Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-03-18 / 63. szám

E6IE§ NZAM ARA HMIII KORONA Békéscsaba. 1926 máreins 18 Csütörtök 53-ik évfolyam, 63-ik szám BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyed­évre 75.000 kor. így hónapra 25.000 kor. Példányonként 1000 korona. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: Filippinyi Sámnel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II. kerület Ferenci Józseí-tér 20. szám alatt, Hirdetés díjszabás szerint. Dr. Korniss Géza beszéde a esabai Kaszinó máreinsi finnepén ii. Sopánkodunk és sokat beszé­lünk elszakított testvéreinkről, s közben r.em akarjuk észrevenni, hogy nemcsak Trianon szakított el magyert a magyartól, de seját infeiiorus szenvedélyeink is szag­gatják napról-napra a testvéri kö­teléket. Feledjük, hogy a társa­dalmi bomlás ugyanabból a mér­gezett forrósból merit, melyből a hanyatló államok a maguk elbu­kásának választóvizét merítették. Pedig intő példa épen elég áll mögöttük, kezdve az augsburgi gyász magyaroktól, a mohi puszta veresége, Mohács vésze, Rákóczy Rodostója, Kossuth száműzetése és a vilógháhoru tregrdiája mind­mind belviszályoknak, szertelen tulzasoknak és önteltségből eredő fegyelmezetlenségnek a követ­kezményei. Azt a szabadsághar­cot melynek kiindulási pontját most ünnepeljük, öt nemzetiség és két nagyhatalom ellen vívtuk meg; ma újból egy szabadság­harcot ktll megvívnunk a legna­gyobb ellenséggel önmagunkkal. Fel kell szabadítani végre a lel­keket a forradalmak és ellenfor­radalmak emlékei, s azokból ere­dő gyűlölet és bizalmatlanság alól. Ebből a harcbó 1, ha azt diadal­lal vívjuk meg, egy uj szabadság ünnep születik, melyért áldozatot hozni mindnyájunknak erdemes és kötelességünk is. Én hiszek a magyar lelkek felszabadításában, hiszek abban, hogy el fog jönni az az idő, mi­kor egymásra találnak a jó szán­dékú emberek, amikor ki fognak gyúlni a szivekben a megértés és szeretet örömtüzei, amelyeknek fénye bevilágítja az utat az ezer­éves Magyarország regeneráló­dásához. S erre az útra csak azon az aranyhidon át lehet eljutni, ame­lyet március 15 eszmei alkotnak a mulandóság homályba vesző birodalma és jelen nemzedék kö­zött. Ne tétovázzunk ám sokat, mert különben a magyar nemzet összetörve fog leesni történelmi szerepeinek ormáról, s oda jut ahova Karthagó, Babilon, dő­zsölő Róma vagy a korrupt Bizánc jutottak. A mai ünnepnap necsak a ke­gyelet napja legyen tehát, hanem iránytű nemzetünknek most záto­nyok.közt vergődő hajójón. Petőfi, Kossuth és többi nagy kortársaik sem azt akarták, hogy őket az utókor ünnepelje, hanem, hogy eszméiket kövesse. Március 15 a magyar históriának olyan ki­magasló dicsősége, amelyhez csak Szent István neve hasonlít­ható, ki népével a kereszténysé­get felvétette. E nélkül nem türt volna meg bennünket az európai általános civilizáció ; a másik át­alakulás nélkül pedig nem türt volna meg a szolidaritás azon szelleme, mely a technika mai fejlettsége mellett az európai né­peket — miként a fö'dgömböt a légkör, láthatatlanul, de — el nem választhalólag karolja ót. Nem tagadom, innen a mélysé­gekből, lelki törpeségünkből és megalózottságunkból fájdalmas ér­zés szárnyaszegetten ezeknek a nagy ideáknak és nagy vértanú­inknak káprázatos magasságába feltekinteni, ezért erre a mai visz­szaemlékezésre még sem alkal­mazható Dantenak az a sokat idé­zett mondása : nincs nagyobb fáj­dalom, mint boldog időre vissza­emlékezni a nyomorúságban. Ez áll Dante poklának lakóira, az örök kárhozatra ítéltekre nézve, de nem állhat ránk, akik számára a visszaemlékezésből remény szü­letik és bátorság, meg erő, akik azt egybekapcsoljuk a szebb mult feltámadásába vetett szilárd hittel, mely nem hiu álmodozás, hanem a régi energiák átörökléséből táp­lálkozó önbizalom. Madách írja az Ember tragédiá­jában : Karod erős és szived emel­kedett, végtelen a tér, mely mun­kára hív. Igen, végtelen a ter és nem szabad kétségbe esni. A pesszimizmus megölője az alkotó erőnek és tétlenségre kárhoztat. Dolgoznunk kell. Én a mai viszo­nyaink között nem fegyverben, hanem munkában és egyetértés­ben látom hazám újjászületését. Még csak egy érdekes psicho­logiai momemtumra hívom fel a figyelmet. Először 1873-ban Ko­lozsvár város hazafias közönsége ünnepelte meg március 15-ikét. Azután évről-évre fokozódott a társadalom érdeklődése e nap em­léke iránt, ez is azt bizonyítja, hogy azért ragaszkodik a nemzet olyan szenvedélyes szeretettel mult jónak ehez az emlékéhez, mert a jövőtől még mindig abban az irány­ban van vérnivalója jelenének sok honmentő ideája között is. És ha ezek utón arra gondolok, hogy a mai napon e kis hazában az utolsó mécsvilágos, nádfedeles házu, fehér gunyhós kis faluban is, ott tul a trianoni határokon pe­dig minden magyar szívben az emlékezés szent Vesta tüzei ég­nek, akkor a megpróbáltatásoknak és fajtám erényeibe vetett hitem megrendülésének e keserű óráiban is hiszek nemzetem feltámadásá­ban, hiszen nem én mondom, Arany János mondja Széchenyi ódájában : Egy nemzet gyásza nemcsak leverő, Nép, mely dicsőt, magasztost igy magasztal, Van abban élni hit, jog és erő. (Vége.) Még mindig bizonytalan a helyzet Genfben A népszövetség mai formájában életképtelen változtatni az alapszabályait Meg kell Genf, márc. 17. A Wolff iroda külön tudósítója jelenti: Ma dél­előtt kevéssel 9 óra utón a Nép­szövetség főtitkársága távbeszélőn közölte a német delegációval, hogy a népszövetségi tanács 9 óra 45 perckor ülést tart, mégpedig nem a szokásos tanácsteremben, ha­nem a reformációs épületben, ahol 10 órakor a teljes ülést tartják. Ennek a tanácskozásnak a célja az, hogy formálisan megállapít­sák Brazília végérvényes állás­foglalását, amely állam az éjszaka folyamán táviratilag közölte uta­sításait Nello Francoval, itteni delegátusával. A német delegációt ezzel ösz­szefüggésben arra kérték, hogy arra az esetre, ha Rio de Janeiró­ból a tegnapival ellenkező utasí­tás érkezett volna, készüljön elő felvétele ügyében megtartandó ta­nácskozáson való esetleges rész­vételére, amely tanácskozásnak időpontját később állapítják meg. Arról, vájjon a brazíliai tanács­tagnak adolt uj utasítás mit tar­talmaz hivatalosan, még semmit sem tettek közzé. Végre a ma délelőtt megtartott teljes ülésen Brazília delegátusa nyilatkozott, amely azokkal a sza­vakkal végződött, hogy a brazí­liai vétó a tanácskozésnak a jelen pillanatban és a tervezett módon való megváltoztatása ellen vissza­vonhatatlan és végérvényes. Megállapítást nyert, hogy a Nép­szövetség mai formájában élet­képtelen, mert mihelyt bármilyen nagy nemzetközi probléma me­rülne fel, mint a mostani eset is mutatja a Népszövetség amúgy is magától szétoszlana. A mai események mutatták, hogy regionális egyezményet csak igen nehezen lehet egy világszer­vezet keretei közé illeszteni. A Népszövetségnek, ha feladatának magaslatán akar maradni meg kell változtatni alapszabályait. As Aurora-kör 6-ik bérleti hangversenye Telmányi Emil és Kósa György Békéscsabán Az Aurora-kör hangversenyén, március 22 én, hétfőn — mint már megírtuk — Telmányi Emil he­gedűművész fog fellépni és igy a csabai közönségnek alkalma lesz Vecsey ulán a másik nagy ma­gyar hegedűsnek a játékát meg­hallgatni. Telmányi már évek óta külföldön, Dániában él és onnan látogat el évente hozzánk. Most Budapesten hangversenyezik és legújabban, mint dirigens mutatko­zott be, amennyiben Strovinszky orosz zeneszerző hangversenyén ő dirigálta a filharmonikusok ze­nekarót- Városunkba Kósa György­gyei, a fiatal zongoraművészek egyik legelsőjével jön és igy abban a ritka élvezetben lesz részünk, hogy Beethoven egyik leghatal­masabb és leghatásosabb müvét r a Kreulzer szonátát két ilyen nagy művésztől hallhatjuk. Műsoruknak többi számát is a zeneirodalom legnagyszerűbb termékei alkotják, közte Bach c-dur Partita és a Saint Saáns hegedűverseny. A hangverseny ezúttal a Kul­túrpalotában lesz, amelynek intim termében a hangverseny sokkal jobban érvényesül, mint a szín­házban. Brazília vétója mögött óriási tőzsdei spekuláció rejtőzik Genf, márc. 17. A Népszövetség mai teljes ülésén Brazília vétójá­nak kinyilatkoztatása után Cham­berlain angol külügyminiszter szó­lalt fel és köszönetet mondott Svédországnak és Csehországnak önzetlen magatartásukért, majd kifejtette, hogy a német delegátu­sokat ugyanaz a megértés hatotta ót, mint őket és ezért reményét fejezi ki afelett, hogy ha a béke utjának egyengetése e pillanatban meg is állott, valamennyien ezen az uton fognak tovább haladni. Kijelentette, hogy valamennyien elismerik, hogy a német nép köz­reműködését a Népszövetségben nem nélkülözhetik. A német dele­gáció tagjai konferenciára ültek össze, ahol tanácskoztak a hely­zetről, Általában hitelre talál az a híresztelés, hogy Brazília vétója mögött óriási tőzsdei spekuláció rejtőzik. Zürichben a magyar koronái 72*80-al jegyezték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom