Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-03-02 / 49. szám

2 öékéscsaDa, 1926 március 2 gazdák, Kraszkó Mihály a Nép­egylet jókivánatait tolmácsolta. A jubilánsok közül Dorn József és Schwézner könnyekig meghat­va mondtak köszönetet az ünnep­lésért, mely után az elnök a disz gyűlést bezárta. A közönség lelkes éljenzéssel ünnepelte meg a jubi­lánsokat és egyenként hozzájuk járulva elhalmozták őket jó kivá­natokkal. A Hadröá rendkívüli közgyűlése Vasárnap délelőtt 10 órakor tar­totta a békéscsabai Hadröá rend* kivüli közgyűlését, melyet a hadi­rokkantak földigénylésével kapcso­latban felmerült sérelmek miatt hivott egybe az elnökség. A gyű­lésen megjelent dr. Gally Géza tanácsnok, dr. Fenyvesi Károly, a Hadröá ügyésze, a rendőrségi ügyeletet pedig Németh István látta el. Reichnitzer elnök felhívja a közgyűlést a Hiszekegy elmon­dására, mit a közgyűlés állva mond el. Az ima után figyelmez­teti a megjelenteket, hogy higgad­tan viselkedjenek és tartózkodja­nak a szenvedélyes kifakadások­tól. Ismerteti azt a szomorú kö­rülményt, mely miatt a hadirok­kantak legnagyobb része földnélkül maradt- Azzal magyarázza ezt a sajnálatos dolgot, hogy egyrészt a hadirokkantak maguk is okai vol­tak eme sérelmüknek, másrészt akadtak olyanok, akik a hadirok­kantakat félrevezették azzal, hogy nekik nem kell befizetni semmi­féle dijat, úgyis megkapják a földeket. Mikor aztán a biróság kiszállt, megállapítván azt, hogy az igénylők közül kik nem fizet­ték be a dijakat, azokat törölte és helyükbe a II. és III. csoportba osztoltakat sorozta. Ezen most másképen nem lehet segíteni, csak ugy, hogy küldöttséget meneszte­nek a fővárosba s az felkeresi dr. Lukács György és Temesváry Imre nemzetgyűlési képviselőket s velük együtt kihallgatáson je­lentkeznek a miniszternél. Megmagyarázza azt is, hogy miért megy oly nehezen a föld­osztás. A legnagyobb nehézsége­ket a megváltást szenvedők aka­dékoskodása okozza. Az indítványhoz hozzá szól Such János II. csoportbeli igénylő és tiltakozik az ellen a vád ellen, mintha ez a csoport vezette volna félre a rokkantakat. Kiss János kijelenti, hogy a rokkantak maguk okai a bajnak, meri annak idején nem fizették be a dijakat. Szilágyi Mihály azt indítvá­nyozza, hogy azt is kérjék az OFB-től, hogy ne tartsa be az előirt sorrendet, hanem a már letárgyalt földeket ossza szét akkor is, ha még nem tárgyalt föld lenne is az osztási sorrendben előíte. Kívánja továbbá, hogy a házhe­lyeket már most osszák szét és ne a földek kiosztása után, ugy hogy az őszre már be is legyen fejezve. Többek hozzászólása után a közgyűlés elhatározta, hogy a kül­döttséget felküldi s abba SziláRyi Mihályt, Rechnitzer Edét, Kiss Já­nost, Paróczay Pált, Pribojszky Pált választotta meg. Felhívja továbbá mindazon rok­kantakat, kik még az egyesületbe beiratkozva nincsenek, hogy szer­dáig iratkozzanak be, mert más­különben a pénztárból nem lenne módjában a küldöttség költségeit folyósítani. Az ülés ezzel befejezést nyert. A békéscsabai Levente Egyesület közgyűlése Vasárnap délelőtt 11 órakor tar­totta a békéscsabai Levente Egye­sület évi rendes közgyűlését. A népes közgyűlést Bohnert József nyitotta meg. Forró hazafias ér­zéstől áthatolt költői lendületü megnyílójában kiterjeszkedett a sport nevelő hatására, jellemképző befolyására. A zugó tapssal jutalmazott meg­nyitó után Titz József titkár olvasta fel az egyesület mult esztendei munkájáról titkári jelentését. A tit kéri jelentés ulán Wilhelm Ferenc pénztáros a pénztári jelentést ter­jesztette a közgyűlés elé, A köz­gyűlés a pénztári jelentést elfo­gadva a tisztikarnak a felment­vényt megadta. Elnök bejelenti, hogy Wilhelm Ferenc nagyfokú egyéb elfoglalt­sága miatt tisztségét nem tudja ellátni, miért is Knyihár Ervint ajánlja e tisztségre azzal, hogy a lemondó pénztárosnak a közgyű­lés kiváló munkájáért elismerését nyilvánítsa. A közgyűlés igy is határoz. Titz titkár bejelenti, hogy a költ­ségelőirányzat tulajdonképen a vi­téz Károlyfalvy alezredes által a bizottság eléterjesztett költségve­téssel azonos és az most van tár­gyalás alatt. A közgyűlés tudomá­sul vette a jelentést. Ezután megválasztották a vá­lasztmányt, illetőleg a régi választ­mányt kiegészítették. A Levente Egyesület választ­mánya a válaszlés ulán a követ­kező : Dr. Kiiment Z. Pál, Botyán­szky Pál. Filippinyi Sámuel, dr. Gajda Béla, dr. Gyöngyössi Já­nos, Horváth Jenő, Péter Jenő, dr. Rell Lajos. dr. VaS Vilmos, Vi­dovszky Kálmán s ezekhez ez újonnan beválasztott dr. Becsey Oszkár. Kovács Mihály, Kován M. Endre, Martincsek Károly, Simon Béla, dr. Tarján Tibor, Meskó Béla, Szellner Antal, Falía Jenő, Botyánszky János, Kovács Károly, Vértes István, Bohus M. János, ifj. Bohus M. György, Patay And­rás, Kovács András. Macák Adám, Macák Mihály és dr. Kungl Ká­roly. A számvizsgáló bizottságba tagokul dr. Kungl Károlyt, Bo­tyánszky Jánost és Meskó Bélát választotta meg a közgyűlés. A tagdijat és ezzel kapcsolatban az alapszabályt is módosítván a közgyűlés, Bohnert József elnök hálás köszönetet mondva vitéz Károlyfalvy alezredesnek és a leveníeoktatókhak elismerésre mél­tó munkájukért az ülést bere­kesztette. — A Békéscsabai Sakkör köz­gyűlése. Március 7-én, vasárnap délelőtt 11 órakor tarja rendes közgyűlését a Békéscsabai Sakk­kör a Kultúrpalotában levő klub­helyiségben az alapszabályokban előirt tárgysorozattal. Külön meg­hívók nem bocsájtatnak ki, miért is ezúton kéri az elnökség a ta­gokat, hogy a közgyűlésen minél nagyobb számban megjelenni szí­veskedjenek, Becsületsértésért elitélt házigazda Régóta mérgelődik Patay Mi­hály Erzsébethelyi háztulajdonos azért, hogy szerinte lakói nem fizet­nek elég bért. Kétszeresen mérge­lődött pedig azért, mert még azt a pénzt is, amit fizettek neki, le­foglalta az adóhivatal, mert adó­iát már régóta nem fizette. Persze az adót is mérgiben nem fizette. Minden negyedévben veszekedése­ket rendez lakóival a kis bér miatt. Egy ilyen civódás alkalmával, melyet Simon Jánosnéval rendezett Simonné azt találta mondani neki, hogy csak vele az asszonnyal mer igy zsarnokoskodni, de bez­zeg Pálfyval nem, mert az férfi. Mire Patay azzal torkolta le az asszonyt, hogy .ki ez a Pálfv ? Egy senki I Részeges disznó." Egy más alkalommal meg megállította Erdős Dávid borkereskedőt és azt kérdezte tőle, hogy „fizet e a Palfy ?" Erdős azt felelte, hogy fizet. „Csak azért kérdeztem — mondja Patay — mert nekem nem fizet." Ezekért aztán Pálfy János vendéglős becsületsértésért és hi­telrontásért beperelte a járás bíróságnál. A tegnapi tárgyaláson Palay nem ismerte el a vád valódiságát, azonban a tanuk ellene vallottak. A biróság mérlegelvén az enyhítő körülményekel Patayt vétkesnek találta a becsületsértés vétségé­ben s őt 300000 korona pénzbünte­tésre ítélte és a felmerült 200000 korona perköltség megfizetésére kötelezte. Miután a főmagánvádló a hiíelrontási vádal visszavonta a biróság azt elejtette. Patay az ítéletben megnyugodott. Véres bosszút állt a nővéréért Konyhakéssel leszúrta a hűtlen udvarlót Szörnyű dráma tartja izgalom­ban a közeli Kevermes községet. A községnek évtizedeken át volt birája Csik János jómódú gazda. A bíró fia Csik Károly 20 éves legény sokáig udvarolt Szabó József szintén kevermesi tekinté­lyes gazda Erzsébet nevü leányá­nak, ugy, hogy mindenki azt hitte, hogy egy pár lesz a fiatalokból. Az utóbbi időben nem tudni mi okból, a fiatal legény elhide­gült, el-el maradozott Szabóék lányos házától. Szabó Erzsi ad­dig-addig kesergett udvarlója el­maradozásán, hogy végül is anyja nem nézhette és utána járt a do­lognak. Megtudta, hogy Csik Ká­roly egy másik lányos házhoz járogat. Szabóné nem akart bele­nyugodni a dolgok ilyen fordula­tába és hogy segítsen lánya bá­natán, elhatározta, hogy a lelkére beszél Csik Károlvnak, de min­denesetre megkérdezi elmaradásá­nak oka felől- Miután azonban ő maga röstellett a dologra vállal­kozni, fiát, Szabó Józsefet be­szélte rá, hogy amikor Csik Ká­roly uj választottjától este haza megy, kérdezze meg, hogy miért lett hűtlen nővéréhez ? A fiu vállalkozott a szerepre és megígérte, hogy eljár a dologban. Bizony senki sem gondolta volna akkor, hogy milyen szörnyű el­határozásra jutott. Szabó József ugyanis magá­hoz vett egy nagy konyhakést és ugy ment el a találkozóra. Alig várakozott, pár percet, tényleg találkozott Csik Károllyal. Szó nélkül elébe állt és a kést markolatig a szerencsétlen Csik Károly mellébe vágta. Szörnyű tette után a vérében fetrengőt otthagyta és haza ment. A kés Csik Károlynak mind a két tüdőszárnyát átjárta s két nap múlva rettentő sérülésébe bele­halt. Szabó józsefet csütörtökön vasra­verve beszállították a szegedi fog­házba. Együtt mulattak vele, aztán kirabolták Még a télen történt, hogy Dóm­ján István gyulavári születésű tég­lagyári munkás, Hidvégi Pál bé­kési születésű kovác<se«éd és Tóth József napszámos együtt mulattak az erzs^bethelyi Pálfy-féle vendég­lőben Kovács Istvánnal. Kovács fizette a boíoka f, melyek elfo­gyasztása utón meglehetős pityó­kosan indult hazafelé. Társai lát­ták, hogy még van nála pénz, azzal az ürü^ygyel, hogy támo­gatják, hazáig elkísérték Kovácsot. Amikor Kovács lakása elé értek, kijött Kovácsné és nekitámadva urának, kegyetlenül szidalmazta. Kovács se hagyta magát és éppen neki akart támadni feleségének, amikor érzi, hogy valaki belenyúlt a zsebébe. Nigvot ordított: Viszik a pén­zem I Ott fut a gazember. Dómján és Hidvégi is látták, hogy harmadik társuk, Tóth Jó­zsef elinalt, mire ők is otthagyták Kovácsot és haza mentek. Otthon már várta őket Tóih József. — Nizzitek itt a piz, osszuk meg. Adott is társainak 25—25 ezer koronát, a többi neki maradt. Dómján meg Hidvégi aztán visz­szamentek a korcsmába és reg­gelig mulattak. A rendőrségen aztán a 25000 koronákat visszafizették. Nagy utánjárással kerítette őket elő a hétfői tárgyalásra a biróság, mert folyton bujkáltak az idé­zés elő. A beismerésben levő vádlottak közül Domjánt a biróság orgaz­daságban találta vétkesnek s ezért 8 napi fogház büntetéssel sújtotta. Hidvégi Pált pedig rovott múlt­jára való tekint ittel átkísérteti a gyulai ügyészségre. Mindkét elítél­tet a fog'ár vette pártfogásába. Megvan az első rádió per vHat ököri>-e a szakértő? Olyan hirtelen jött és annyira kifejlődött a rádió, ez az uj csoda, hogy az volt a második csoda, hogy csak most szolgáltatott okot nálunk az első perre. Mert, hogy mi per nekül el nem lehetünk. Történt ugyanis, hogy Párkány Simon építész félig meddig szí­vességből, mint ő előadta a teg­napi tárgyaláson — egy rádió fel­szerelést szállított a medgyesegy­házi kaszinónak. Állítása szerint a rádió itt Csabán is, de Med­gyesegyházán is jól szuperált. Később azonban valami baja tör­tént és miután épen akkor dr. Mannheim Lipótnál is szereltek egy rádiót ifj. Szatmáry Miklós jegyző elhivatta a szerelőt — ki

Next

/
Oldalképek
Tartalom