Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-03-19 / 64. szám

EOTES H&AM ARA l.OOO KORONA Békéscsaba, 1926 mírcins 19 Péntek 53-i

k évfolyam, 64-jk ssára oét tm fig fi m am BEKESH POLITIKAI NAPILAP mivm . r • ... . TölofonaT^m • 7 Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 75.000 kor. Sgy hónapra 25.000 kor. Példányonként 1000 korona Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő : Filippinyi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II. kerület Ferencz Józset-tér 20. szám alatt, Hirdetés dijszabás szerint. TI vizsgálóbíró beidézte Sigray Tintát grófot. Budapest, márc. 18. A vizsgálóbíró ma délre beidézte Sigray Antal g

rófot, akit arra nézve fog kihallgatni, hogy milyen adatokat tudott meg december 31-én herceg Windischgrátz Lajostól, akit néhány órával Sigray Antallal folytatott beszélgetése utón tartóztattak le. Tankovicbot 3 évi, Ttlarsovszkyt és JTtankovicsot 2—2 évi börtönre Ítélték Hága, márc. 18. A frankhamisitási bünperben a hágai törvényszék Jankovich Arisztidet 3 évi, Marsovszky Györgyöt és Mankóvics Györgyöt pedig 2—2 évi fogházra itélle. 75 millió ararnjkoronás amerikai kölcsön a mezőgazdasági beruházásokra Budapest, márc. 18. Ma délben megalakult a magyar záloglevél kibocsátó szövetkezet, melynek megállapodása van Amerikával egy 15 mil iő dolláros maximális hitelkeretről. Remélhető, hogy ez a hatalmas összeg, amely 75 millió aranykoronát jelent, rövidesen bekapcsolódhatik a magyar mezőgazdaságba, gazdasági beruházásokra. Briandnak genfi szereplése megmentette helyzetét Páris. márc. 18. Párisi jelentés szerint a Briand kormány ma délután lép programmnyilatkozatával a parlament elé. Ugy számítják, hogy Briand ma este felveti a bizalom kérdését. Beavatott körökben ugy tudják, hogy Briand azzal a rendkívül békülékeny hangú es európai szellemtől áthatott beszédben, amelyet a Népszövetségi tanács záróülésén mondott, megmentette pozícióját. Ttterémjletetkövettek el a walesi herceg ellett London, márc. 18. A walesi herceg ellen merényletet köveitek el a picadilly csarnokában, ahol vacsorán vett részt. Egy arra robogó autóból csomagot dobtak be, amelyben acetilen gyújtóbomba volt, amelynek egyik gyujtózsinórja égett. Az egyik rendőrtiszt ártalmatlanná tette a bombát, ugy, hogy nem robbant fel. Az autón elrobogó merénylőt nem sikerült h elfogni. Apponyi Albert gróf beszéde a frankhamisításról a nemzetgyűlés mai ülésén A kormány mulasztásokat mégsem Budapest, márc. 18. A nemzetgyűlés mai ülését 11 óra után pár perccel nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Áttérve a napirendre, elsőnek gróf Apponyi Albert szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy parlamenti pályafutása alatt ritkán érezte magát oly kényes feladat előtt, amelynél nagyobb mértékben érezte volna ót a felelősséget, mindazért, amit most mond és mindazért, amit elhallgat, mint a jelen esetben. Maga a miniszterelnök megállapította, hogy a frankbotrány or szágos szerencsétlenség számba megy, ugy, hogy ezt neki fejtegetni nem szükséges. Ő előtte semmi más nem lebeg, minthogy annyira, amennyire teheti, hozzájáruljon ahhoz, hogy ebből az ügyből a hazának állandó kára ne legyen. (Általános helyeslés és taps,) Kapott-e a kormány a franciáktól értesítést 1924-ben ? Vannak jelenségek, melyek Magyarország szempontjából mindenesetre rosszul festenek a külföld előtt. Felhívja a kormány figyelmét egy olyan körülményre, amelyet eddig senki sem tett észrevétel tárgyává, noha a kormány felelősségének szempontjából rendkívül fontos. Ez a körülmény, hogy a nizzai rendőrség már 1924 márciusában bizalmas jelentést kapott arról, hogy frankhamisítással foglalkoznak- Ez a jelentés Jankovichot és Kovács Gáspárt is megnevezte már, mint bűntársakat. Az a kérdés, hogy tudatta-e a francia rendőrség a magyar rendőrséggel, vagy a /rancia kormány a magyar kormánnyal ezt a jelentést, mert ha igen, ez a legnagyobb mértékben súlyosbítja a kormány felelősségét. Ha pedig ezt francia részről nem tették, akkor elmulasztottak valami!, ami magától értetődő szabály, amellyel diplomáciai összeköttetésben levő államok között felmerülő kérdéseket el kell intézni és illetékes helyre kérdést Zürichben a magyar koroná; 72-80. ai jegyezték. követett el, megbuktatását kívánja kell intézni az iránt, hogy miért nem értesítették erről a bejelentésről a magyar kormányt. A többségi véleménynek nem sikerfiit bebizonyítani a kormány ártatlanságát Maga az a lény, hogy éveken ét folyt a pénzhamisítás magas állami hivatalnokok részvételével prima facie casust állapit meg a kormány ellen, mert a kormányzat politikai felelőssége kiterjed a közállapotokra és az állami intézmények megbízhatóságára. Ha valaki azt állítja, hogy a kormány tevőleges részese volt az ügynek, vagy hogy tudott róla és nem gátolta meg, ugy az odus probandi teljes mértékben azt terheli, aki a kormánnyal szemben ilyen állítást kockáztat meg. Ha azonban arról van szó, hogy a közállapotok olyan elfajulásáért* mint aminő a frankbotrány, a kormány felelős, ezért az odus probandi a kormányt terheli és a kormánynak kell bebizonyítani, hogy ez esetben őt politikai felelősség nem terheli. A többségi véleménynek nem sikerült bebizonyítani azt, hogy a kormányt semmiféle felelősség nem terheli. Lehetetlen meg nem állapítani a kormányzati mulasztást, elemi intézkedések elmulasztásét, mint például a gyanúsítottak között való személyes érintkezés lehetetlenné tétele. Apponyi lát kormáyzati mulasztásokat, mégis ellene van a kormány meg buktatásának Nem helyeslem azt a felfogást, hogy a kormány tudott a dologról és még sem tett semmit. Lélektanilag teljesen lehetetlen, hogy a miniszterelnök, ha tudott erről az ügyről, oly közömbősen vetle volna a feljelentést, amely közvetlenül Genfbe való utazása előtt érkezett hozzá, mert éreznie kellett volna, hogy reá nézve nyaktörő ut lavinája indult meg, Ezt a vádat tehát nem teszem magamévá, sem pedig az ebből levonható konzekvenciákat. Kormányzati mulasztást azonban látok. A kormánnyal szemben ellenzéki állásponton vagyok a demokratikus haladás tekintetében. Azonban a Bethlen kormány az előző állapotokhoz képest a belső konszolidáció tekintetében bizonyos haladást hozott. Érdeméül tekintem a kormányzatnak a kormányzati stabilitás tényét, amely az ország helyzetét emelte és azt, hogy a kormány külpolitikai relációkban bizalmat élvezett és tekintélyt szerzett, amelyet a haza érdekében felhasználhatott. Ezek a szempontok tárgyilagosan arra késztetnek, hogy tiltakozzam minden olyan fellépéstől, amelynek kifejezett célja a kormány megbuktatása és ezért ezekben a lépésekben részt nem vettem. Április 30-ig be kell adni a társulati adóbevallást Társulati adótörvényünk kimondja azt, hogy a részvénytársaságok és szövetkezetek évzáró közgyűlésüktől számított 30 nap, de legkésőbb az üzletév végétől számított 4 hónap alatt tartoznak társulati adóbevallásukat benyújtani. Azok a részvénytársaságok tehát, amelyek üzletévüket december 31-én zárják, 1925. üzletévükről folyó évi április 30-ig tartoznak bevallást adni. A társulati adó kivetésénél a részvénytársaság mérlegéből, illetőleg veszteség- nyereségszámlájából indulnak ki. A nyereség veszteségszámla minden egyes tételét megvizsgálják abból a szempontból, hogy az érvényben lévő 4001925. P. M. sz. rendelet alapján levonható-e az adóalapból vagy sem. Hozzá kell adni az adóalaphoz (amennyiben az a nyereség-veszteségszámlából levonalott volna), a következő összegeket: 1. az előző évekről áthozott veszteséget a közvetlenül megelőző év veszteségének kivételével; 2. a vagyonváltság fejében kiadott összegeket; 3. az üzemet nem terhelő illetékeket ; 4. az ajándékokat és egyéb ingyenes szolgáltatásokat; 5. a földadó alá tartózó ingatlanok értéktörlesztésére fordított összegeket; 6. az uj berendezéseket, ha azok nem a leltári vagyon karbantartására vagy pótlására voltak szükségesek ;