Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-03-09 / 55. szám

53-ik évfolyam, 55-ik szám Békéscsaba. 1926 máreius 9 Kedd BÉKÉSMEBTEI KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő : Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 75.000 kor. Egy hónapra 25.000 kor. Példányonként 1000 korona. WWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWVWWWAAAAAAAAAAftAWW Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: Filippinyi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabái* II. kerület Ferencz Józseí-tér 20. szám alatt, Hirdetés díjszabás szerint. Kihallgatták Priedrich Istvánt a frankügyben Szó volt pénzhamisításról, de frankhamisításról nem godná a vallomástételt vagy az idézésre meg nem jelenne, a vizsBudapest, március 8. Hétfőn délelőtt a rendőrségen folytatták a Friedrich-vacsora résztvevőinek kihallgatását. Vasárnap Huszár Elemért hallgatták ki, aki különösebb felvilágosítást a vacsorára vonatkozóan nem tudott. Délelőtt megjelent a rendőrségen Friedrich István, akit azonnal kihallgattak. A kihallgatás mintegy két óráig tartott. A kihallgatás utón Friedrich elmondta, hogy a vacsorán szó volt pénzhamisításról, de frankhamisításról nem. A klisséket ő sokkal később látta. A déli órákban feltűnt Pallavi cini őrgróf magas alakja, akinek kihallgatását Katona rendőrtanácsos azonnal megkezdte. A kihallgatás egy órahosszat tartott, amely utón Pallavicini kijelentette, hogy a maga részéről ajánlotta Sigray Antal kihallgatását, mert a maga részéről közvetlen adatokat nem tud. A mai napon az ügyészség expediólla azt az indítványt, amelyben a vizsgálóbiró indítványozza, hogy Pallavicinit idézzék meg, illetve hallgassák ki. Indítványozza ebben az ügyben azt is, hugy amennyiben Pallavicini megtagálóbiró keresse meg a nemzetgyűlést Pallavicini menlelmijogának felfüggesztésére vonatkozólag. Az egyik hétfői lapban Friedrich István olyan nyilatkozatot adott ki, amelyben azt hangsúlyozta, hogy a francia nyomozó közegek előtt olyan kérdésekre, amelyek a kormányt bármily tekintetben érintenék, megfogja tagadni a felvilágosítást. Politikai ^körökben megülközéssel vették ezt a nyilatkozatot, mert ezzel tulajdonképen a kormányt rágalmazta meg. Vagy tud valamit Friedrich — mondották — és akkor kötelessége ezt elmondani, vagy nem tud semmit, akkor tartózkodjék az ilyen illoyalis nyilatkozat tételtől. Nyilatkozott a lapban Sigray Antal is, aki szintén kijelentette, hogy ő is tudott a frankügyről. Politikai körökben megjegyzik, hogy ugylátszik Sigray erkölcsi szempontból megengedhetőnek tartotta a hosszú ideig tartó hallgatást, most mikor szerepe nyilvánosságra jutott, előállott vallomásával, a frankbizottság elé azonban nem akart menni. Végre megszűnnek a vasutforgalmi mizériák A MA V gyorskocsijáratokat vezet be a vegyesvonatok helyett A gyorskocsi bemutatása Békéscsabán (A Közlöny eredeti tudósítása.) Tegnap délután 3 óra 20 perckor a pályaudvaron dr. Berthóty István polgármester, Jánossy Gyula rendőrfőtanácsos, a városi műszaki hivatal képviseletében Ádám tanácsos és Baukó főmérnök, Bálint Imre m. tanácsos, Sanger főmérnök, Gurisatti és Gábor osztálymérnökök és az összes környékbeli állomásfőnökök jelenlétében futott be az első gyorskocsi. A vadonatúj mozdonykocsihoz egy mai pótkocsi volt csatolva, melyből kiszállt Rabong Jár.os üzletigazgató, dr. Veress Gábor ig. helyettes, Kovacsics József, Scholtz Gusztáv, Korén Emil, Wittchen Emil osztályvezető főfelügyelők. Megérkezés ulán a pályaudvaron összegyűlt meghívott hatósági és vasúti vezetőségek előtt bemutatták a hatalmas gyorskocsit, melynek motorját N. A. G. Berlini-cég, alsó szerkezetét és kocsiját pedig a MÁV északi műhelye gyártotta. Az összegyűltek a szemle után bevonultak a MÁV iskola termébe, ahol dr. Veress Gábor előadást tartott a gyorskocsi közlekedési és kereskedelmi fontosságáról. — Köztudomásu mondja dr. Veress, hogy a háború után egy álladóan felszínen lévő kellemetlen problémát kellett megoldani, nevezetesen a MAV alsó és felső vontatási határainak miként való kiterjesztését. Különösen ezen a vidéken, ahol igen sok a gyér forgalmú vicinális vonat rendkívül sok panasz merült fel a forgalom nehézsége ellen. A MAV pedig nem tehetett mást, ha gondosan akarta intézni forgalmát, mint, amit tett is, hogy ezeken a helyeken vegyes vonatokat járatott. Már a háború előtt Magyarország forgalomtekintetében tipusa volt ez úgynevezett gyér forgalmú országoknak és már akkor megindult a kérdés tanulmányozása, hogy miképen lehetne a közönség jogos igényeit a MAV szempontjából is ökonomikusán legjobban megoldani. Az ACsEV a benzinelektromotorral, a MAV a motorpótló mozdonnyal kísérleteztek. Egyik sem vált azonban be a kívánt mértékben. A háború alatti és utáni időkben a motortechnika óriási fejlődése és a felszabadult háborús jármüvek a MAV-nak óriási konkurrenciát okoztak, de meg a közönségnek a forgalmat illetőleg felszaporodtak az igényei is. Ez a három szempont, az önköliség csökkentése, a gépjármüvek konkurrenciája, a közönség felfokozott igényei azok a kényszerítő körülmények, melyek a MÁV ot arra indították, hogy végre gyökeres megoldást keressen a gyérforgalmu vidékek vontató eszközet illetőleg. Erre irányuló hoszszas tanulmanyok eredménye a gyorskocsi. Érdekes, hogy a kül föld is elismeri, hogy Magyarország a megoldást illetőleg az európai államok között első helyen áll. A gyorskocsiban van 10 másod- es 30 harmadosztályú hely, a kozzácsatolt pótkocsiban további 20 másod- és 40 harmadosztályú. Tekintettel arra, hogy gyorsan áll meg és gyorsan indul, rövid távolságokon is a gyorsvonat sebességével közlekedik, ami a közönség szempontjából óriási jelentőségű. Például Szeged—Hódmezővásárhely közölt 100 perc helyett 47 perc alatt, Szeged— Szentes között 241 perc helyett 89, Szentes—Szolnok 410 perc helyett 155, Csabáról Budapestre pedig 2 és fél óra alatt érkezik a gyorskocsi, óriási jelentősége van a Csaba— Kötegyán—Vésztő — Gyoma— Csaba körforgalomnak, a Csaba-Gyula, a Csaba — Orosháza — Szarvas— Mezőtúr stb. vonalakon. A MÁV négy központot ,'tervez; a szegedi üzletvezetőség hatáskörében és pedig Kecskemét, Szentes, Szeged és Békéscsabán. Természetesen az átalakulás nem meg máról holnapra, azonban igéretett tett, hogy 2—3 éven belül a közönségnek minden panasza megszűnik. Lapzárta miatt az előadás további részét holnapi számunkban közöljük. Középiskolai tanárok gyűlése Az Országos Középiskolai Tanáregyesület vasárnap tartotta városunkban Békésmegye-hódmezővásárhelyi körének alakulását. A mindeme kiterjedő gondos figyelem. mellyel a helybeli két középiskola tanársága ezt az ünnepi alkalmat előkészítette, a helyi viszonylatokon messze túlmenő, országos jelentésű kulturünneppé tette az alakulást. Különös súlyt és érdeket adott az ünnepségeknek az, hogy megjelent rajtuk Maday Gyula df. nemzetgyűlési képviselő, országos elnök, Sajó Sándor és Lippay György tankerületi főigazgatók, s a vármegye részéről Kovacsics Dezső dr. főispán, képviseltette magát a város Korniss Géza dr. tanácsossal, jelen volt még ,az Országos Egyesület részéről Édes Jenő főtitkár és Kovács D. dr. szerkesztő, ugy, hogy az újonnan alakult körbe tömörült 6 középiskola nagyszámban megjelent tanársága az országos elnökséggel, vármegyénk és városunk vezetőségével közvetlen, meleg kapcsolatot létesíthetett, ami a tanári nemes törekvéseknek bizonyéra nagy támogatósára lesz. Igen jóleső hatást tett, hogy nagyszámban vettek részt az ünnepségeken a helybeli másrendü tanintézetek pedagógusai, bizonyságot téve a kulturális érdekek és munka szoros szolidaritásáról minden fokon. Az alakuló gyűlés délután 4 órakor volt a Rudolf-reálgimnázium tornatermében. Maday Gyula dr. országos elnök magasszárnyalásu, magvas beszédben rajzolta meg a fővárosi és vidéki tanárság pszychéjét, eszméket, indításokat várva a vidék egészségesebb levegőben élő tanáraitól. Nagy elokvenciával tett hitvallást a tanári hivatás magasztossóga mellett, s benső örömmel üdvözöte a mindenképen nagyjövőjünek ígérkező alakulást. Utána Kovacsics Dezső dr. főispán igen meleg, közvetlen beszédben üdvözölte a vármegye tanárságát, mint munkatársait a nemzetnevelésben és vezetésben. Ragyogó gondolatai, a szavaiból áradó meleg hév ezúttal is magával ragadták hallgatóságát. Korniss Géza dr. a város nevében a tőle megszokott nobilis, előkelő modorú, igen tartalmas, tömör beszédben mérte le azt az uj erőt, amit ez uj alakulás a magyar kulturában jelent. A választások során a kör elnökévé Rell Lajos dr. igazgatót, ügyvezető elnökévé Gajda Béla lrónygimáziumi igazgatót, titkárává Banner Benedek dr. leánygimnáziumi tanárt, pénztárnokká Csicsely Mihály reálgimnáziumi tanárt választották meg. Ezek után Gajda Béla leánygimnáziumi igazgató tartott előadást. „Az irredentizmus nevelése a középiskolában" címmel. A tanulmány a maga gazdag anyagával, uj szempontjaival,, értékes útmutatásaival nagy tetszést aratott. A kör munkaprog-