajos a debreceni kamara igazgatója is, akit az elnöklő Qeliczey Géza melegen üdvözölt. Az elnöki megnyitó után Sólyomi Lipót olvasta fel titkári jelentését, melyben a dolgok kiváló ismeretével mutatott rá gazdasági életünk nyomasztó terhének okaira. Jelentésébe foglalta a társegyesületek átiratait, melyekben a súlyos adóterheket panaszolják és azok sürgős enyhítésére eredményes akció azonnali megindítását kérik. Megemlékezett jelentésében a taglétszámnak az utóbbi időben való örvendetes emelkedéséről is. A jelentéssel kapcsolatban Morvay Mihály szóvá teszi a székház roppant alacsony bérleti összegét és arra kéri a vezetőséget, hogy kísérelje meg magánegyezség utján annak legalább méltányos emelését. Dr. Berthóty István nagyon szép, tartalmas beszédben mond köszönetet a Gazdasági egyesület vezetőségének azért a kiváló teljesítményért, melyet munkája jelent az egész vármegye gazdatársa dalmának boldogulására. A nagy tetszéssel fogadott beszéd ulán dr. Láng Frigyes bemutatta a felemelt tagdijak tervezetét, melyhez Galgóczy Géza szólott hozzá s azok felemelését javasolta. Dr. Rácz kamarai igazgató azt indítványozta, hogy a tagdijakat 1926 január 1-től számítsák, a közgyűlés azonban a Sólyomi titkár javaslatára a felemelt tagdíjak fizetését csak 1927 január 1 tői határozza el. Az uj tagdijak 4 pengőn kezdődnek és 50—100—500 holdas emelkedései 200 pengőig emelkednek. Ezután az iparosok és kereskedők által rendezendő kiállítás ügyét referálta Sólyom! titkár bejelentvén, hogy a kiállításon a gazda érdekeltság a legintenzívebb közreműködésre kész, valamint a debreceni kamara elhatározását, melynek értelmében a kiállításon külön teremmel ve3Z részt növényi, állatvédelmi és egészségügyi muzeumának tanulságos bemutatása céljából. Ugyancsak a kamara fog vetített képes előadásról is gondoskodni a kiállítás tartama alatt. A közgyűlés elhatározta, hogy nyomatékosan támogatja a csabai szertéshizlaldák kérését a sertés betegségek elleni védekezést illetőleg és elfogadta Serly Kálmán inditvánvát, melynek értelmében Csaba 60.000 holdas határának több körzetre való felosztását fogja kérni, nehogy egy kisebb terjedelmű vész esetén az egész határ tilalom alá helyeztessék. Elfogadta továbbá a közgyűlés Morvay Mihály javaslatát is és a mezőgazdasági szakoktatás ankétjén kérni fogják, hogy a szervezendő gazda tanfolyamok ne junius végén, hanem már májusban végződjenek, hogy a gazdasági munka hátrányt ne szenvedjen. Az ankéten a Gazdasági Egyeietet Beliczey Géza elnök fogja képviselni. Az emlékezetes gyűlés az elnökség és dr. Rácz kamarai igazgató éltetésével ért véget. A Békésmegyei Kereskedelmi R

rT. közgyűlése A Békésmegyei Kereskedelmi R.-T. városunknak ez az egyre fejlődő és virágzó kereskedelmi vállalata vasárnap délelőtt tartotta felértékelési és rendes közgyűlését Róth József elnökigazgató, a Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület vezérigazgatójának elnöklete alatt. Róth József elnök megnyitójában üdvözölte a megjelent részvényeseket s a jegyzőkönyv vezetésére dr. Tardos Dezsőt, annak hitelesítésére dr. Szalai Dezső és Giessing Rezső részvényeseket kérte fel. Ezután Guttmann József vezér, igazgató a pénzügyminiszteri ren-