Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-02-17 / 38. szám

2 SSKSsmeöhh KÖZLÖir? Békéscsaoa, 1926 február 17 Kereskedők és iparosok tiltakozása as állami anyagbeszerzési központ ellen perfid támadásokkal szemben minden körülmények között meg fogom védeni. A miniszterelnök beszédét a jobboldalon állandóan viharos taps követte, mig a baloldal folytonos nagy zajban azt kiáltja a kormánypárt felé: Pfuj 1 Lemondani 1 A Csányi-uccaiak kérése Megszabadul as Előre-pálya is a viztől A Csányi uccai háztulajdonosok, köztük az Előre MTE, kérvénnyel fordultak a városhoz, melyben előadták, hogy a Csányi-uccai sánc nem alkalmas berendezésű arra, hogy az ott felgyülemlő csapadékot és talajvizet megfelelően levezesse, Azt kérik, hogy a város újra szabályozza a sáncot, mert a jelenlegi helyzet már fürhetetlen és igen nagy károkat okoz. Az bizonyos, hogy a jelenlegi abnormis talajvíz magasság egyébként is éreztetné káros hatását, azonban a várostól nyert értesülésünk szerint az előljá óság, de főként a mérnöki hivatal komoly mérlegelés tárgyává tette már hetekkel ezelőtt a csatornák vonalának szükséges szabályozását épen a jelenlegi abnormis talalviz magasság utmutatásai szerint. Remélhető, hogy a munkálatok is rövidesen megindulnak és ha megfelelő levezetési módot találnak, rövidesen megszabadul az Előre-pálya is az állandóan fenyegető talajvíztől. MMMMMMMMMIÍMMMMM Az Aurora-kör zenekari hangversenye Kálmán Oszkár operaénekes közrem nködésével Lapunk olvasóinak még élénk emlékezetében él az az elementáris haíás, amit az Aurora zenekarának legutóbbi szereplése mindenkinél kiváltott. Alig akartuk elhinni, hogy Csabán egy ilyen öszszetanult, precízen és emellett lélekkel játszó zenekart lehessen összehozni. Azóta a zenekar még nagyobbra nőtt, a próbák tovább folytak, a zenekar szorgalmasan készült Il-ik hangversenyére, amelyen talán még a múltkorinál is tartalmasabb, de mindenesetre változatosabb programot ad. Különö sen szépnek Ígérkezik I. S. Bachnak, a klasszikus zene megalapítójának zongoraversenye, amelynek zongoraszólamát a mi nagyszerű művészünk, Pongrácz István fogja játszani. A műsor többi számát is a zeneirodalom remekei szolgáltatják, hisz erre garancia a zeneszakosztály vezetőjének, dr. Südy Ernőnek nagy zenetudása. A koncert vendégművésze Kálmán Oszkár, az Operaház nagynevű énekese lesz, akinek hatalmas baszbariton hangja már any nyiszor nyönyörködtetett. Az ő műsorából különösen Haydn „Évszakok" cimü oratóriumán->k II. áriája emelkedik ki, amelyet a művész zenekarkisérettel fog előadni. Dalok és operaáriák teszik teljessé az est programját. A zenekart ezúttal is Málly Károly, a színház kitűnő karnagya vezényli. Megírta a Békésmegyei Közlöny, hogy a Takarékosságibizottság javaslatot tett a kormánynak, hogy Budapesten egy állami anyagbeszerző központ állíttassák fel, amely az összes állami hivatalok és intézmények mindennemű anyagszükségleíeít központilag fogja beszerezni és az egyes hivatalok és intézmények között kiosztani. E terv ellen az összes kamarák már felszólaltak és a szegedi kamara két ízben, először a terv felmerülése alkalmával, másodszor pedig decemberi teljes üléséből kifolyólag kifejezte ellene tiltakozását a kereskedelemügyi miniszternél. Rámutatott a kamara ez alkalommal arra, hogy ennek az anyagbeszerző központnak a felállítása tulajdonképen visszatérés a szomorú emlékű háborús központokhoz, amelyeket csak nagy A Délmagyarországi Baromfi-, Házinyúl- és Galambtenyésztők Egyesülete február 14-én tartotta rendes évi közgyűlését gödényházi Tar Gyula elnöklete alatt, Tar elnök meleg szavakban üdvözölte a szép számmal megjelenteket. Beszédében rámutatott a baromtenyésztés fontosságára, kiemelvén, hogy a háború okozta nagy károkat a baromfitenyésztés fejlesztésével és okszerű kiterjesztésével ellensúlyozni mindenkinek hazafias kötelessége. A háború még tart gazdasági téren s Magyarországnak, mint agrár állam, nek e gazdasági háborúban győzni kell, a külfölddel szemben pedig versenyképessé kell lennünk. Felhívja tehát az egyesület tagjait, hogy mint eddig, a jövőben is legyenek összetartok s igyekezzenek az egyesület jóhirnevét és elsőségét továbbra is megtartani Majd bejelenti a tisztikar lemondását. A titkári jelentés felolvasására Szedoglavits Alajos egyesületi főpénziárost kéri fel. Pénztári jelentés u'án a közgyűlés megnehezen lehetett lerombolni. Utalt egyúttal a kamara arra is, hogy ez a terv főleg a vidék szempontjából rejt magában igen nagy veszedelmeket, mert jóformán kizárja azt, hogy vidéki iparos vagy kereskedő megvalósítása esetén állami megrendeléshez jusson. Minthogy azonban a terv még mindig nem került le a napirendről, a kamarák elhatározták, hogy ellene egységesen lépnek fel a kormánynál és közös gyűlésen fogják e terv elleni kifogásaikat kifejteni. Amint értesülünk, egyébként akcióba léptek a vidéki érdekképviseletek is és legközelebb a Kereskedelmi Csarnok és az Ipartestület is is tiltakozni fog a lehetetlen és a kereskedelem s ipar létérdekébe ütköző terv megvalósítása ellen. választotta az uj tisztikart, mely a következő : Diszelnökök : Gróf Széchenyi Antalné, Békessy Jenő, gróf Wenckheim József, Beliczey Géza, Rosenthal Adolf. Elnök Tar Gyula. Alelnökök : Sárga Antal, Maczák Mihály, ifj. Bohus M. András. Főtitkár Timkó György. Titkár Ringbauer László. Jegyzők: Gálik Pál, Körmöczy Illés. Fő pénztáros Szedoglavits Alajos. Pénztárosok: Mázán György és Kokavecz Mihály. Számvizsgálók : Zahorán János, Darabos András, Michnay Sándor. Ügyész dr. Uhrin László. Állatorvos Eisler Jakab. OFB delegált tag Kállay Gábor és Maczák Mihály. Könyvtáros Streik János. Szaklapszerkesztő Stift Oszkár, Baromfiszakosztályvezető Ványa Vilmos. Galambszakosztályvezető Szombati Mihály. Házinyulszakosztály Ócsag István. Majd a 25 tagu választmányt választották meg. Végül a közgyűlés különböző nagyfontosságú indítványok letárgyalása után déli 12 órakor véget ért. mellett is a szállított áru hibás minősége vagy a vételár megfizetése körüli késedelem folytán a vevőt vagy az eladót érhetnék. Az ilyen árverések, minthogy nem a vásárlási kedv mesterséges felkeltesére irányulnak, nem esnek az 1884. évi XVII- t.-c. 51. és 52. §-ainak a rendelkezései alá, ennélfogva azok tarlásához iparhatósági engedély nem szükséges. A reális üzleti forgalom érdekeinek megóvására alkotott e rendszabályok azonban nem biztosítanak büntetlenséget azoknak, akik a kereskedelmi ügyletek megkötését csak színlelik abból a célból, hogy az 1884. évi ipartörvény vonatkozó rendelkezéseit megkerüljék s engedély nélkül tartot\ ily árverésekkel a vásárlási kedvet mesterségesen felkeltsék. Amenynyiben tehát egyes konkrét esetekben az derülne ki, hogy egyesek a kereskedelmi ügyleteket csak színlelik azért, hogy ez alapon az 1884. évi ipartörvény 51. és 52. §-ának rendelkezéseit kijátszva, a kereskedelmi törvény idézett szakaszai értelmében árveréseket tartsanak, ezekkel szemben mint verseny céljaira engedely nélkül árverést tartókkal szemben alkalmazni kell az 1923. évi V. t.-c. 29. § ának a rendelkezéseit s természetesen az 1884. évi ipartörvény 51. §-ában megállapított engedélydijnak, valamint az árverésen befolyt összeg 10 százalékának megfizetésére is kötelezni kell őket, Felhívom tehát a kamara figyelmét arra, hogy amennyiben ilyen eset tudomására jutna, tegye meg haladéktalanul a feljelentést, hogy az illetékes hatóságnak módjában legyen esetleg a bűncselekmény megelőzésehez is szükséges intézkedéseket folyamatba tennie. Lovagias elintézés a biró előtt Érdekes jelenetnek voltunk tanúi a csabai járásbíróság hétfői tárgyalásán vitéz Gárdony tárgyaló termében. Barta Sándor csabai napszámos ember állott a biró előtt. A vád ellene az volt, hogy Csulák Mátyás szintén csabai lakost megverte s ezzel rajta könnyű testisértést követett el. A kitűzött időre a főmagánvádló nem jelent meg, mire a bíró már épen meg akarta szüntetni az eljárást, amikor Barta képzelhető elkeseredésére pont az utolsó pillanatban begurult az ajtón egy kis tömzsi emberke: Csulák Mátyás. Igy aztán az eljárást mégis csak le kellett folytatni. A biró kérdéseire Barta Sándor szoborfeszesen válaszol, látszik, hogy katona volt, mégpedig a javából. Büntetve is csak egyszer volt saját szavai szerint azért, mert „Újfalun egy zsák búzát emelt a vállára." A biró békíteni próbálta a feleket. Barta hajlandó is lett volna, de Csulák csak akkor állott kötélnek, amikor megtudta, hogy az ránézve költség nélkül eshetik meg. Vitéz Gárdony járásbiró felszólítására aztán a vállal magasabb Barta Sándor feszesen oda óll a tömzsi Csulák elé, kihúzta magát, hogy szinte ropogtak az izmai. — Csulák Mátyás! Megkérlek szépen bocsássál meg nekem, hogy veled azt a dolgot tettem. Meg is A közjegyzői árverésekkél űzött visszaélések ügye A miniszter elvi döntése megakadályozza a visszaéléseket Szeged, február 16. A szegedi kereskedelmi és iparkamara még a mult év végén felszólalt a kereskedelemügyi miniszternél a közjegyzői árverésekkel űzött visszaélések ügyében, melyek abban állanak, hogy egyes fővárosi kereskedők vidéki pénzintézeteknél árukat zálogosítanak el, azzal a célzattal, hogy szántszándékos késedelemben maradnak és az illető intézettel közjegyző közbenjöttével kielégítési végrehajtást vezettetnek maguk ellen. Nyilvánvaló, hogy az ilyen végrehajtások tulajdonképen az ipartörvénynek a tömeges és gyors vásárlásra alkalmas müveletek megakadályozására szolgáló intézkedéseinek a megkerülését célozzák. A kereskedelemügyi miniszter helytadott a kamara ilyen irányú felszólalásának és 94.271/925. szám alatt a következő elvi jelentőségű rendelkezést bocsátotta ki: Az 1875. évi XXXVII. t.-c. 305., 306., 347., 341 és 352. §-ai értelmében foganatosítandó árverések ama károk megelőzését célozzák, amelyek a rendes üzleti forgalom A Délmagyarországi Baromfitenyésztők Egyesületének közgyűlése