Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-01-16 / 12. szám

As ingó jelzálog és a Kamara Az Országos Mezőgazdasági Kamara az ingójelzálog intézmé­nyének ankétján kijelentette, hogy az ingójelzálog meghonosítása a mezőgazdasági hitelélet szempont­jából nagy jelentőséggel bir. Ez a jelentőség a földhaszonbérlőknél és különösen a földreform során földhöz jutottaknál domborodik ki, mint akik ingatlantulajdonnal nem rendelkezvén, részükre a hitel­szerzés lehetősége nagy nehézsé­gekbe ütközött, sőt az utóbbiak­nál teljesen ki van zárva. A meg­valósítandó ingójelzálog alakisá­gára vonatkozólag ugy találta az értekezlet, hogy külön községi jel­zálogkatasztert kellene vezetni, ahol a kisebb birtokosok, akik csak a helyi pénzintézeteket ve­szik igénybe, volnának nyilván­tartandók. A járásbíróságoknál is szükséges lenne kataszter vezetése, amelynek alapján más pénzinté­zetek is bocsátanának az ingóra betáblázott hitelt a gazda rendel­kezésére. mAWWWWWWWWWWVWA Az iparosok ujabb hitelt és fizetési » halasztást kérnek Idestova esztendeje, hogy a kormány hosszas sürgetés után kisipari hitel kiutalását hatá­rozta el. A kölcsön engedélyezése után azonban a vagyontalan kézmű­vesek, akik kezest állítani nem tudtak, bár igen jólesett volna nekik egy kis hitel, nem kaptak a kölcsönből semmit. Az ipartestü­letek akkor mindjárt felvonultak a kormány elé és a hitel összegé­nek felemelését kérték. A hitelt azonban a kormány nem emelte fel, sőt a közelmúlt­ban a Pénzintézeti Központ a kis­ipari hiteleket felmondta és fel­hívta az iparos adózókat, hogy a kölcsönöket január 31-ig okvetle­nül fizessék vissza. Ez az iparosokat egészen meg­lepte, mert a pénzt nyersanya­gokba fektették, az uj iparcikket pedig még nem tudták értékesí­teni, igy az adósságuk kifizetése súlyos anyagi gondokat jelentene nekik. Azért az ipartestületek és egyesületek kiküldöttei Czettler Jenő dr. egyetemi tanár vezeté­sével ma felkeresték a pénzügy­minisztert. A küldöttségben részt­veitek Tábor Gábor ipartestületi elnök, Pnrébl Győző tanácsnok vezetésével az összes érdekeltsé­gek képviselői és arra kérték a minisztert, hogy a kölcsönök visz­szafizetésének határidejét hosszab­bítsa meg és a hitelösszegét emelje fel. Bud pénzügyminiszter azt vála­szolta, hogy ő együttérez az ipa­rosokkal, adna is hitelt szívesen, dehát a népszövetség nem igen engedi meg a nagyobb összegek kiutalását. Azt azonban határo­zottan megígérte, hogy a fizetési határidőt megfogják hosszabbítani. Vasárnap, f. hó 17-én a Nádor-télikertjében a ren­des 5 órai zártkörű teadél­után, melyen csak meghívó­val jelenhetnek meg a csa­ládok. Felhívás ! Vármegyénkben ez árviz borzal­' mas pusztítást végzett, felszámit­hatatlan értékek mentek veszen­dőbe. Az elöntött területek lakói mindenüket elvesztelték, hajlékta­lanokká váltak, nem maradt egye­bük, mint puszta életük és re­ménységük. Reménységük abban, hogy azok a szerencsés embertár­saik, akiket megkímélt a kegyet­len árviz, kötelességüknek fogják tartani őket legalább részben kár­pótolni és tehetségükhöz, vagyo­nukhoz mérten segítségükre fog­nak sietni. Békéscsaba város lakossága oly lélekemelő megértéssel és áldozat­készséggel fogadta a hozzánk me­nekült árvízkárosultakat és godos­kodott ellátásukról, hogy megvan minden reményem arra, hogy ami­kor a ma nálunk levő kevés szá­mú menekült ellátása biztosítva van, a milliárdokra menő károkat szenvedett sok kisember anyagi helyreállításához szükséges áldo­zatkészségének is fényes, példát­adó tanújelét fogja adni. Ebben a reményben felhívom Békéscsaba város lakosságát, hogy mindenki vagyoni viszonyainak megfelelően adakozzon az árvíz­károsultak részére. Kétszer ad, ki azonnal ad. Pénzbeli adományok átadhatók a városi főpénztárban, továbbá