Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-03-16 / 61. szám

Békéscsaba, 1926 március 16 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 _ A Kereskedelmi Csarnok választmányi ülése. A Kereske­delmi Csarnok választmánya teg­nap délután ülést tartott dr. Tardos Dezső elnöklete alatt. Az ülésnek legfontosabb tárgya a kamarai tag­ságra való jelölések voltak. A Ke­reskedelmi Csarnok kamarai ta­gokul egyhangúlag újból Csillag és Fekete Sándort jelölte. Póttagok­nak Engel Jenőt és dr. Gyöngyösi Jánost. Ezenkívül több belső ügyet intéztek el. — Kedvezményes jegyek a tenyészállat kiállításra. AzOMGE tenyészállat kiállítására március 15 tői 24 ig ötven százalékos ked­vezményes vasúti jegyekkel lehet utazni. Az igazolványok, amelyek a féláru jegyek váltására jogosí­tanak, 10 ezer korona ellenében korlátolt számban a szegedi ke­reskedelmi és iparkamaránál kap­hatók. _ Teljesen megszűnt a kiör­lésre érkező buza behozatala. A jó termés folytán az év máso­dik felében jóformén teljesen megszüt a kiörlésre érkező buza behozatala. Ez természetes is, mert malomiparunk ezidőszerint már nehéz harcokat vív azért, Ííogy az 1925. évi termés minél -naevobb részét exportálhassa liszt alakiéban. Itt említhető meg, hogy az 1925. évben az exportált ke­nyértermékek mennyiségéből 45 százalék hagyta el az országot liszt alakjában, az 1911 — 1913. évek átlagában pedig 50 százalék Tterült mint liszt a maRyar gabo­nából külföldre. Megjegyzendő, hogy az 1925- év első felében még jóval kedvezőbb volt az aránv, mint a második félévben, amidőn a kenyérferményexportnak csak 37 százalékát tette a liszt. A lisztexport viszonylagos csök­kenése ugyan a termés betakarí­tását követő hónapokban termé­szetes jelelens°ge gazdasági éle­lünknek, azonban a jelenlegi vál­ság oka minden bizonnyal abban a sajátságos jelenségben keresen­dő, hogy malmaink a legnagyobb utánjárással sem képesek liszt­tételeket külföldön elhelyezni. A külföld ugyanis kizárólag nullás lisztet keres, kenyérlisztet aznban íiem. — Iparigazolványt kapnak a kenyérsütéssel foglalkozó nők. A kereskedelmügyi miniszter még az 1924 éven rendeletet bocsátott ki, amellyel lehetővé teszi, hogy azok a kenyérsütő nők, akik a rendelet kiadása előtt legalább egy éven át kenveret sütöttek ér­tékesítés céljából, a kenyérsütést a háziipar keretén túlmenően gyakorolhatják abban az esetben, ha a kenyérsütésben való jártas­ságukat szakvizsgával igazolják és annak alapján az iparigazolványt megszerzik. Azóta közel két esz­tendő eltelt s a miniszter most fel­hívja mindazokat a kenyérsütés­sel foglalkozó nőket, akik ennek az iparágnak folytatását megélhe­tésük szempontjából szükségesnek találják, 15 napon belül szak­vizsgára jelentkezzenek. A sütő­ipar mai nehéz helyzetében nem kívánatos, hogy a kenyérsütő nők száma feleslegesen tovább emel­kedjék, ezért a szakvizsgálatra jelentkezők igényjogosultságát igen szigorúan fogják elbírálni. Zürichben a magyar koronái 72-80-al jegyezték. — Az Előre MTE választmányi ülése. Ma, kedden este 8 órakor az Előre MTE választmányi ülést tart a Prófétában levő klubhelyi­ségében. Az Elnökség kéri a vá­lasztmányi tagok pontos megjele­nését, mert az ülés egyik legfon­tosabb tárgya a pályakérdés. — Katonai gyakorlatok alkal­mával okozott mezei károk be­jelentésére vonatkozólag a honv. min. 1011/1926. eln. 20. számú rendeletével utasítást ad, hogy a károsultak igényei abban az eset­ben lesznek legpontosabban meg­állapíthatók és legrövidebb idő alatt kielégíthetők, ha a károsul­tak a kár megtérítését még a kárt okozó csapat eltávozása előtt, köz­vetlenül az illető csapat parancs­nokságtól kérik. Ha ez nem volna lehetséges, akkor a károsultnak minden késedelem nélkül kell azt a községi elöljáróságnak