Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-01-22 / 17. szám

4 BfiKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1926 január 27 remélhetőleg nem lesz annyi ba­junk, mint eddig. Mindezekhez azonban egyelőre az szükséges, hogy a közönség is siessen a város segítségére és fuvarozza a tégla törmeléket, mert abból nemcsak a városnak, hanem az illető magánosnak is haszna esz. MMMWMMMAMMMMMMMI A pince vizébe fulladt egy kisgyermek (A Közlöny eredeti tudósítása.) Megrendítő szerencsétlenség tör­tént csütörtökön a Jókai ucca 1 számú hózban. A ház pincéje — mint ma úgyszólván valamennyi csabai pince — talajvízzel van tele. Ebben a pincében is 25—30 cm.-es a viz. A vizes pincék aj­taját, hogy a pince vize párolog­jon, nyitva szokták hagyni. A fenti hózban Grünwald Manó kereskedő lakik, kinek 3 éves kis­fia künn szokott jótszogatni az udvaron. Fel sem tünt eleinte a házbelieknek, hogy nem látják a gyermeket, mert máskor is előfor­dult, hogy csendben* játszott dé­lig is. Mikor azonban már tá­volléte feltűnt, keresésére indultak és szörnyű meglepetésre a pince vizében találták meg arcra borulva. A nyomban előhívott dr. Révész Sándor és dr. Péterffy Sándor or­vosok már csak a beállott halált konstatálták a szerencsétlen kis gyermeken A megrendítő csapás annyira lesújtotta a szerencsétlen anyát, hogy ideggörcsöket kapott és álla­pota komoly aggodalomra ad okot. Levágta a lábát a vonat (A Közlöny eredeti tudósítása.) Gyurkó András Damjanicsucca 20. szám elatti gazdálkodó fele­ségével tegnap este az Orosházi Tanyákra utazott, hogy fiát, kinek ott van a gazdasága, meglátogassa. Minden baj nélkül leszállottak a vonatról és pár lépést tettek a vonat melleit. Miután azonban a vonat ott nem sokat ál), az alig pár lépést haladó öregasszonyt nyilván a hirtelen megmozduló vonat megijesztette és még eddig meg nem állapított okból lába a vonat kerekei alá került, mely azt teljesen levágta. A szerencsétlen öregasszonyt ugyanazzal a vonattal beszállítot­ták Hódmezővásárhelyre. A szegény öreg Gyurkó András rreg feleségének ott maradt levá­gott lébét bepakolta és hazahozta Csabára. Az iparosság vezet a rádióban Megjelent a rádió póirendelete — Csak a csehek és románok nem kaphatnak engedélyt (A Közlöny eredeti tudósítása.) Immár két hónapja lesz nem­sokára, hogy a rádiórendelet vég­rehajtási utasítása megjelent. Kí­váncsiak voltunk, hogy a rende­let óta mennyit fejlődött Békés­csaba rádió berendezése és meg­lepetéssel értesülünk a főpostón, hogy bizony mindössze 49 az eddig bejelentett rádió berende­zések száma. Ezekhez számit még egy hallgató vezeték iránti kér­vényezés, mely még nincs elin­tézve. Oly kicsi ez a szám egy ilyen hatalmesan fejlődő városban, hogy — összehasonlítva Csabánál sok­kal kisebb városokéval — igazán meglepő. Lehet, hogy az oka en­nek a részvétlenségnek a nehéz anyagi viszonyokban rejlik, miután egy rádiónak 5—6 miiiiós beren dezési költsége bizony elég nagy. Nem igen telik rá a tisztviselők­nek, viszont a kereskedők, gazdák nem nagyon érdeklődnek még a a kérdés iránt. Ellenben igen érdekes az az értesülésünk, hegy a ródió tulaj­donosok tekintélyes része egy­szerű kis iparosokból — igen sok­szor segédmunkásból — áll. Sze­relők, lakatosok siettek engedélyt kiváltani és bevezetni a rádiót. Nyilvánvaló oka ennek egyaránt az, hogy az alkatrészek javítását, a berendezés kezelését, sőt egész berendezések előállítását ezek az iparosok maguk végzik s igy lé­nyegesebben kevesebbe kerül ne­kik a rádió. Pedig a posta elég propagandát fejt ki a rádió népszerüsitésére. Ezzel kapcsolatban egy pár ren­deletet is közlünk rádiózó olva­sóinkkal, melyek kiegészítik a mór ismertetett végrehajtási utasításban foglaltakat. A pótrendelet szerint a cseh és román állampolgárokon kivül bár­mely nemzet állampolgára kaphat Magyarországon rádióra enge­délyt. Ha valaki rédió engedélyét el­vesztette, azt a postán jelentse be, hol kellő igazolás után 20.000 K kiállítási dij és bélyeg ellenében másolatot kap. Ha az engedélyes régi vevőké­szüléket akar uiabb rendszerűre becserélni (pl. kristály dedektorost lámpás készülékkel) jelentse be a postán, hol annak megállapítása után, hogy mi történt a régi ké­szülékkel, kaphat az újra enge­délyt. Átváltoztatható a magánhasz­náíatos engedély kiterjesztetté a postán való bejelentés után. Le is mordható a rádióenge­dély, azonban ezt is be kell a postán jelenteni. Ez esetben vagy lepecsételik a készüléket, ha azt tulajdonosa nem akarja eladni, vagy szabályszerű eladás igazo­lása szükséges. Ha az engedé­lyezés napjától három hónap eltelt is, a lemondás hónapjának elő­fizetési dija azért kifizetendő. Itt emiitjük meg azt is, hogy azr­Aurora rádióköre megalakulását bejelentette és engedélyért folya­modott a postahivatalhoz. Halasztást szenved a békéscsaba—csorvási ut kiépítése Békéscsabán kezdik az kiépítést utoljára Az alispán elrendelte a békés­csaba—csorvás—orosházi útnak az Orosháza—Csorvás községek határába eső vicinális útszaka­szok munkálatainak megkezdését, miután a jelzett útszakaszok ki­építésére vonatkozó törvényható­sági bizottsági határozet jogerős. Viszont a kereskedelemügyi mi­niszterhez terjesztette fel az ira­tokat felülbírálás céljából a Bé­késcsaba hatórába eső útszakasz­nak a vicinális úttól eltérő vo­nalon való kiépítését célzó törvényhatósági bizottsági hatá­rozatra vonatkozóan, miután a bizottságnak ezt a határozatát né­hány csabai érdekelt megfeleb­bezte. Megtörtént tehát az, amire a csabai bizottsági tagok nem szá­mítottak, hogy Orosházán ésCsor­véson már régen készen lesz az ut, amikor Békéscsabán még min­dig vitatkoznak felette, pedig a törvényhatósági bizottságban a csabai tagok éppen ennek az ellen­kezője érdekében folytattak elke­seredett vitát. Élénken emlékezünk még a csabaiak követelésére, kik minden körülmények között a csabai ut* szakasznak elsősorban való kiépí­téséért szólottak sikra és csak nagynehezen mentek bele Bálint dr. közvetítő indítványába, mely­nek értelmében mind a három község határában egyszerre kez­dik meg az épiiést. Ez is valamelyes eredmény. Akadtak azonban Csabán, akik nem az elhatározott útvonal, ha­nem a vicinális kiépítését köve­telték és megfelebbezték a hatá­rozatot, holott még annak idején megírtuk, hogy a felebbezésnek az lehet az eredménye, hogy a csabai szakasz kiépítése késni fog, Igy is lett. Orosháza, Csorvás és Csaba versenyében Csaba maradt el. Lecsusztunk. Emberáldozatok az amerikai őserdőkben Az indiánok és fehérek harca még mindig tart New-York, jan. 19. Ma, amikor már az indián­amerikai kalandok, harcok leírá­sát, történeteit olvassuk May re­gényeiben, ki gondolna arra, hogy ma, a XX. században még mindig tart az ősi küzdelem. A kiontott rengeteg indián vér vérvirágokat terem. A legiz­gatóbb indián regénnyel vetek­szenek hatásában azok a ször­nyű események, amelyek a Sierra Nevada rengetegeiben történtek a közelmúltban és amelyek lázas izgalomban tartják az Unió népét. A jakua indiánok amikor a fe­hérek elől menekültek, a Sierra Nevada lejtőjének rengetegeibe húzódtak, ahova a fehérek nem merték őket követni. Évtizedek óta babonás hirek kéringtek a Sierra Nevada egyik hegycsoportjáról, melyet az indi­ánok nyelvén Szellem hegynek mondtak s melyen állandóan fur­csa tüzek villództak s különös hangok hallatszottak felőlük, me­lyek halállal fenyegették a fe­héreket. Nemrégiben Avery Keezer állat­tenyésztő ez intelmekkel nem tö­rődve, a Szellemhegyre merész­kedett. Megtalálták a holttestét; vállán rejtélyes bélyeggel. A következő áldozat a 15 éves Florence volt, aki virágszedés közben tulmesszire merészkedett lovával. A ló egyedül tért haza, a leányt egy sziklatömbnél talál­ták meg holtan, vállán a kaba­lisztikus jellel. Walter McQuaide és Georg Hill Sanfranciskóból medvevadászatra indultak. Nevettek a figyelmezte­téseken. Az ő holttestüket is ott találták meg a sziklatömbnél. Meg voltak égetve, de vállukon ott volt a bélyegzés. A legutóbbi napokban Henry Sweet a 18 éves menyasszonyá­val, Carmen Wagnerrel Euréká­ból kirándultak a Szellemhegyre. Minthogy nem érkeztek vissza,, nagy cserkészést rendeztek, amely­ben résztvett két indián is : Jack Ryan és Walter Dávid. Előbb Sweetnek golyóktól ke­resztülfurt holttestét találták meg,, aztán Carmen feldarabolt vizsláját. Egy friss földdomb alatt megta­lálták a leány szétdarabolt holt­testét, égési sebekkel, a kabalisz­tikus jegygyei. Egyik nyomozó, eki eltávolodott a többiektől, életét vesztette. Ott találták meg a saját szíjával föl­akasztva egy magas fán. Vállán a bélyeg. Amikor az áldozatokat temet­ték, a jákua indiánok főnöke har­cosaival, a nőkkel és a gyerme­kekkel rendszerint a völgybe men­tek és sorfalat álltak, hallgatva, ellenséges tekintetekkel. Éjjelre aztán fellángoltak a tüzek, tam­tam hallatszott, vad kiáltások kur­jongtak. Annak a dombnak közelében,, amely alatt Carmen Wagnert meg­találták, egy szürke ló farkónak szőrét találták meg. Már pedig Dávid indián a nyomozáskor szür­kén lovagolt. Letartóztatták Dávi­dot és Ryant, a féltestvérét. Ryan» nál volt Carmen órája. A két indián nem árult el félelmet és szüntelenül varázsigéket mormolt. Átkutatták az erdőt és egyik he­lyen, ahová fehérbőrüek talán még sohasem futottak, egy ősrégi oltárkőre bukkantak. Egy hatal­mas fa galyai félkört alkotnak. Ez alatt óriási, sima szikla hever, amelyen elfér egy emberi fest. Most a nyomozás abban az irályban folyik, hogy nem tartot­tak-e az indiánok az oltárkőnél emberáldozatos szertartásokat. A hatóságok nem fognak nyugodni, amig nem jutottak a rettenetes rejtély nyitjára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom