Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-03-27 / 70. szám

E«TE8 SZAK ARA ÍOOÜ KOROIA Békéscsaba. 1926 máreins 27 Szombat 53-ik évfolyam, 70-ik szék / f * m Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyed­évre 75.000 kor. hónapra 25.000 kor. Példányonként 1000 korona. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: Filippinyi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II. kerület Ferencz József-tér 20. szám alatt. Hirdetés díjszabás szerint. Biró Lajos díszdoktor Budapest, márc. 26. Tegnap dél­ben avatták fel fényes ünnepi keretek között Biró Lajost, !a vi­lághírű ujguineai utazót a Ferenc József tud. egyetem díszdoktorává. A felavatási aktus befejezése után Réz Ferenc rektor üdvözölte az egyetem uj diszdoktorát. Biró La­jbs este az egyetemen előadást tartott. Lirát hamisítottak Francia­országban Páris, márc. 26. A Havas iroda jelenti, hogy a francia rendőr ha­tóság Nizzában letartóztatott egy pénzhamisító bandát, amelynek tagjai Milanóban hamis 500 líráso­kat gyártottak. A banda tagjai között van egy Gergely Albert nevü magyar ember is. Jlusvét után lesz a pártok értekezlete Budapest, márc. 26. Valameny­nyi ellenzéki párt, a szociálisták is, okvetlenül megjelennek a mi­niszterelnök által egybehívandó párlközi megbeszélésen. A minisz­terelnöknek az a szándéka, hogy a pártvezéreket közvetlenül hús­vét utánra hivja össze­megalakult az első vidéki agrárpárt Keszthely, máic. 26. Gaál Gasz­ton agrárpártja tegnap alakította meg első vidéki szervezetét. A gyűlésen Gaál Gaszton a mai adórendszert bírálta és a tisztvi­selői létszám túltengését. Szcitovszkyt a frankvita kimerítette Budapest, márc. 26. Szciiovszky Béla hőzelnök idegeit a frankvita legutóbbi izgalmai annyira kimerí­tették, hogy kénytelen volt a Ko­rányi klinikán gyógykezeltetni ma­gát- A jövő héten már elhagyja a klinikát, mert vidékre utazik, hogy teljesen kipihenje magát. Tiz olaszliszkai milliósok mialt vád alá helyezett bankigazgató Debrecen, márc. 26. Az olasz­liszkai hamis milliósok ügyében a debreceni tábla vád alá helyez­te Bettelheim Sándor sátoraljaúj­helyi bankigazgatót, akiről meg­állapították, hogy többek jelenlé­tében égetett el néhány hamis millióst. Zürichben a magyar koronát 72 80-aI jegyezték. Nem végleges a lakások felszabaditásának terminusa Vass József népjóléti miniszter ankétra hivta az érdekelteket Budapest, márc. 26. Magyar Tudósító jelenti: Ismeretes, hogy a szanálási tervezet alapján ki­adott lakásrendelet annak idején aképen intézkedett, hogy a laká­sok teljes felszabadítása és az üzlethelyiségeket illeiően 1926 máj. l-én, a lakásokat illetően pedig november l-én következik be­Ugy a politikai köröket, mint az érdekelteket ez a kérdés egyre foglalkoztatta és több alkalommal tiltakoztak a rendelet perfektuá­lása ellen. A mai napon Vázsonyi Vilmos, Wolff Károly, Friedrich István és Peyer Károly nemzetgyűlési kép­viselők felkeresték Vass József népjóléti minisztert és tiltakoztak Megalakult a Hitelvédő Egylet kamarai fiókja A kamarai fiók a kötelező magánegyezség tekintetében végez fontos funkciókat az ellen, hogy a lakások, illetve az üzlethelyiségek a kitűzött ter­minuskor felszabadittassanak. Arra kérték a minisztert, hogy a szaná­lási törvényben biztosított jogánál fogva vegye megfontolás tárgyává a kérdést és tekintettel a még fel­merült nehézségekre, tolja ki a terminust arra az időre, amikor a felszabadítás a gazdasági élet minden különösebb zökkenése nélkül lesz keresztülvihető. A miniszter megértéssel hall­gatta meg a küldöttséget és kije­lentette, hogy komoly médegelés tárgyévé teszi a kérdést és erre vonatkozólag az érdekeltek be­vonásával ankétot fog tartani. Nemrégiben megírtuk, hogy a kormány rendeletet adott ki a kényszeregyezségi eljárás szabá­lyozása felől. Az uj rendelet sze­rint minden kényszeregyezséget a kötelező magánegyezség előz meg. A kötelező magánegyezség lefoly tatására megalakították az Orszá­gos Hilelvédő Egyesületet, amely­nek a kényszeregyezségi eljárások terén is rendkívül fontos köre van. A vidéki magánegyezségeket az Országos Hitelvédő Egyesület vi­déki fiókjai utján végzi. A fiókok a kereskedelmi és iparkamarák székhelyén alakulnak meg, a ka­mara területén azonban mindenütt van a fióknak választmányi tagja, akik lakóhelyükön ugyanazokat a funciókat végzik, mint a fiók. A szegedi kereskedelmi és ipar­kamara székhelyén kedden ala­kult meg az Országos Hitelvédő Egyesület fiókja. A választmány tagjai lettek Békéscsabáról a ke­reskedők részéről Kulpin Mihály és Guttman József, az iparosok részéről Deutsch Vilmos és Sajben Pál. E négy tag a Békéscsaba területén előforduló kényszeregyez­ségi ügyekben a véleményező sze­repet töltik be. A kamarán belül alakult fiók ugyanis minden egyes ügyben véleményüket kéri ki, egy­ben pedig tanácsot kér tőlük nem­csak a magánegyezség felől, ha­nem a vagyonfelügyelő és a revi­zor személyét illetőleg is. Megjelent az érdekeltségi népiskolák szervezési rendelete Minden 4 kilométeres sugaru körben egy iskolának kell lennie Megírtuk már a törvény tárgya­lása alkalmával, hogy ez a törvény lesz hivatva pótolni sok-sok év mulasztását, főképen a szétszórtan épült tanyák lakosságánál, mely­ből a statisztika szerint is a leg-' több analfabéta került ki. Nem a népiskolával szembeni antagoniz­mus volt azonban az oka az írni-olvasni nem tudók nagy szá­mának, hanem az, hogy a nagy távolságokban itt ott elhelyezett iskolát ősszel, télen, tavasszal 'az iskolakötelesek nagy száma a leg­közelebbi iskolától 8—10 kiló­méterre, sőt még ezen túlról is bizony nem látogathatták. A tanyai iskolák gyér száma arra indította a kultuszminisztert, hogy ezeken a már szegyenteljes viszonyokon segítsen és elhatá­rozta, hogy az Alföldön mintegy 250 elemi iskolát létesít az érde­kelt birtokosok, községek hozzá­járuláséval. A törvényt a parlamentben egy hónappal ezelőtt le is tárgyalták s annak végrehajtási utasítása meg­jelent a legutóbbi hivatalos köz­lönyben. Érdekes adatokat tudunk meg a végrehajtási utasításból. Min­denekelőtt megállapítja a törvény, hogy az iskolák a mezőgazdasági népesség érdekeit vannak hivatva szolgálni s ezért nevezi a hiva­talos közlöny érdekeltségi isko­láknak. Az érdekeltségi iskola mindenütt felállítható, ahol legfeljebb 4 kiló­méteres sugaru körzetben legalább 20 család vagy 30 iskolaköteles lakik és a körzetben más iskola nincs. Az igy létesített iskola önálló jogi személy, melynek szervezetét a miniszler állapítja meg s fenn­tartói azok az érdekelt természe­tes és jogi személyek, kiknek az iskola körzetén belül ingatlanuk, vagy általános kereseti, avagy tár­sulati adó alá eső foglalkozásuk vagy jövedelmük van. Azokban a körzetekben, ahol oly szegény nép lakik, hogy a létesítés és fenntartás költségeit viselni nem képesek, a község tartozik vállalni a terheket, mint kötelezett fenntartó. De lehet a fenntartó egy felekezet is, ha az ott lakók túlnyomó többsége ahoz a felekezethez tartozik és ha a felekezet a miniszteri rendelkezé­sek szerint a fenntartást vállalja. Az iskolák költségeihez az ál­lam is hozzájárul a rendelkezésé­re álló hitelkereten belül. E cél­ból az Országos Népiskolai Épi­tésialap-ot létesiti a miniszter, mely alapból indokolt esetekben köl­csön is folyósítható. Az érdekeltségek között a költ­ségek a körzet területéről szárma­zó jövedelmük szerint oszlik meg. Azok azonban, akiknek a körzet­ben csak kereseti adó alá eső jövedelmük van, csak azon eset­ben kötelezhetők hozzájárulásra, ha évi adójuk 20 pengőt meg­halad és legalább két éve ott laknak, vagy dolgoznak. A tanszemélyzetet a kultuszmi­niszter nevezi ki, s ezeknek fize­tését az állam egészíti ki. Az iskola fenntartási költségeit külön kivetendő adóból kell fe­dezni, s ezt az adót a körzeti területen szerzett jövedelem ará­nyában kell kivetni. A kivetést a községi elöljáróság eszközli. Hai több község érdekelt egy .körzet­nél, a közigazgatási bizottság ál­lapítja meg ezek közül a szék­helyet. Az iskola területe kisajátítható és pedig ugy, hogy ha a kisajátí­tás 20 katasztrális holdas földmi­vestől történik, a kisajátítást szen­vedett a legközelebbi 150 holdas birtokból kívánságra kárpótlandó. Amint egy iskola felépült, az államépitészeti hivatal tartozik a tanfelügyelőt értesiteni, ki hala­déktalanul jelentést tesz a főis­pánnak az Érdekeltségi Népiskolai Bizottság megalakítása iránt. A bizottság jelöl tanítót vagy tanító­nőt s a miniszter a bizottság ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom