Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-03-11 / 57. szám

2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY K Békéscsaba, 1925 március 11 Házépítési akció Békésen A békési járás köztiszteletben lévő főszolgabirája, Moldoványi János minden kedvező módot és alkalmat felhasznál arra, hogy já­rása lakóinak ügyes-bajos dolgait elintézze s anyagi helyzetükön ja vitson. A mult hét folyamán a házhely­hez jutott kisemberek érdekében tárgyalt Pfeifer Gyula földmivelés ügyi miniszteri tanácsossal, s öröm­mel jelenthetjük, hogy a tárgyalá­sok eredménnyel végződtek. A miniszteri tanácsos megígérte, hogy a házat építtetni szándékozó kis­emberek a házépítéshez szüksé­ges faanyagot fognak kapni olcsó kamatozású, öt év alatt visszafize­tendő kölcsön cimen. Az árviz­veszedelemre tekintettel a házak alapja tégla anyagból építendő. Ezen építkezési akcióba később a tisztviselők is bevonatnak. Az egész építkezési ügy anyagbeszer­zési s egyéb kölcsönfolyósitási ügy­letet a „Békési Hitelszövetkezet" pénzintézet fogja lebonyolítani. Csak Tlémetország kerül a népszövetségi tanácsba Genf, március 10 Ma délelőtt Genfben sokkal nyugodtabb han­gulat uralkodott, annak következ­tében, hogy a svéd delegátus ha­tározott utasítást kapott kormá­nyétól, hogy ellenezze a népszö­vetségi tanács kibővítését Német­ország tanácstagságán kivül. Most már bizonyosra vehető, hogy Né­metországot egyedül veszik fel. Csak igazolt fizetés­képtelenség esetén van adóhalasztás Enyhítik a fényüsési adót Hirt adtunk már arról, hogy az iparosok adósérelmeik tárgyában ankétet tartottak s az ankét ered­ményeit memorandum alakjában a miniszterhez juttatták. Az Ipartestületek Országos Szö­vetségének memorandumára most válaszolt a pénzügyi kormány ne vében Vargha Imre dr. államtit­kár. Leiratában közlése szerint a pénzügyi kormány nincsen abban a helyzetben, hogy az adóvégre­hajtásokat a gazdasági helyzet enyhüléséig szüneteltesse, mert ma azok az adózók sem fizet­nek, akik fizetésképesek. Adófize­tési halasztást csak azoknak az adózóknak adhatnak a pénzügy­igazgatóságok, akik hitelt érdem­lően beigazolják, hogy fizetéskép­telenek. Ilyen esetben a halasz­tás tartama alatt a részletfizetés sem kötelező. Aa Ipartestületek Országos Szö­vetségének arra a kívánságára, hogy az adófelszólamlási bizott­ságokba iparos tagot is nevez­zenek ki, Vargha államtitkár ki­jelentette, hogy a jövőben ugy a fővárosi, mint a vidéki felszólam­lási bizottságokba egy rendes és egy póttagot nevez ki az iparo­sok közül. A forgalmi adóátalányozás eny­hítésével kapcsolatosan Vargha államtitkár leiratában arra szorít­kozik, hogy a mai rendszertől nem terhei el. A fényűzési adóra vo­natkozóan kijelenti, hogy a fényű­zési adót a legrövidebb időn belül revizió alá veszik. A kérdést oly módon tartja megolhatónak, hogy a fényűzési adó aló eső tárgyak értékhatárát oly magasan álla­pítják meg, hogy a kézművesipari termékek jelentékeny része ne essék fényűzési adó alá. Vargha államtitkár Ígéretet tett arra is, hogy ez alkalmazottak ke- ! reseti adójának kezelési módja leegyszerűsíti. Végül Vargha államtitkár leira­tában kijelenti, hogy ugy az adó kivetéssel, mint az adó végrehaj­tásával megbízott közegeket utasí­totta, miszerint a nehéz viszonyok között élő iparosok ügyeit nagy megértéssel és jóindulattal ke zeljék. A frankklisék nyomában Őrizetbe vették Szendei László orvosnövendéket Budapest, márc. 10 Magya'r Sajtóügynökség jelenti: Tegnap a nyomozó hatóságokhoz egy be­jelentés érkezett, amely szerint egy Szendei László nevü orvos növendék felvilágosítást adhat b<­zonyos frankklisék holléte felől. A rendőrség Szendeit előállilolta és kihallgatták. Kihallgatása során előadta, hogy 1923 ban egyik is­merősétől egy csomagot kapott megőrzés céljából, amelyet nem bontott fel. Amikor a frankügy ki­pattant, visszaemlékezett a nála levő csomagra, azt felbontotta és abban két frankklisét talált. Ezeket azután egy vidéken élő barátjánál helyezte letétbe. Arra vonatkozóan, hogy kitől kapta és kinek adta a kliséket, megtagadott minden felvilágosítást. A rendőrség arra való tekintet­tel, hogy Szendei beismerte, hogy birtokában frankhamisításra alkal­mas klisé volt. Szendéit őrizetbe vette és a nyomozást a tényállás felderítése végett folyamatba tette. Szigorúan könyvelni kell azokat, akik szeszes italt vásárolnak Egy ujabb rendelet csudabogár — A csabai italmérők és szeszesital árusítók tiltakozása Még a mostani rendelet-dzsun­gelben is feltűnést fog kelteni a gyu'ai pénzügyigazgatóságnak az a rendelkezése, amelyet alábbi­akban ismertetünk, s amely egyen­lőre az italmérőket és a szeszes­italt árusitó kereskedőket tartja érthető izgalomban. Mint értesülünk nem kevesebb­ről van szó, minthogy az ital­mérőket és a kereskedőket a pénz­ügyigazgatóság kötelezi arra, hogy az eladott deci pálinkákat és italos nyelven „fütyülőket" ponto­san, hitelesített könyvbe hetenként bevezessék, ha pedig valaki mond­juk egy liter rumot vásárol, vagy pedig alaposan felönt a garatra és egy liter szilvóriumot elfogyaszt, ugy vele a korcsmárosnak, vagy a kereskedőnek elismervényt kell aláíratnia, amelyben igazoljn, hogy tényleg ő az, aki ilven dicsérendő mennyiségben támogatja a szesz­ipart és hódol az alkohol élve­zetének. Mindez a csodabogár, mint hall­juk, arra való, hogy iit, a trianoni határ mentén, a szeszcsempészést megakadályozza. így is azonban í különösnek tartjuk, hogy a kincs­tár az ellenőrzést ugy akarja gya­korolni, hogy egy csomó ujabb munkát és vesződséget varr nya­kába az adófizető polgároknak. Amellett az amúgy is nehéz vál­sággal küzdő kereskedelmet megint csak megnehezítik, mert, hogy képzelik azt el az íróasztalnál, hogy a pálinka fogyasztás töme­gét kitevő egyszerű földmives emberrel, vagy mamókával olyan könnyű lesz megértetni, hogy ez, amit ő aláir, őt nem kötelezi semmire, s nem fogják érte se megadóztatni, se becsukni. Hisszük, hogy ez az elhamar­kodott és a gyakorlatban át nem gondolt rendelkezés nem fogja magát tariani. A Kereskedelmi Csarnok egyébként ez ügyben ér­tekezletre hívta össze az összes italmérőket és szeszesitalt árusító kereskedőket és felhívja az érde­kelteket, hogy a ma, csötörtökön délután 3 órakor a Csarnok he­lyiségében, (Fiume szálló I. eme­let) tartandó értekezleten az ösz­szes érdekeltek feltétlenül jelen­jenek meg, A kormány hozzájárult a borfogyasztási adó leszállításához »Nesze semmi, fogd meg jól« A belügyminiszter körrendele­tet intézett az összes városokhoz és a törvényhatóságok utján a községekhez is a borfogyasztási adó leszállítása ügyében. A ren­delet hivatkozik arra, hogy a bor­termelői érdekeltség a borlermelés válságáról panaszkodik és annak legfőbb okát a tulnagy fogyasztási adóban jelöli meg. A borérdekeltségek már több­izben intéztek a kormányhoz ké­relmet, hogy a városokban és községekben a borfogyasztási adó­ját 14 aranyfillérről 3—5 arany­fillérrel szállítsa le és kérte, en­gedje meg a városoknak és köz­ségeknek, hogy a borfogyasztási adó leszállításával támadó hiányt a pótadónak 10—15 százalékkal való felemelésével egyenlíthes­sék ki. A belügyminiszter nem kifogá­solja, ha a városok és községek a borfogyasztási adó tételeit a termelői érdekeltség kívánságainak megfelelően alacsonyabban álla­pítják meg. Megengedhetőnek tartja, hogy azokban a városokban, ahol a községi pótadó kulcsa az adó­alapok ötven százalékát nem éri el, akár teljesen mellőzzék a bor­fogyasztási adó beszedését, akár olyan alacsony tételekben állapít­sák meg, hogy a hiányt a pótadó kulcsának ötven százalékra való felemelésével fedezhessék. Igen ám, de hány község és város van ma Csonkamagyaror­szágon, hol a pótadó alatta ma­rad az ötven százaléknak? Na­gyon kevés s azok is valószínű­leg kisebb községek ellenben a borfogyasztás szempontjából leg­fontosabbak nem a kisköz­ségek, hanem a városok és nagy­községek s azok között bizony nincs egy sem, melyek 50 száza­lékon aluli pótadónak örvend­hetnének. Ezekben tehát a borfo­gyasztási adó marad az, ami volt. Kár tehát nagv garral kiröpíteni egy ilyen rendeletet, mely a laikus elölt lehet, hogy pillanatnyilag tetszetős, ám mi itt Csabán nagyun jól tudjuk, hogy ez az adó mér­séklő rendelet is csak olyan, mint hasonló testvérei : „Nesze semmi, fogd meg jól." És örülj, jámbor adófizető. A csabai piac A terménypiacon ujabb áresés mellett se kinálat, se kereslet. Buza 350—370 Árpa 200-210 Tengeri 150—155 A sertéspiac állandóan kong az ürességtől, ami van is, silány mi­nőségű, 12—15—16 ezer korona kilónként. A baromfipiacra is kis felho­zatal volt. Az árak változatlanok, csak a tojás éra emelkedett 50 koronóval. Tyúk 25 Csirke 28 Kövér liba,kacsa 30—32 Pulyka 28 ezer korona kilónként. Tojás 1200 korona darabja. A halpiac változatlan. Csuka 25 Eleven potyka 30—35 ezer korona kilónként A tejpiac is változatlan. Uradalmi vaj 80-88 Sajtok fajták szerint 36—56 Turó minőség szerint 10—14 ezer korona kilónként. Tejföl 20000 Tej 3500-4000 korona literje. HIBEK — Az építőipari télitanfolyam 25 éves. Vasárnep az építőipari télitanfolyam tanoncvizsgáival kap­csolatban ünnepli 25 éves jubileu­mát a tanfolyam, melynek létesí­tése és 25 éves fennállása minden kiváló eredményével elválasztha­tatlanul összeforrott Ádám Gusz­táv városi műszaki tanácsnok egyéniségével. A záróvizsgán részt fognak venni a tanfolyam 25 év alatt volt növendékei, kiknek kép­viseletében az egyik volt növen­dék fog felszólalni. A jubileum emlékére ünnepi ebéd lesz a Fiú­méban, melyen ugy a tanfolyam vezetősége, mint a tanfolyam volt növendékei s a város iparostársa­dalma vesz részt, — A békéscsabai Polgári Kör március 15 i társasvacsorájára az elnökség ez uton is meghívja a Polgári Kör tagjait. A társasva­csora dija borral együtt 40.000 K lesz. Aláírási iv a szolgánál. — Uj békési községi tisztvi­selők. Békés község legutóbbi képviselőtestületi közgyűlésén az üresedésben lévő községi vezető orvosi állásra ifj. dr. Körber Tiva­dart, a számvevői állásra pedig Füle János állampénzlári tisztet választotta meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom