Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-03-23 / 67. szám

Békésesaba, 1926 márcins 23 Kedd .53-ik évIoI

ya?s

. 67-ife: aám BEKESMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak : Holyben és vidékié postán küldve: negyedévre 75.000 kor. Egy hónapra 25.000 kor. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: Filippinyi Sámuel Telefonszám: 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabái; II. kerület Ferenc* Józseí-tér 20. szám alatt. Hirdetés díjszabás szerint. A strandfürdőn épül a gőzfürdő Egy szavazattal utasították el az iparosok kérését Nagy vitát rendeztek a villamosmüvek mérlegénél Átalakítják a városházi tanácstermet Lassan gyü'ekezett még a képviselőtestület, amikor dr. Berthóty István polgármester 9 óra uten pár perccel megnyitotta Békéscsaba márciusi közgyűlését. A polgármesteri jelentés olvasása alalt már lehetett látni, hogy a jelentéshez ez alkalommal nem azok fognak hozzászolni, akik más alkalmakkor szoktak, mert azok mintegy tartogatták erőiket a tárgysorozat egytb pontjaihoz való hozzászóláshoz. A polgármesteri jelentés A polgármesteri jelentésből meg tudjuk, hogy Békéscsaba februári közállapotai általában kielégitőek, kivéve a mezőgazdasági munkások helyzetét, mely nemcsak hogy nem javult februárban, hanem még remény is alig van a későbbi hónapokban való javulásra. Annak ellenére, hegy a város mindent elkövet a mezőgazdasági munkások nyári elhelyezesét illetőleg, arra a szomorú tapasztalatra jutott, hogy ez évben a nyári munka biztosítása is nehézségekbe fog ütközni. Azért a város minden rendelkezésére álló eszközzel azon van, hogy az általános nagy munkanélküliséget közmunkákká! enyhítse. A hivatalos munkákban zavar nem volt. A képviselőválasztók és leventekötelesek összeírása megtörtént. Végezetül Pataky Szilárdot parantálta el meleg szavakkal a jelentés. A polgármesteri jelentéshez elsőnek Varga E. András szólott hozzá. Elfogadja a jelentést, azonban kifogásolja, hogy közgyűlési határozat ellenére Erzsébethelyen még mindig nincs felépítve az ovoda épület, pedig arra éppen most lenne igen nagy szükség, mert a tavaszi munkákkal kapcsolatosan a szegény nép asszonyai csak ugy tudnak munkába menni, ha gyermekeiket elhelyezhetik az ovodában. Azt kérdezi, mikor indul meg az jovoda építése ? Nyilas András kifogásolja, hogy a betonjárdák építését még nem kezdték meg. Kívánja a poros uccák öntözését és az uccak fásítását, különösen Erzsébethelyen. Szóváteszi azt az anomáliát, mely a leventekiképzés körül tapasztalható és amely abban nyilvánul meg, hogy egyes leventék két he lyen is be vannak jelentve. Megtörténik az a visszás dolog, hogy az egyik helyen hiányzó leventét annak ellenére, hogy a másik bejelentési helyen a kiképzésen részt vett — mégis felelősségre vonják. Panaszolja még azt is, hogy a beígért és megszavazott közkutakat még mindig nem építették meg. Dr. Vértes Andor az Irányi-ucca kövezését sürgeti, mert az Irányiuccai vizesárok bűze már szégyenletes és elviselhetetlen. Lilinger István a tanonciskola egészségtelen elhelyezését teszi szóvá és intézkedést sürget, mert a zsúfoltság járvány esetén katasztrofális tömeges megbetegedéseket okozhat. A polgármester megnyugtató válasza után a közgyűlés a jelentést tudomásul ve-zi. Az épitési szabályrendeletre vonatkozó állandóválasztmányi javaslatot tudomásulvéve, a közgyűlés áttér a közkórház ügyére. Az állandóválasztmány javaslatához hozzászólva dr. Hollánder rámutat arra, hogy a háború alatt a közkórház berendezése, felszerelése teljesen leromlott, lerongyolódott. Szükségesnek tartja, hogy a rendkívül fontos közintézmény sürgősen olyan állapotba hozassák, mely a követelményeknek megfelel és legalább a bekebeli állapotot eléri. Tóth László bizottság kiküldését sürgeti, hogy aztán a bizottság jelentése alapján az általa tapaszlalt hiányok pótolhatók legyenek. Szellner Antal megállapítja, hogy a hiányok pótlására mér történt intézkedés. A most megállapított 45.000 koronás ápolási dij pedig további fenntartását biztosítja. Dr. Berthóty István polgármester a felszólalók aggodalmait eloszlatja, amikor kijelenti, hogy műszerek pótlására 200, ruházati felszerelésekre 230 s az épület karbahozására 150 millió koronát már előirányoztak. Felvilágosításai után a javaslatot egyhangúlag elfogadták. Az árvízkárok helyreállítása Az állandó választmány javaslata ismerteti a főispán által kezdeményezett akció alapján kidolgozott tervezetet, melynek értelmében az órviz által lerombolt épületek alapját a föld felett 30 cm.-ig a segélyakció biztosítaná; az azon felüii felépítést pedig segéllyel tenné lehetővé. Ezen célból Csabára 350 millió jutna. A javaslathoz Hankó Mihály szól hozzá és indítványozza, hogy miután a talajvíz Csabán is igen sok szegény embernek rombolta le házát, osszák meg a rendelkezésre álló összeget olyan formán, hogy abból 200 milliót a megyei és 150 milliót a helyi vizkárosultak kapjanak. Dr. Berthóty polgármester arra kéri a képviselőtestületet, hogy ne kapcsolja össze a helyi és megyei árvízkárosultak segélyezési ügyét, hanem állapíttassák meg pontosan a helyi károsultak névsora és kárösszege s a képviselőtestület annak megfelelő összegben a jelentkező károsultakat támogassa. Ezzel a módosítással kéri a javaslat elfogadását. Gajda Béla a polgármester javaslatát tartja szociális szempontból is kielégítőbbnek. A képviselőtestület a javaslatot a polgármester módosításával fogadja el. A villamosmüvek mérlege Szenvedélyes vitát provokált a villamosmüvek mult évi jelentése. A Közlöny-ben már részletesen beszámoltunk a villamosmüvek mult évi üzleti eredményéről. Az óllandóválasztmany javaslatához Szellner Antal szólal fel. Elismerését fejezi ki a vezetés előtt, mely ilyen kiváló üzleti eredményt ért el, azonban figyelmeztet arra, hogy az eredményhez a fogyasztó közönség juttatta a müveket, ennélfogva illő, hogy szintén részesedjen az intézmény hasznában. Javasolja, hogy az áramot április 1-től 30 százalékkal adják olcsóbban. Dr. Hollánder Lipót kifogásolja a tulmagas jutalékokat, melyeket nem tart megengedhetőknek és a juialék rendszer eltörlését indítványozza azzal, hogy már most léptessék éleibe a mult évben elkészített és jelenleg a minisztériumban fekvő alapszabályt, tekintet nélkül arra, hogy azt a miniszter jóvá hagyta e vagy sem. Steinberger Imre Szellner indítványát pártolja. Mayerhoffer József a munkások és tisztviselők fizetését arányosan kívánja megállapítani. Gerö Lajos nincs elismeréssel az igazgatóság munkájával szemben, mert azt az ugy érte el, hogy előlegeket szedett a múltban a fogyasztóktól. Hankó Mihály helyteleníti a Hollánder indítványát, mert azzal az igazgatósággal szemben, amely a köz érdekében ilyen szép munkát végez, a legteljesebb mértékben meg kell elégednie mindenkinek. Bizik ebban, hogy amint lehetséges le fogja szállítani az áramdíjakat. Fix százalékban azonban a leszállítás lehetetlen. Indítványozza, hogy a közgyűlés nyilvánítsa elismerését az igazgatósággal szemben. Póllák Arnold szintén az igazgató nagy jutaléka ellen szólal fel, mondván, hogy három polgármesternek sincs akkora fizetése. (Felkiáltások : Emeljük fel a polgármester fizetését. Óriási derüllség.) A polgármester egyrészt helyre igazítja Pollák tévedését a jutalékok összegét illetőleg ; figyelmeztet arra, hogy a villamosmüvek teljesítőképességét lehet, hogy már a közel jövőben ujabb gépek beállításával kell fokozni. El kell tehát készülni arra, hogy ha a gepek beszerzésére sor kerül, azt ne adósságra, hanem a Villamosmüvek e célra tartalékolt tőkéjéből szegezhessék be. Felvilágosítás után a közgyűlés elfogadja az állandó választmány javaslatát azzal, hogy az uj alapszabályok már Í-től életbe lépjenek. Átalakítják a tanácstermet Az állandóválasztmány javaslatát bemutatott tervek alapján, melyeket Hegedős Károly építesz készített a városháza tanácstermének átalakítására, a közgyűlés elfogadta. Az iparosszékház ügye Az állandó választmány javasolja a 3 aranykoronás egységáron való átengedést, de a terület csak az iparosszékház céljára használható és ha 3 év alatt nem épiti fel, ugy a telek ismét a város tulajdonába megy át. Ifj. Zsiros András telket akar adni, de ezt az értékes telket nem hajlandó átadni. Kován Endre kijelenti, hogy az Iparosszékház csak az Andrássyuton létesülhet. Reisz Hermann a Luther-uccaí vagy Lenkei uccai telket ajánlja. Aradszky a kérelem mellett szólal fel, de 10 aranykoronáért négyszögölenként. Ellmann Adolf a közgyűlés jóindulatára apellál & kéri az állandó választmány javaslatának elfogadását. Hankó Mihály jogosnak 'artja az iparosság kéréséf. Korosi László általánosságban a telekadományozások ellen szólal fel, kifogásolja, hogy az iparosság köti magát egy helyhez, viszont maga sincs tisztában azzal, mit akar rá építeni. Ketségbe vonja, hogy erre pénz von. Elutasítani javasolja a kérést. Lilinger István nem várta volna, hogy csak valaki is akad, aki az iparosság jogos kérése ellen mer állást foglalni. Dr. Berthóty polgármester védelmébe veszi a kérelmet. A gazdák is kaptak telket (nagy zaj) és ha a kereskedők jönnének, ők is kapnának. Más városok segélyezik az iparosokat hasonló kéreseikben. Tekintettel arra, hogy ingatlan eladásáról van szó, névszerinti szavazást kér. Az iparosok nagyrésze nem tartotta a kérdést elég fontosnak és nem jelent meg a szavazásra. Egyre-másra hallunk iparos neveket, köztük Kovács Mihály, Martincsek Károly, Könyves T. Kálmán stb., kÍK után nem hang-