Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-01-03 / 2. szám

2 6ÉKÉSHEGYEI 1Ö2M5M Békéscsaba 1926 január 3 előkelő állású ember. Marinkovics főkapitány utasítást adott, hogy a frankhamisítás ügyében semmiféle felvilágosítást a sajtó részére adni nem lehet. A szigorú főkapitányi tilalom következtében ma délelőtt elzárták a sajtó munkásait az adatok beszerzése elől, ugy hogy a frankhamisítás ügyében folyó nyomozásról csakis privát uton lehet adatokat beszerezni, wwwwwwwwwwwvww A Zsilinszky-család és a Szentegylet As államtitkár özvegyének köszönő levele Néhai Zsilinszky Mihály volt államtitkár, a békéscsabai Szentegyletnek hosszú éveken át disztegja volt. Halála alkalmából a Chevra részvétét fejezte ki családjának, mely a következő átiratban mondott a részvétért köszönetet: Nagyságos Alelnök ur I Mélységes gyászomban nagy meghatottsággal vettem a Szentegyletnek nagy fájdalmunk fölötti részvétének meleghangú sorait. Jól emlékszem az ékesszavu dedikációra, mellyel felejthetetlen jó férjemet a Szentegyletbe való felvételéről értesítették. A disztegség okmánya legbecsesebb kitüntetései közt foglal helyet. Fogadja nagyságos Alelnök ur legbensőbb köszönetünket drága halottunknak a legnemesebb szavakkal való méltatásáéit. Kiváló tisztelettel özv. Zsilinszky Mihályné és fiai. A szegedi kereskedelmi és iparkamra hirei Külön ipar marad továbbra is a paplanos ipar. Még a tavasszal akciót kezdtek a fővárosi kárpitos iparosok olyan irányban, hogy a paplanos ipart nyilvánítsa a kárpitos ipar körébe tartozónak a miniszter és a paplanos ipart a kárpitosok is gyakorolhassák külön iparigazolvány váltása nélkül. Aj minisztérium a kamarák véleményének meghallgatása után a kérelmet elutasította és így a két ipar jogköre tekintetében nem lesz semmiféle változás. Nyilvános árlejtés zabszállitásra. A m. kir. államrendészeti szervek kecskeméli élelmiszerüzeme a jövő év folyamán szükségelt zabszállitásra nyilvános árlejtést hirdet. Az ajánlatok 1926 január 14-ig nyújtandók be. Az ajánlati felhívás a szegedi kereskedelmi és iparkamaránál 8281—1925. szám alatt megtekinthető. A mérlegek hitelesítése. A kereskedelemügyi miniszter a gabonanemüek minőségi súlyának mérésére szolgáló készülékek (gabonaminőségi mérlegek) hitelesítése tárgyában rendeletet bocsájtott ki. A hitelesítés alá bccsájtható gabonaminőségi mérlegek kellékeit azoknak az első és időszakos hitelesítésekor, valamint a közforgalomban megengedett hibahatárait az időszakos hitelesítés időközét, a készülék bélyegzését, továbbá a hitelesitésükert fizetendő dijak nagyságát a rendelet pontosan megállapítja. Szintén a kereskedelemügyi miniszter rendelkezett a nyitott felsőserpenyős mérlegek hitelesítésről, illetve a mértékeken és mérőeszközökön alkalmazott u. n. átmeneti bélyegek, további hatályának korlátozásáról is. A rendelet szerint 1926 január 1-től kezdődőleg mérlegkereskedések csak oly hitelesített felsőserpenyős mérlegeket tarthatnak e'adásra készen, melyek szabályszerű hitelesítési bélyeggel vannak ellátva. A fenti időponttól kezdve nyitott felsőserpenyős mérlegek csakis mint háztartási mérlegek hozhatók forgalomba s a forgalombahozók kötelesek az ezen mérlegeken esetleg található hitelesítési vagy átmeneti bélyegeket a forgalomba hozatal élőit megsemmisíteni. A közforgalomban levő nyitott felsőserpenyős mérlegek csakis 1930 január l-ig használhatók s az ilyen mérlegeken található az általános szabályszerint még érvényben levő hitelesítési bélyegek a fenti időponttól hatályukat vesztik. A rendelet intézkedik még a felsőserpenyős mérlegek hitelesítéséről is. A kormányzó Vésztőn és Qyulavárin Vésztőn 25 milliót, Csabán 20 rniíliót adottfi menekülteknek A kormányzó ma reggel 4 óra 11 perckor Békéscsabára érkezett. Kíséretében volt a kormányzóné őfőméltósága, Magasházy aie?redes, Hardy sorhajóhadnagy, Temesváry Imre országgyűlési képviselő. Csabán Szubotics ezredei., ezredparancsnok, Kovacsics Dezső dr. kormánybizio?, dr. Berthóty István polgármester és Jánossy Gyula rendőrfőíanácsos fogadták, majd fél 8 órakor különmotorral kíséretével egyetemben Vésztőre utazotí. Vésztőn a szeghalmi járás főszolgabírója és Orémusz főmérnök és Becker miniszteri tanácsos fogadták, kiknek kalauzolásával Vésztőn motorcsónakon bejárta ez árterületet. Az árterület megszemlélése után felkereste Vésztőn Petry József gyógyszerészt és Komlódy József gazdát, kik az árvíz által sújtottak támogatáSából a legnagyobb áldozatkészséggel az oroszlánrészt vették ki. Mindenütt biztatott, bátoritolt. Majd a menekültek legszükségesebb ruhadarabjainak beszerzésére magánpénztáréból 25 millió koronát adományzott. Örömmel vette tudomásul Orémusz foíyammérnökségi felügyelő jelentését az érviz apadásáról. Ezután Békéscsabára indult, hogy programm szerint meglátogassa a Csabán elhelyezett menekülteket is. Csabára háromnegyed egycrakor érkezett a kormányzó és nyomban az Irányi uccai elemi iskolába ment, hol dr. Konkoly Tihamér fogadta és adta le jelentését. A kormányzó végigment valamennyi termen és szóba állván a menekültekket sorsuk felől érdeklődve itt is vigasztalta az embereket. Az egyik rokkant l'atonétól arról érdeklődött, hogy rokkant nyugdijából megtud-e élni? Tud-e valami mesterséget? Vigasztalta őket, hogy azon lesz, hogy a kormány olcsó kölcsönnel tegye lehetővé elpusztult hajlékaik felépítését Bemutattatta magának dr. Berényi Antalnét, a meneküllek valóságos védőangyalát, ki emberfeletti munkával tartja rendbe a sok menekültet igazi emberszeretetre valló gondoskodásával, dr. Berényiné előadta, hogy különösen ruházatban szenvednek hiányt a menekültek, mire a kormányzó 20 millió koronát adományozott a menekültek ruháinak beszerzésére. A termek után megtekintette a menekülteknek ez ;kola udvarén elhelyezett konyháját is, hol két katonai konyhán főtt a menekültek ebédje, ma a betegeknek és öregeknek husieves, a többinek babfőzelék füstölt hússal. A polgármester jelentette, hogy a csabai lakosság igazán szép buzgalommal hordott össze anynyi élelmiszert, hogy abból a menekültek tisztességes ellátása lehetséges. A kormányzó látható megelégedéssel hagyta el az iskolaépületet, hogy folytassa útját ebéd, után a gyulai árterületre. A Kormányzót Gyulán a FehérKörös hidjánál Dr. Daimel alispán és dr. Csete polgármester fogadták. A polgármester részletesen jelentésttett az aivizzel kapcsolatos munkálatokról, valamint a jelenlegi helyzetről. Utánna Trautwein főmérnök magyarázta el a védelmi berendezéseket. Dr, Csete a továkbiakban annak a reményének adott kifejezést, hogy ha egy hónap alatt sikerül a vizet levezetni, a vetés nem pusztul el. Innen Gyulaváriba ment a kormányzó, hol a védmüvek megtekintése után Almássy Dénes grcf lálta vendégül. A kormányzó és kísérete az 5 órai vonattal Békéscsabán át visszautazott Budapestre. Ingatlanforgalom Békéscsabán az elmúlt héten a következő ingatlanok cseréltek gazdát: Zsibrita Mátyásné Flender Zsófia és három társa eladták 693 négyszögölnyi szántójukat Adamik Andrásné Baranyai Erzsébetnek 50 q búzáért. Kisk. Fábián András és kiskorú Sajben Pál eladták III., Loránffy ucca 44 sz. házat Nagy Gy. Istvánnak 90 q búzáért. Burján Józsel és neje Andó Judit eladták V., Mikes ucca 2 sz. házukat Szerető Sándor és társainak 50 q búzáért. Özv. Miklya Andrásné eladta 111., Jókai u. 53 sz. házát Poljak Mihály és neje Podanyi K. Máriának 350 q búzáért. Sajben András és neje Farkas Zsófia eladták 1 hold 609 négyszögöl gerendási szántójukat Hrabovszki Andrásné Kraszkó Juditnak 28.700.000 koronáért. Özv. Bakuc Józsefné Harsányi Maria eladta 1400 négyszögölnyi szántóját Szikora Mihályné Krnács Honának 90 q búzáért. Lipták L. Pál eladta két hold 1400 négyszögöl kereki szántóját Pallér István és neje Munkácsi Mái iának 200 q búzáért. Menyasszonyi, estélyi, ucoai, tánc és divatcipők, valódisevrólakk férifcipők, vadász és iskolacipők jutányos forrása aPéterfi-cipőáruház. a Apróságok menekültekről Amint az ember belép a Irányi" uccai iskola kapuján első pillanatban alig veszi észre, hogy most menekültek vannak beszállásolvaAnnyi a gyerek. Hancúroznak az udvaron, folyosón gondtalanul. Benn a szobákban már sötét a kép. Magukba süllyedt töprengésben gubbasztanak az öregekNéhány asszony és leány még. mindig könybe lábadt szemmel mesélgeti szenvedését. Ezekberv a szobákban csönd van. Nyomasztó csönd. Nem igy a két cigány kvártélyon. Nagy terefere van állandóan, a két szobában. Amint az egyikbe be akarunk menni, kivágódik az ajtón egy teljesen pucér gyerek. Kérdezzük az öregcigányt, hogy hát az a gyerek mert nem kapott ruhát ? — Kápott azs tekintetes uránv csakhogy a csigány gyereknek, míg fiatal nem tiri a Díre a ruhát, ost elhajigálja. Még csak libabőrös sem volt & kölök bőre. Künn az udvaron serényen folyik a ruhamosás. Az udvar kerítése kereken tele van teregetve száradó ruhákkal. A mosást már nem nagyon szívesen csinálják a cigány asszonyok, de muszáj ám, mert dr. Berényiné nem enged a negyvennyolcból. Van is olyan, tiszlasag, amilyen füstöséknél csodaszámba megy. Meg is jegyezte az egyik dádé

r amikor a kormányzó látogatása előtt dr. Berényiné még egyszer megnézte a cigány kvártélyokat és az egyik szobát még mindig rtem találta eleg tisztanak. — Jáj I Pedig a sivem sem lehet már ennél tisztább. Az árvíz. Ez a cim már előre felmenti alólirottat attól, hogy ma is humorral sanyargassa a nyájas olvasót, akinek az ünnepi diós meg mákos kalács amúgy is megfekszi a gyomrát. Mert ugy van az ember azzal a kaláccsal; egyideig csak fogyasztja előbb jó étvággyal, aztán kötelességtudó megadással, mert hát ez már ugy szokás, meg hadd lássák az asszonyok, hogy az ő munkájuk is illő megbecsülésben részesül. De aztán egyre több kifogásolni valót talál az ember: ez már egy kissé száraz, ez meg keletlen, ebbe kevés a töltelék és igy tovább, mind addig, amig a mákos kalácsnak már a nevével is messzire lehet kéregetni az embert. De mi, akiknek talán sok is jutott a kalácsból emlékezzünk meg azokról, akiknek az ünnepekre a kalács helyeit még a kenyeret is kivette a szájukból a viz. Gondoljunk szegény árvizesekre, akiknek ennél szomorúbb ünnepük még aligha volt. És ma nem is egyszerű, sors sújtotta embereket látunk bennük, hanem a sorssujtotta nemzet szomorú mártírjait. Minden ékesszóló ováció helyett ez az árviz a legbeszédesebb szónoklat a mi sok igazunk mellett és a tömérdek igazságtalanság ellen. Még az akegyetlen elégtételünk sem maradt meg, hogy az oláh gazdálkodás átkát legalább odaát is érzik.. Hiszen azok is a mi véreink. És a Székelyföld pusztulása vagy az Alföld kálváriája egyformán bele-