a helybeli jótékony egyesületeknél, pénzintézeteknél, Kereskedelmi Csarnokban, Ipartestületben, Ka­szinóban, Polgári körben, békés­csabai Kisgazdák Egyletében, Al­talános Népegvletnél elhelyezett gyüjtőiveken. Természetbeni ado­mányok pedig a vármegyei árvíz­károsultak segítő raktárába a Köz­raktárban adandók át. Békéscsaba, 1926. január hó 12. Dr. Berthóty István polgármesler. HÍREK I M1CZÁK MIHÁ LY | A Békésmegyei Általános Ta­karékpénztár Rt. érdemes igazgató­főtisztviselője, Maczák Mihály éle­tének 42 ik esztendejében rövid, kinos szenvedés ufán folyó hó 15 én elhunyt. Az Általános Ta­karékpénztár saját halottjának te­kinti a megboldogultat. Ma dél­után 2 órakor a Thurzó uccai gyászházból a Berényi uti ág. hitv. evangelikus temetőbe kisérik örök pihenőre.! Békéscsabán születeti, iskoláit itt Csabán és Késmárkon végezte. A Rosenthal malomban kezdette pályáját, majd 1910-ben a Békés­Csabai takarékpénztár egyesület kötelékébe lépett, innen 1912-ben a Balassagyarmati Takarékpénztár Rt. hivla meg vezérigazgatójául, hol a háború kitörése érte. Mint honvédtiszt a déli harctérre került. Ott azonban súlyosan meg is se­besült- Ebből kifolyólag már többé csapatszolgálatra nem lévén alkalmas, bizalmas természetű és nagyfontosságú kurir szolgálatokat végzett. A forradalom Lembergben érte, ahol már a háború befejezte után is becses szolgálalokat tett hazájának. Majd önként a nem­zeti hadsereg kötelékébe állott. A Békésmegyei Ál'alános Takarék­pénztár Rt. kötelékébe 1921-ben lépett s egy ideig a Békéscsabai Áruforgalmi Rt.-nál, majd 1923. óta mint az áruosztály igazgatója fejtett ki értékes munkásságot. Régóta lappangó bántalmai hiva­talos kiküldetésben lepték meg, ennek ellenére kötelességét az utolsó pillanatig teljesítette, min­denkor vállalata érdekeit tartva szemelőtt. Halála egy szépen fej­lődő, értékes életpályát tépett szét. — Előléptetések a póstán. A csabai postahivatal tisztviselői kö­zül a kereskedelemügyi miniszter 1926. január 1-vel Andrássy Gi­zella ellenőrt, főellenőrré a VIII. fizetési osztályba, Schillham Fe­renc II. o. tisztet I. o. tisztté a X. fizetési osztályba és Nesinger Bé­la s. ellenőrt ellenőrré a IX fize­tési osztályba léptette elő. — Az Aurora-kör zenekara hétfőn a Városi Színházban tar­tandó hangversenyén a következő darabokat fogja játszani: Beetho­ven I ső szimfóniáját négy tételben, Glinka orosz romantikus zeneszer­zőnek nyitányát, Sinigaglio olasz modern zeneköltőnek dallamos Piemonti táncait. Közreműködik Bazilidesz Mária. — A CsAK közgyűlése. A Csa­bai Atlétikai Klub f. hó 24-én, vasárnap délelőtt 11 órakor tartja évi rendes közgyűlését a város­háza nagytermében, melyre a ta­gokat ezúton hivja meg az elnök­ség. Tárgysorozat: 1. Elnöki meg­nyitó. 2. Főtitkári jelentés. 3. Pénz­tári jelentés. 4. Számvizsgáló bi­zottság jelentése. 5. A tisztikarnak a felmentés megadása, uj tisztikar választás. 6. Indítványok. Fűtött teremben ping< pong asztal a Korona­büffeben. — Tanitógyülés. A Magyaror­szági Tanítóegyesületek Országos Szövetségének elnöksége szerdán este tartotta ülését a Ferenc Jó­zsef Tanítók Háza kistermében. Rákos István királyi tanácsos el­nök bejelentette, hogy a státussé­relmek orvoslásáért megindított tanítói mozgalmat továbbfejlesztik, sőt a vidéki sajtó szervezése már folyamatban van. Javasolta, hogy a helyettes tanítók szolgálati ide­jét számítsák be a nyugdíjba, mert dacára a helyettes tanítókra vo­natkozó törvény rendelkezéseinek, ujabban csak hét-nyolc éves he­lyettesi működés után nevezik ki őket rendes tanítókká. Az elnöki tanács az elnöki előterjesztést egyhangúlag elfogadta, úgyszintén az óvónőket ért sérelmek orvos­lására telt javaslatot is. Szombaton és vasárnap Charlie nénje — Komlós Vilmos női ru­hában. — Községi elöljáróság válasz­tása Békésen. Az árvizveszede­lem miatt a mult év végére kitű­zött községi elöljárók megválasz­tása csak f. hó 13-án történhetett meg, melynek eredményeképpen közöljük a következőket : bíró lett Durkó Sámuel, törvényb'ró D. Szabó Imre, gazda Hídvégi An­drás, közgyám Nagy Mihály nyug. közs. tanitó, főpénztárnok Bene­dicty Kálmán, ügyész dr. Varga István. Esküdtekké megválasztat­tak : I kerületben Nagy Gergely, Fesető Sándor, II. kerületben Zs. Szabó Gábor, Ny. Krnács Gábor, III. kerületben Domokos Pál, B. Szabó Sándor, IV. kerületben Püa­ki László, Bartyik Mátyás, V. ker. P. Nagy Károly, H. Kovács Mihály. Okvetlen jöjjön el a KAOSz által január 30 án a Vigadó­ban rendezendő kiállítással egybekötött revübáljára. — A tisztviselői hölcsön ka­matát leszállították. A pénzügy­miniszter rendeletet adott ki a tisztviselői kölcsönök összegének és kamatának megállapításáról. A nőtlen közalkalmazottak és nyug­dijasok egyhavi, a nős tisztvise­lők kéthavi fizetésüknek megfelelő kölcsönt kaphatnak. A kölcsön összege azonban 12 milliónál több nem lehet. A kamatlábat január 13 tói kezdődően 10 szá­zalékban állapították meg. Az 1925-ben kifizetett kölcsönök után pedig 12 százalékot kell fizetni. — Decemberben emelkedett a nagykereskedelmi index A köz­ponti statisztikai hivatal adatai szerint a nagykereskedelmi árak indexszáma december folyamán 1.2 százalékkal emelkedett és de­cember 31-én 18.832-szeresnek je­lezte az árnivót a november 31-iki 18.611-el szemben. Az indexszám emelkedését elsősorban a gabona drágulás idézle elő, aminek kö­vetkeztében az élelmezési cikkek és mezőgazdasági termékek in­dexszáma 16 867 ről 17.447-re emel­kedett, ami 4 6 százalékos drágu­lásnak felel meg. Ezt viszont ellen­súlyozta az ipari anyagoknak és termékeknek némi olcsóbbodása. Ez utóbbik átlagos indexe ugyanis 20.136 ról 19.929 -re, vagyis egy százalékkal csökkent. Az ipari index esését magukban véve je­lentéktelen, de számos cikknél jelentkező árlemorzsolódások idéz­ték elő. A nagykereskedelmi árak­nak aranykoronában számított in­dexszáma 1.29-ről 1.30-ra emel­kedett. Ennek megfelelően termé­szetesen emelkedett a létfentartás indexszáma is. — A Népegylet bálja, melyet ma este a Vigadó összes termei­ben rendez az árvízkárosultak ré­szére, ugy méretében, mint ered­ményessegében az előjelekből ítél­ve minden eddigit felül fog múlni. Az egész városban már napok óta folyik a lázas készülődés, mintha csak mindenki tüntetésre használná fel az alkalmat a sze­rencsétlen árvízkárosultakkal való együttérzésre. Tekintettel a Nép­egylet nagy érdekeltségére, nem csalódnnk, ha azt mondjuk, hogy a Vigadó hatalmas terme szűknek ' fog bizonyulni ma este. A Nép­egylet természetesen szívesen lát nemcsak egyleti tagokat s éppen ezért, ha valaki meghívót nem kapott volna, a rendezőség kész örömmel bocsájlja azt minden je­lentkezőnek rendelkezésére. — Az adózó — és a birka. A budapesti büntetőtörvényszéken Publik Ernő dr. táblai biró rendit­hetetlen nyugalmával és elfogu­latlanságával nagy tiszteletet ví­vott ki magának a tárgyalóterem hallgatósága körében. Publikot eddig jó megokolásai, okos érve­lése révén ismerte a közönség. A napokban egy pompás megjegy­zésével szinte szállóigét rögtön­zött. A per tárgya az volt, hogy a vádlott kifakadt, mert a kincstár képviselője hallatlan adóemelé­seket javasolt. Tanuként kihallgat­ták a főtárgyaláson a pénz­ügyigezgatósági tanácsost is, aki azt adta elő, hogy ő a bizottság előtt utóvégre is a kincstár érdekeit képviseli és ez az ő kötelessége. Publik elnök erre a következő találó megjegyzést tette : — Rendben van, kérem. De állandóan nyírni csak az olyan birkát lehetséges, amelyet nem nyúznak meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom