Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-01-23 / 18. szám

Békéscsaba, 1926 január 23 Szombat 53-ife évfolyam, 18-ik szám BEKESM ZLONY POLITIKál NAPILAP Előfisetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 75.000 kor. Sgy hónapra 25.000 kor. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: Fiiippinyi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II. kerület Ferencz József-tér 20. szám alatt, Hirdetés díjszabás szerint. A francia detektívek illetéktelen beavatkozása az ügyészség mnnkájába Budapest, jenuér 22. Sztrache Gusztáv főügyész és Makkay ügyészségi aleinök tegnap késő estig tartó tanácskozásaik során megbeszélték a védirat részleteit. Részletesen megtárgyalták, hogy ki ellen mely cimen emelnek vádat, kik a felbujtók, tettesek, kiknek a szerepe meriti ki a bűnsegéd és bünrészesség fogalmát. Ezek után a védirat megszerkesztése, a teljes anyag ismerete után, inkább csak technikai kérdés. Nagy megütközéssel tárgyalják, hogy a Budapesten tartózkodó frencia rendőrtisztviselők bele akartak avatkozni — noha erre semmiféle jogcímük nincs — az ügyész ség munkájába is. Nemcsak követelésekkel állottak elő, hanem bizonyos mérvben irányt is akartak szabni a nyomozásnak, azonban az ügyészség erélyesen víszszautasitotta a franciák próbálkozását. A honvédelmitárcaa nemzetgyűlésen Magyarország—Kisántánt 1:17 A szociáldemokraták is fegyverrel védik meg a hazát Budapest, jan. 22. A nemzetgyűlés mai ülését Szcitovszky Béla negyed 11-kor nyitotta meg. Folytatták a honvédelmi tárca költségvetés általános vitáját. Az eiső felszólaló Budai Dezső, aki megállapította, hogy Magyarország fegyveres ereje a kisantant országokéhoz ugy viszonylik, mint egy a 17 hez. A hadsereg létszámat a békeszerződés korlátok közé szorította, arra kell tehát törekedni, hogy a kiképzés és a felszerelés szempontjából fel tudja venni hadseregünk a versenyt Európa legkiválóbb hadseregeivel. A katonai nyugdijasok helyzetével foglalkozik, amely szerinte kétségbeesésre ad okot. A katonatisztek mostoha elbírálásban részesültek a státusrendezés kapcsán. Megállapítja, hogy a sláíusrendezés után a katonatisztek kevesebb javadalmazást kapnak, mint a velük egyenlő rangban levő tisztviselők. Csáky : Tévesek az adatok. Budai : Azt a kérést intézi a tisztikarhoz, hogy a régi osztrák hadseregben uralkodó zárkózottsógukból engedjenek és vegyenek részt a polgári társadalmi életben. Arra kéri a minisztert, hogy a legközelebbi költségvetésben feltétlenül nagyobb összeget igényeljen a honvédelmi tárca részére. A költségvetést elfogadja. Propper Sándor kijelenteti, hogy a szociálisták pacifisták és követelik az egész világ katonai leszerelését. Budai D^zső : Ez utópia. Propper : A vitézségi éremdijak valorizációját, a hadirokkantak illetményeinek felemelését sürgeti. A tisztikar becsülete nevében követeli a Somogyi—Bacsó gyilkosság kivizsgálását. A honvédséget osztály hadseregnek tartja. (Zajos ellentmondások a kormánypárton.) A mai hadsereg folytatása a régi oszlrák hadseregnek. Csáky: Ez téves. Propper : Nem téves, mert ma is ugy gyakorlatoznak, ugyanazokat a mozdulatokat végzik, mint a K. u. K. hadsereg idejében. (Derültség.) Friedrich István: Csak nem fognak civil lépésekben járni. Propper: Kifogásolja a fegyelmi eljárásokat és a katonai nevelést. Csáky : Nem fogjuk őket nemzetköziségre nevelni, nemzeti érzésben kell a nemzeti hadsereget megerősíteni. Propper bizalmatlan a kormány iránt és a javaslatot nem fogadja el. Friedrich István: A leghatározottabban visszautasítja Proppernek azt az állítását, mintha a magyar hadsereg Európa legreakciósabb hadserege volna. Fegyelmi szabályzaja sokkal enyhébb és szelídebb, mint a francia vagy német hadseregé, nem is szólva Oroszországról, ahol a legkisebb bünt is halálbüntetéssel sújtják. Propper a hadsereg demokratizálsát kívánta, pedig tudnia kellene, hogy a demokrácia ős hazájában, Franciaországban sem sikerült a hadsereg demokratizálása. A szociáldemokratapárt vegye revízió alá álláspontját, mert az egész világon mindenütt együtt éreznek a szocialisták a hadsereggel és a nemzettel. Jöhet olyan idő, amikor a szociáldemokratáknak is fegyverrel kell kiállni a határra és ha akkor is pacifista szellemre hivatkoznak, akkor elpusztul az ország és vele együtt ők is. Malasics Géza : Visszautasítja azt, hogy a szociáldemokratapárt bomlasztotta szét annak idején a hadsereget. A szociáldemokrata párt az elszakított területet megszállott területnek tartja mindaddig, amíg népszavazás nem dönt felettük. Pacifista ugyan, de tudja, hogy jöhet idő, hogy mindenkinek fegyvert kell ragadni azért a területért, amelyen született és amelyen élt. Nem fogadja el a költségvetést. Csáky Károly gróf, honvédelmi miniszter szólal fel ezután. Örömére szolgál, hogy minden párt részéről megnyilvánult az az óhajtás, hogy a honvédelmi tárca szükségleteit a legmesszebbmenően kell dotálni. Talán ő az első honvédelmi miniszter a világon, aki kénytelen kijelenteni akkor, amikor minden költséget honorálnak, hogy elégedjenek még a költségvetés szerényebb kereteivel. Ma nem is volna ellenőrzés, akkor is fennáll a kényszerhelyzet, mert amig Trianon érvényben van, a kormánynak kötelessége azt be is tartani. Ez nem azt jelenti, hogy nem kötelességünk és szándékunk a szerződés megváltoztatására minden békés eszközt igénybevenni, ez azonban nemcsak rajtunk múlik. Számos katonai vonatkozású törvényjavaslat kerül nemsokára a Ház elé. Igy a katonai nyugdíjtörvény novellája, amely szerint a katonai nyugdijasok is a közigazgatási bírósághoz fordulhatnak panaszaikkal. Az uj katonai büntetőtörvénykönyv szintén előkészítés alatt van és az igazságügyminisztérium foglalkozik vele. Várnay Dániel felszólalásában kimutatja, hogy mig 1910-ben a mai Csonka-Magyarország területén 63.000 volt a katonai létszám, az ma nem egészen 35.000. A csehszlovák állam területén 1913-ban 5500 tiszt és 63.000 főnyi legénység volt, 1924-ben ugyanezen a területen 19629 tiszt és 177623 főnyi legénység volt. Ezen a területen tehát megkétszereződött a létszám. A hadsereg kiadásait is lényegesen csökkentették. Amig békében a hadügyi tárca kiadásai az összes kiadások 10%-át tették ki, addig ma 7.3%-át teszik ki. Zsitvay Tibor lett a parlamenti bizottság elnöke Szigorúan elkülönítik a politikát a büntetőjogi kérdéstől Budapest, január 22. A frankhamisitási bünügy politikai vonatkozásónak megvizsgálására hivatott 25 tagu parlamenti bizottság ma délelőtt tarlotta alakuló ülését Vargha Gábor alelnök, Eckhardt Tibor korjegyző müködse mellett. A bizottság elnökévé egyhangúan Zsitvay Tibort, jegyzőjévé pedig Erődi Harrach Tihamért választották meg. Az érdemleges munkát a január 25-én tartandó ülésen kezdik meg. a nemzetgyűlés elnöke által átengedett helyiségben, a főrendiházban. Almássy László kijelentette, hogy a ma megalakult parlamenti bizottságnak feladata az, hogy a frankhamisitási ügyben a büntetőjogi kérdést teljesen elkülönítse a politikai kérdéstől, mert a büntetőjogi elbírálás a bíróság elé tartozik és annak hatáskörét a parlamenti bizottság nem akarja érinteni. 71 csetjek fjires sajtószabadsága Prága, jan. 22. A cseh igazságügyminjsztérium közlése szerint 1924-ben összesen 1989 sajtóhírt és cikket koboztak el. 1925-ben 901 volt az elkobzások száma. A legutóbbi választási campagne alatt 125 elkobzás történt. TI valorizációs javaslat a nemzetgyűlés előtt Budapest, Két-három nap alatt befejeződik a nemzetgyűlésen a költségvetési vita és a jövő héten tető alá kerül a megajánlás' törvényjavaslat is. Az utóbbi gyors parlamenti elintézése érdekében ma délre pártközi értekezletet hívott egybe Szcitovszky Béla elnök. Az ellenzéki pórtok készséggel honorálják az elnök kívánságait és nem gördítenek semmiféle akadályt a törvényjavaslat sürgős letárgyalása elé. A mai pártközi konferencián szóba kerül a nemzetgyűlés legközelebbi munkarendje. A francia kereskedelmi szerződés és a valorizációs javaslat kerülnek először a nemzetgyűlés elé. A valorizációs javaslatot a bankok és vállalatok is nagyon várják, hogy aranymérlegeiket elkészíthessék. 77z ellenzék nyomoz a parlamenti bizottság részére Budapest, jan. 22. Ma délelőtt tartja alakuló ülését a frankhamisitási ügyben megválasztott parlamenti bizottság. Az ellenzéknek az a célja, hogy minden rendelkezésére álló adatot a bizottság elé hozzon és a legszélesebb mederü nyomozást fogja szorgalmazni. Erős a törekvés az ellenzéki pórtok között arra vonatkozóan is, hogy a parlamenti vizsgálóbizottság munkájának befejezését mihamarabb maguk is elősegítsék.