bejelen­tenie, amely a beszállásolási tör­vények végrehajtási utasításának értelmében haladéktalanul eljárni köteles. Ha pedig vegvesbizotlság kirendelése vélik szükségessé, ugy a vonatkozó intézkedés a főszol­gabíró által teendő meg, ugyan­csak soronkivül. — A magyar tenyészállatanyasj nagy sikert ért el a kairói klálti. táson. Mayef János földmivelés­ügyi miniszter visszaérkezett Kai­róból, ahol az Egyiptomban ren­dezett nemzetközi mezőgazdasági kiállításon vett részt. A miniszter ugy nyilatkozott, hogy a magyar tenyészállatanyag nagy sikert ért el, annyira, hogy m^g a híres hol­landiai anyag is mögötte maradt. Különösen a Geiszt-féle kettesfo­gat és a lipicai négyes keltett nagy feltűnést. HÍ magánkézből lehetett volna eladásokat eszkö­zölni, ugy kétségtelenül jelentős eredményeket értünk volna el. a magyar kormányt azonban kötötte az egyiptomi kormánnyal régebb létesi'ett megállapodás. E megálla­podás értelmében a magyar te­nyészállatok Egyiptomban marad­tak, hogy a klímához való alkal­mazkodás tekintetében próbát te­gyenek velük. A miniszter reméli, hogy Egyip'om közelebbről na­gyobb vásárlásokat tesz. — Ragadós állatbetegségek. Békésmegye területén az elmúlt héten a következő ragadós állat­betegségek fordultakelő: Lépfene: Békés, Békécsaba, Köröstarcsa, Békésszentandrás, Csabacsüd. — Veszettség: Békés, Békéscsaba, Békéssámson. Gyula, Kondoros. Köröstarcsa Orosháza, Tótkomlós, Újkígyós. Juhhimlő: Békésszent­andrás. Sertéspestis: Gyoma. Rüh­kór: Gádoros (ló), Szentetornya (juh). JSy fittér E rovatban közlöttekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség Búcsúszó Mind azon jóbarátaimtól és tisz­telőimtől, kiktől eltávozásom előtt személyesen bucsut nem vehet­tem, ezúton búcsúzom. Egyben hálás köszönetemet fejezem ki a hatóságok vezetőinek, mindekori irántam tanúsított jó indulatukért, úgyszintén azoknak is, kik ittlétem ideje alatt meglisztelésükkel és jóakaratukkal támogattak és el­halmoztak. Békéscsaba, 1926 márc. 15 Klein Károly főrabbi Sport GySC-CsAK 1:0 (1:0) I. o. bajnoki Biró: Zsiday A meglepetéssel járó mérkőzés ékes példája és bizonysága annak, amit már régóta hirdetünk, hogy a csabai egyesületek a vidék fel­javítási munkáját már elvégezték. A vidék már kezdi mind vesze­dejmesebben döngetni a kapu­kat és ha a csabaiak sportbéli hegemóniájukat meg akarják tar­tani, a mainál sokkal fokozottabb munkát kell folytatniok. Az, hogy a győzelmet a GySC 89 perces védekezéssel kereste, illetve tartotta meg, nem jelent különösebbet, mert hiszen abban a hiányzó egy percben a győzel­met jelentő gólt mégis csak be­rúgta. A lelkes védekezés őt le­szegező ellenfele minden kísérlete ellen elismerésre méltó. Tanuljók meg a csapatok, hogy a győzelmet az első félidőben kell megszerezni, mert minden elmu­lasztott idő a győzelem kilátásait csökkenti. A GySC balszésője az első fél­idő 20. percében egy hosszan előreadott labdával Bogdán mel­lett megszökik és Varga ügyet­lensége révén gólt lő. A CsAK irgalmatlan erővel ját­szik, szinte pozdorjává zúzni lát­szik a GySC kapuba állott 11-ét, a győzelem mégis a hősiesen vé­dekézőké marad. Szarvasi Turul—Előre 5:2 (3:1) I. o. bajnoki. Biró: Zsiday. Az Előre a CsAK-hoz hasonlóan járt. Az I. félidőben elmulasztott gólszerzési alkalmak a második félidőben szintén elmaradtak s igy nagy gólaránnyal győztes lett a szarvasi együttes. Az Előre is, mint a CsAK még mindig nem látszik elég komolyan venni a tréningeket. Az, amit há­rom belső csatárja csinált, nfem­csakhogy az Előrébe, de egy má­sodosztályú egyesületbe sem illene be. Valóban ha a két szélső nagy­szerű játékával nem kárpótolt volna, kétségbe kellene esnünk sportunk hanyatlása miatt. De épen ők mutatták meg, hogy a hiba a tréning hiányban van. Ami a három belső csatárra, áll az Hoffmanra is. Ez a pom­pás képességű, tavaly még brilli­áns bekk szánalmasan erőtlen volt. Az kélségtelen, hogy tudás­bólnem vesztett, ellenben tréningje hiányzik neki is. Ugyanez áll Szabóra is. És még egyet. Az a játékos, aki nem tud 11-est belőni, ne rúgja, de ha rúgja és nem lesz belőle gól: 25-öt verjenek rá. Az Előrével szemben a Turul lelkesen, energikusan, frissen ját­szott, a győzelmet megérdemelte. MAC-KAVE 4:2 (2:2) 1. o. bajnoki. Biró: Dr. Hegyi. Hogy a triumvirátusból a KAVE se hiányozzék, szépen oda állott melléjök harmadiknak. Megbízható védelme és half­sora ellenére gyámoltalan csatárai nem mérkőzhettek a MAC kemény­kötésű. elszánt védelmével, viszont hasonló keménykötésű csatársora elég erősnek bizonyult a KAVE jó védelme ellen is 4 gólt rúgni. Hiszen általános szempontból örvendetes a vidék nagyszerű fej­lődése, ám azért ez a vasárnap mégis csak gyászos fekete napja volt Csabának. izinbds Szinházi iroda hirei; Vili. Komlós Vili és a színház­közönség Békéscsabán elválaszt­hatatlan fogalom. Bár minden színészt jól ismer a közönség, de legjobban emlékezetében él min­denkinek Komlós Vili derűs göm­bölyű alakja, aki a humorával a kacagást közönségéből percről­percre kirobbantja. A szinház e közkedvelt tagja kedden március 16 án tartja jutalomjátékát, ami azt jelenti, hogy a bevétel bizo­nyos százalékával az igazgatóság külön is honorálja azt a munkát, amelyet Komlós Vili a saiaon alatt a közönség felderítésére fá­radhatatlan abicióval nyújtott. Az Igazgatóság műsorra a Pillangó főhadnagyot tűzte ki erre az es­tére, melyben Komlós Vili egy „karpaszomány viselésére jogosult" déligyümölcs kereskedőt játszik, azt a bizonyos Csollán Manót, akit a közönség bizonyára jól is­mer és emlékszik arra a falren­gető kacagásra, amit Csollán Manó elevensége és sorozatos el­szólásai idéznek elő. Aki Komlós Viliben akár az embert, akár a művészt tartja rokonszenvesnek, az eljön kedden a színházba és ezzel Vilinek okoz derűs perceket. Komlós Vilmos kitűnő part­nere Somogyi Emmi, ki tempera­mentumos játékával és tüzes tán­caival méltó osztályosa lesz a sikerben. Reméljük, hogy a kö­zönség zsúfolt házzal fogja jutal­mazni kedvenceinek igyekezetét. Szerdán a budapesti Magyar Szinház elmúlt szezonjának nagy­sikerű müsordarabja, Louís Ver­nier vígjátéka Ma«a pénzt keres kerül szinre. Jatzkó Cia, a közön­ség szivéhez leginkább hozzáfér­kőzött gyermekprimadonna e hét folyamán, pénteken kezdi^ meg vendégjátékát a „Vadvirágában, mely darabot kizárólag e bájos kis művésznőnek irtak. Heti műsor: Kedden: Pillangó főhadnagy. Komlós Vilmos jutalomjátéka. Szerdán: Masa pénzt keres. A) bérlet. Csütörtökön: Régi jó Budapest. Zónaelőadás délutáni helyárakkaL Pénteken : Vadvirág operett-új­donság Jatzkó Cia vendégjátéka. ápollő ISozgó Norma Talmadge : ítél a tenger Az elveszett kimonó cimü de­rűs, humortól duzzadó vígjáték vezeti be a kedd szerdai műsort, mely után az amerikai filmgyártás egyik igazán legnagyobbszabásu képe az ítél a tenger kerül 8 fel­vonásban bemutatásra. A páratla­nul izgalmas és a figyelmet lekötő film témája a végtelen tengeren játszódik le olyan bravúros és technikai készültséggel, mely min­den tekintetben megállja a ver­senyt és kritikát azon szempont­ból, hogy a néző közönség erről a filmről, mint kiváló és nagyszerű képről nyilatkozzon. Az amerikai filmprimadonnák leghíresebbje, az egész világon ismert és kedvelt Norma Talmadge játssza a fősze­repet, azzal a nagymüvészettel, melyet már ismerünk s melyben már oly gyakran volt alkalma a moziközönségnek gyönyörködni. Ugyancsak e műsorhoz tartozik még a Gaumont Híradó legújabb aktuálitásainak bemutatása is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom