Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-02-05 / 28. szám

2 3KM1SMMIM KtaÖin Békéscsaoa, 1926 február 5 A községek fizetik a betegápolási költségeket A pótadó 20°/o-kal való emelése a fedezet Az az országos felzudulás, mely a kormány által a törvényhatósá­gokra, illetve a községekre áthá­rított és az elhagyóit gyermekek nevelési, valamint a betegápolási alap költségeiről szóló rendeletet követte, ma már részben elült, azonban miután a miniszter eb­ben a kérdésben most véglegesen rendelkezett, bizonyosnak látszik, hogy az elkeseredés ismét fel fog lángolni. A miniszter rendelkezése szerint a költségeket nem a vármegyé­nek, hanem a községnek közvet­lenül kell befizetni és ennek fe­dezetére telhatalmazást ad arra. hogy a pótadót 20 azázalékkal felemelhessék, mert a kormány belátta, hogy ezeket a költségeket 50 százalékos pótadó kereteken belül fedezni képtelenek. Könnyítés nincs, mert a járulé­kokat a mult esztendő juliusától visszamenőleg kell fizetni. Azok a községek, amelyek az alapren­delkezés értelmében már egyrészt befizették a rájuk rótt betegápo­lási járandóságoknak, ezek a ,be­fizetett összeget azzal kapják visz­sza a megyétől, hogy azt közvet­lenül terjesszék fel a népjóléti minisztériumba. A magyar püspöki kar köszönete az Országos Katolikus Szövetségnek Tudvalevő, hogy a szentévi za­rándokutakat az Országos Kato­likus Szövetség vezette. Csernoch János dr. biboros hercegprímás az Országos Katolikus Szövetseg elnökségéhez most meleghangú levelet intézett : „Az 1925 ös szentév végén a nagyméltóságú magyar püspöki kar nevében hálás köszönetet mondok az Országos Katolikus Szövetségnek, mely a szentév folyamán hét csoportban mintegy 13000 magyar zarándokot vezetett Rómába. Kiváló ügybuzgósággal és tapasztalatokban gazdag vezér­karának önfeláldozó munkássá­gával a legmerészebb várakozá­sokat is felülmulta. A magyar zarándokok számarányával is, de különösen annak fegyelmezett és a Szentév szelleméhez méltó viselkedésével díszhelyet biztosí­tottak maguknak a nemzetek ver­senyében. Lelkesítő példát mutat­tak Róma városának és a világ összes katolikusainak, amint azt XI. Pius pápa őszentsége kegyes­kedett a legutolsó magyar zarán­dokcsoport előtt tartott beszédjé­ben kijelenteni. Ugy a magam, mint dr. Rott Nándor veszprémi püspök őméltósága a Magyar Szentévi Bizottság elnöke, mint az egyes zarándoklatokat vezető püs­pök urak és a zarándokok maguk a legnagyobb dicséreltel emlékez­tek meg az Országos Katolikus Szövetségnek mindenre kiterjedő gondos figyelmességéről. Csernoch János sk. bíboros hercegprímás, esztergomi érsek. nyújtsa. Fejlődés a butoriparosnál máskép el sem képzelhető. Mit tegyen azonban most ? Hogy feleljen meg fenti követelmények­nek ma, amikor csak egy szobá­nak az elkészítése milliók beru­házását igényli az értékesítési le­hetőségnek még a reménye nél­kül is. Hiszen a legtöbb kisipa­rosnak a létfentartás is gondot okoz, nem gondolhat tehát raktári beruházásokra, mesterségbeni fej­lődésre. Örül, ha meg tud élni. Ezek azok az okok. melyek az asztalosipart a vidéki nagyobb vá­rosokban szövetkezetekbe tömő riti. Számítanak arra, hogy mint szövetkezetek nagyobb tőkeerőt, nagyobb vállalati tényezőt fognak alkotni s e réven az állam támo­gatását hitelek szempontjából is nagyobb mértékben élvezhetik. Az bizonyos, hogy ha egy bu toriparos az anyagbeszerzési szö­vetkezetből anyagot kap hosszabb hitelre, kész árujának értékesité sével nem magának kell vesződ­nie, raktárhelyiségről nem magá­nak kell gondoskodnia — bizo­nyára nagyobb kedvvel, nagyobb bátorsággal fogna neki a terme­lésnek is. Mindezeken felül azonban, mint már mondottuk, szükség van kül­földi piacok teremtésére, szállítási lehetőségek biztosítására, mert mindaddig, mig ezek a tényezők hiányoznak, hiába van szövet­kezet, ott leszünk, ahol voltunk : mübutoriparosaink, hogy megélni tudjanak, kénytelenek lesznek to­vábbra is teknőket és gyúródesz­kákat gyártani. Ez pedig fájdalmasan szomorú dolog. A forgalmi adónál megszűnt a részlet­fizetési kedvezmény Budapestről jelentik: A pénz­ügyminiszter az általános forgalmi adó bevallási iv alapján készpénz­ben fizető adókötelesek részére 1926. január 1-től kezdve az adó­fizetési időszakot egy naptári hó­napban állapította meg és az említett adózók részletfizetési kö­telezettségéi megszüntette. Mind­azok, akik az általános forgalmi adójuknak adóbevallási ive alap­ján készpénzzel való ftzetésre en­gedélyt kaptak, vagy akiket ille­tékes pénzügyi hatóságuk az adó ily módon való befizetésére utasí­tott, a havonkint eltérő adóköteles bevételeik után esedékes általános forgalmi adót a tárgyhónapot kö­vető 15 nap alatt kötelesek befi­zetni, az eddig használt adóbe­vallási ivek egyidejű benyújtásá­val. Az adófizetés helyére és mód­jára nézve az eddigi szabályok továbbra is érvényben maradnak. Ha valamely adóköteles válla­lat mostani hivatali rendszere, vagy üzletvitele mellett az egy havi adófizetés ez idő szerint olyan megterhelést jelentene, hogy emi­att meg kellene változtatni könyve­lési rendszerét, az érdekelt adó­fizetők február 28 ig az illetékes pénzügyigazgatóságtól kérheti az adókivetés időszakának ettől el­térő megállapítását. A pénzügyigazgatóság előzetes helyszíni szemle után dönt, A határozat ellen 15 nap alatt a pénzügyminisztériumhoz lehet fellebbezni. JTleQitidulf a forgatom Vésztő és Szeghalom között is — Olcsóbb lesz a posta. A kö­vetkező sorokat kaptuk : Olcsóbb lesz a posta, ezt irta egy-két vi­déki lap, mikor arról ir, hogy március 1 tői a levél 16 fillér lesz. Háí kérem a pengőből való 16 fillér nem kevesebb, mint a mai 2000 korona, mert hogy 500 koro­na 4 fillért jelent, négyszer ötszáz pedig 16 fillér. Hol itt az olcsóság? Persze, hogy a hangzásban . ., Perényi a vizsgálatnak rendelkezésére bocsátotta a mJlSz könyveit Szolnok, február 4. Jásznagy­Kun-Szolnokmegye törvényható­sági bizottsága Alexander Imre al­ispán előterjesztésére a békésme­megyei árvízkárosultak felsegité­sére 1000 millió koronát szava­zott meg. A törvényhatóság elha­tározta, hogy az összeget a nép­jóléti minisztériumhoz juttatja s azt későbbi időpontban Jásznagy­Kun-Szolnokvármegye községeitől fogja progresszív alapon beszedni. Iparművészeti tanfolyam Csabán Dr. Fráterné Péiser Stefánia fő­városi rajztanár-iparmüvésznő az iparművészet minden ágát felölelő tanfolyamot nyit Csabán február hó 15 én. Megtekintettük dr. Frá­terné selyem- és bőrmunkáit s ugy* bőr, mint különösen selyem festés és batikolásairól csak a legna­gyobb elismeréssel emlékezhetünk meg. A selyem munkái az anyag- és eszközök tökéletes ismeretén ki­vül végtelenül artisztikus, légiesen finom, befejezett kompozíciókat adnak. Bőrmunkái pedig ugyan­csak az anyagszerüség szemelőtt tartásával a mesterségbeli tökéle­tességről tanúskodnak. Valameny­nyi munkája nem a dilettáns szó­rakozásai, hanem a művész érté­kes alkotásai. Ugy értesültünk egyébként, hogy munkáiból dr. Fráterné. azoknak a közönség részére való bemuta­tása céljából, kiállítást is rendez. Igazán érdemes lesz megtekinteni. Zürichben a magyar koronát 72-60 al jegyezték. Fürdötervet tanul­mányoz a bizottság, amikor mi már filrö dni szeretnénk A fürdő tanulmányozására ki­küldött bizottság megbízta Ádám Gusztáv műszaki tanácsost és Lip­ták János építészt, hogy nézzék meg a Szolnokon építendő fürdő terveit és tegyék tanulmány tár­gyává. Értesülésünk szerint a szolnoki fürdő vendéglővel kapcsolatban épülne fel és annak költségei jóval felül vannak a 10 milliárdon. A szolnokiak is gondolkoznak a ha­talmas összeg felett, bár ők a vendéglő jövedelmeitől sokat vár­nak és azt hiszik, hogy az a be­ruházott összeget magában véve is törleszteni tudja. Mi ugyan nem vagyunk ilyen optimisták, de lehet, hogy a szolnokiaknak van igazuk. Ellenben abban már nekünk van igazunk, hogy ha a fürdő­épitményre mindössze 2500 milli­ónk van, akkor azon gondolkoz­zunk, hogy ezért a kis pénzért csinálhassunk akármilyen kis gőz­fürdőt is, de legalább olyat, hogy abban végre fürödni is lehessen. Mert hiába járunk mi hozzánk hasonló nagy városokba fürdőt tanulmányozni, azokat mi, a mi mai viszonyaink között ugy sem tudjuk utánozni. Azok az utolsó ötven esztendőt nem aludták át, mint mi, kiknek most már tudatára ébredve a rengeteg mulasztásnak annyi sok fele kell beruházási költségeinket fordítani, hogy egy­egy intézményre természetszerűleg kevés juthat. Ezért ne menjünk mi a szivün­ket megfájditani holmi 6—10 mil­liárdos fürdők megcsodálásával, hanem alkalmazkodva adott hely­zetünkhöz csináljuk meg azt, amit lehet, de gyorsan. Hogy már fürödhessünk végre. Békéscsaba, febr. 4. A MÁV igaz­gatóságától vett értesülésünk sze­rint Vésztő és Szeghalom között az árvizokozta pályarongálást ki­javították és február 3-án a for­galom ismét teljes mértékben meg­indult. Vésztő, Szeghalom, Gyula között egyelőre a régi menetrend szerint a 8264., 8267., 1623., 1231. számú vonatok közlekednek. Ez­időszerint a forgalom az árviz okozta pályarongálás miatt már csupán Kornádi, Körösnagyhar­sány vonalrészen szünetel a helyre­állítási munkálatok azonban itt is megtörténtek. Budapest, febr. 4. A Magyar Nemzeti Szövetség ellen megindult vizsgálattal kapcsolatosan Perényi Zsigmond báró azt mondta, hogy készséggel rendelkezésére bocsá­tották a vizsgálóbizottságnak a szövetség összes könyveit és le­velezéseit­Ebből kitűnik majd, hogy az alapszabályoknak megfelelő mó­don müködtek-e, vagy voltak-e titkos céljaik. Szotnokmegye 1000 miliő koronát adott az árvizkárosuttaknak

Next

/
Oldalképek
Tartalom