Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-02-02 / 26. szám

ESYES ilAffl ARA SOBOJVA Békésesaba, 1926 február 2 Kedd 53-ik évfolyam, 26-ik szám BEKESM ZLONY Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyed­évre 75.000 kor. Sgy hónapra 25.000 kor. Példányonként 1000 korona. POLITIKAI NIPIL&P Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: Filippinyi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II. kerület Ferencz József-tér 20. szám alatt, Hirdetés díjszabás szerint. AB állam számit a társadalom segítségére as össBeomlott tanyák felépítésénél Gyula, febr. 1. Vas József nép­jóléti miniszter közelebről kiván tájékozódni a békésvármegyei ár­vizveszedelem által hajléktalanná vált lakosság helyzetéről és az árvízkárról. E célból kiküldölte dr. Lengyel Zsolt helyettes államtitkárt és Cse­pely Gvörgy miniszteri titkárt Gyu­lára, Gyulaváriba és Vésztőre, ahol megállapították, hogy a menekült lakosság elhelyezésére, élelmezé­sére és felruházására megfelelő intézkedések történtek. A viz lefolyása a hideg időjárás következtében lassabbodott, de remélni lehet, hogy a jégpáncél, amely az árvizsujtotta területet borítja, kedvező időjárás mellett elolvad és a nagymennyiségű vi­zet még február hóban le lehet vezetni. A tanyai házak összeomlásából eredt károk oly nagyok, hogy azon az áilam egyedül nem képes se­gíteni és a társadalom további akciójára a legnagyobb mértékben szükség van. Építsen a város uj vágóhidat A jelenlegi vágóhíd nem alkalmas bővítésre — Erzsébethely fejlesztése is figyelembe veendő A vágóhíd kibővítéséről írott multheti cikkünk szakkörökben élénk megbeszélés tárgyát képezi. Érdekesnek tartjuk a különböző véleményeket összefoglalva lekö­zölni, hogy az esetleg ujabb eszméket vethessen felszínre. Általános vélemény az, hogy a vágóhíd jelenlegi helyén bővítésre nem alkalmas. Egyrészt ezért, mert a város fejlődési irányéban fek­szik s feltehető, hogy 20—25 év múlva a jelenlegi vágóhíd terüle­téből belterület lehet. Ennél fogva tehát nem kívánatos a nagysza­bású beruházást egy olyan intéz­ménybe eszközölni, mely esetleg az idők folyamán onnan elkerül­het. A másik érv az, hogy a jelen­legi vágóhíd szennyvizlevezetése mind a mai napig megoldatlan és annak olcsó egyszerű megoldása a jövőben sem remélhető. A harmadik ellenérv pedig szak­emberek szerint az, hogy Csaba már eddig is hatalmas fejlődést tett a sertéshizlalás terén s remél­hető, hogy ez a fejlődés további gyarapodást fog mutatni. Külöm­böző húsfeldolgozás, szalámigyár­tás, de legfőképen vágottsertés szállítás elmaradhatatlan folyomá­nyai lesznek már a jelenlegi hiz­lalásí berendezéseknek is. Ennél­fogva számolni kell avval, hogy Németország és Ausztria felé vá­gott sertésexportunk is növekedni Jog, miért is feltétlenül szükséges már most gondoskodni egy olyan vágóhidról. mely 4—5000 sertés ..vágására alkalmas legyen. Szakemberek szerint elképzelni is lehetetlen, hogy a rendkívül ké­r.nyes félsertést a jelenlegi vágó­hídtól a vasútig fuvarozva töres­sék, ki- és berakással szennyez­zék, mert a külföld rendkívül ké­nyes az efélékben. Attól eltekintve, hogy a vasútig való fuvarozás is költségnövelést jelent. Mi hét a teendő? Valamennyi vélemény abban találkozik, hogy a vágóhidat a vasút közvetlen közelében kell fel­építeni. Nem véletlen dolog az, hogy a sertéshizlaldák a vasút közelségét keresték, nyilvánvalóén a szállítási nehézségeknek a mi­nimumra való csökkentése céljá­ból. Ami azonban áll az élőser­tésre, ugyanaz érvényes a vágott­sertésra is: minden megtakarított költség a hizlalókban érdekelt pol­gárság jövedelmét gyarapítja. Az is bizonyos, hogy, ha tehát a vágóhíd a vasútnál épülne fel, an­nak legmegfelelőbb helye a viz levezető csatorna közelében a Ke­reki tanyákhoz vezető ut és vasút közötii területen lehetséges. Ezzel az elhelyezéssel megol­datnék a szennyvíz levezetés, a tömegvágás és az egyszerű és ol­csó berakás problémája. De a városból s mindkét hiz­laldából is egyképpen könnyen megközelithelő lenne az uj vágó­híd. Kiszámíthatatlan előnyök szár­maznának még ezeken felül is ab­ból, ha a modern vágóhid ott épül­ne fel. | A sertéshizlaldák könnyen vál­lalhatnának kötelezettséget a helyi fogyasztás zavartalan ellátása szempontjából arra, hogy a hűtő­házban a helyi hentesek és mé­szárosok részére állandó húskész­leteket tartanának. A hentesek csak annjrtt vásárolhatnának, amennyi a szükségletüket fedezi, megtaka­rítván az élősertés levágásával já­ró külömböző apró költségeket és munkát s nem lennének kitéve annak sem, hogy rajtuk romlik a fölösleges hus. A motoron akár naponként behordhatják napi hus­szükségletüket. A hatósági orvosi ellenőrzés egyszerűsítéséről nem is beszélve, még az a nagy előnye is meg van, hogy a mindinkább gyárnegyeddé váló vasutkörnyék és Erzsébethely munkássága a jóminőségü, friss belsőségek révén olcsó táplálék­ához, a vágóhid na?ytöm2gü mel­léktermékeinek feldolgozásával munkaalkalomhoz és keresethez jutna. Nagyjelentőségű mindezekenfelül Erzsébethelynek ezeknek a beren­dezéseknek létesítésével való nagy­arányú fejlesztése is. Egyelőre ezek lennének azok a vélemények amelyeket összegezni szükségesnek tartottunk. A jövőben a létesítendő vágóhid üzemének egyes fontos részlet kérdéseit fogjuk tárgyalni éspedig annak a várost és termelő- fogyasztó lakosságát, a helyi kereskedelmet és kivitelt illető vonatkozásaiban. Intézeti közgyűlések A Békésmegyei Általános Takarékpénztár Rt' és a Békéscsabai Sertéshislaló Rt. közgyűlése Vasárnap délelőtt tartotta évi rendes közgyűlését a Békésme­gyei Általános Takarékpénztár Részvénytársaság a részvényesek élénk érdeklődése mellett bajcai Beliczey Géza gazdasági főtaná­csos alnöklete alatt. Ezzel a helyi pénzintézetek közül elsőnek a Békésmegyei Általános Takarék­pénztár számolt be a felértékelési rendelet alapján valóságos vagyoni helyzetéről. Az ülés megnyitása után Su­sánszky János igazgató ismertette az igazgatóságnak a felértékelt mérlegre vonatkozó előterjesztését. Az előterjesztés örömmel állapítja meg, hogy a gazdasági leromlás és az infláció dacára az intézet­nek sikerült vagyonát teljes mér­tékben átmenteni. Eszerint az uj részvénytőke 400.000 pengő, a tőketartalék 239.333 pengő. A részvények uj névértékét 2 pen­gőben állapították meg, illetve 10 részvény összevonásával egy uj részvény névértéke 20 pengő lesz. A közgyűlés az előterjesztéshez egyhangúlag hozzájárult és a fel­ügyelőbtzottságnak erre vonatkozó jelentését tudomásul vette. Az alapszabályok megfelő mó­dosítása után Bohnert József ve­zérigazgató terjesztette elő az igaz­gatóság jelentését a lefolyt üzleti évről. A jelentés tömör, összefog­laló képét nyújtja a mult év köz­gazdasági állapotainak és bizta­tó következtetéseket von a jö­vőre. Megállapítja a jelentés, hogy az intézet betétállománya a mult évben több mint 26 milliárd ko­rona volt, vagyis az előző évvel szemben 11 és fél milliárd korona emelkedést mutat. Kihelyezései a mult évben 14 milliárddal emel­kedtek. Majd megállapítja, hogy az intézettel szerződéses viszony­ban álló és affiliált intézetek, to­vábbá ipari és kereskedelmi vál­lalatok mind szép eredményt mu­tatnak fel Az intézet üzleti for' galma 1 billió 165.484 milliárd koronára emelkedett. Az 1925. évben elért nyereség 1,007.020.468 K, amelyből 200.000 darab részvény után darabonkint 3000 koronát, vagyis összesen 600 miliőt fizet a részvényeseknek. Wilhelm Ferenc cégvezető a mérlegszámlát ismerteti. A köz­gyűlés az igazgatóság jelentését egyhalag tudomásul vette, Ja nye­reség felosztására 'vonatkozó elő­terjesztéshez hozzájárult és a fel­mentvényt megadta. Ezután a lelépő felügyelő bi­zotságot 3 évre újból megválasz­tották. Az igazgatóságból dr. Weisz Frigyes, az igazgató-választmány­ból dr: Forray Lajos,, a felügyelő­bizottságból dr. Berthóty István kilépett. Beliczey Géza elnök meleg hangon parentálta el az intézet elhunyt igazgató-főtisztviselőjét Maczák Mihályt. Indítvány nem érkezvén be, az elnök a közgyűlést berekesztette. * A Békésmegyei Általános Ta­karékpénztár közgyűlése előtt tar­totta évi rendes közgyűlését az intézet alapítása, a Békéscsabai Sertéshizlaló Részvénytársaság ugyancsak bajczai Beliczey Géza elnöklete alatt. Az igazgatóság­nak a felértékelt mérlegre vonat­kozó előterjesztését Jaczina István ügyvezető igazgató adta elő. Eszerint az uj részvénytőke 200 ezer pengő, értékcsökkenési alap 100 ezer pengő, tőketartalék 81 pengő. Egy uj részvény névér­téke 10 pengőben állapíttatott meg. A vállalat mult évi tiszta nye­resége 262 millió korona, amely­ből 160 milliót, vagyis részvényen­ként 8000 koronát juttat a rész­vényeseknek Miután a jelentést tudomásul vették, a felmentvényt megadták, és a nyereség felosztására vonat­kozó javaslathoz egyhangúlag hoz­zájárultak. a közgyűlés véget ért. Hakovszkij István éles támadásra készül. Budapest, február 1. Rakovszky István, aki szombaton érkezett vissza Csehszlovákiából, vasárnap beható tanácskozásokat folytatott egyfelől a legitimistákkal, másfe­lől a baloldali politikusokkal. Ra­kovszky a nemzetgyűlés szerdai ülésén fel fog szólalni és rendkí­vül éle3 támadásra készül a kor­mány ellen. Felszólalása előrelát­hatólag nagy viharokat fog kivál­tani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom