Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-03-03 / 50. szám

2 MS&gffiBKSYM IWIW Békéscsaoa, 1926 március 3 Rózsahegyi Kálmán köszönete Rózsahegyi Kálmán a következő sorok közlésére kérte fel lapunkat : Nemzeti Színházi tagságom 25 esztendős jubileumára olyan tömegével halmoztak el az ajándékoknak, leveleknek, sürgönyöknek, hogy azokra egyenként a legjobb akarattal sem tudnék válaszolni. Különösen meghatott Békésvármegye közönségének határtalan jósága és kedvessége. Nagyon büszke vagyok szülőföldem kegyének nagyszerű megnyilvánulásáért. Hálásan köszönöm a vármegye, szülőfalum Endrőd, Gyoma és Orosháza községek küldöttségének megjelenését, akik nemcsak hogy emelték az ünnepély fényét, de szivemnek legkedvesebbek voltak. Köszönöm Vésztő, Körösladány, Füzesgyarmat és Szeghalom elöljáróságának meleg hangú sürgönyét és azt a töméntelen köszöntést, melyet Békésből testületektől és magánosoktól kaptam. Hálás hivők Budapest, 1926. febr. 28. Rózsahegyi Kálmán. Ha ujat épitiink

y mi történjen a régi vágóhíddal? Értesülésünk szerint a vágóhíd kibővítésének kérdése a márciusi közgyűlésen tárgysorozaton szerepel. A kibővítéssel kapcsolatban vetődik föl majd az uj vágóhíd építésének lehetősége. Hogy miért praktikusabb, miért gazdaságosabb annak ellére, hogy igen nagy öszszegbe kerül egy uj vágóhíd — azt már elmondottuk előző cikkeinkben. Ezúttal a régi vágóhíd miként való felhasználásához lenne néhány szavunk. Köztudomásu, hogy a vágóhíd mellett van az ismétlő iskola, az úgynevezett gazdasági iskola. Ennek az iskolának van egy darab földje is, melynek megmunkálásét károsan befolyásolják azok a vizek, melyek a vágóhíd miatt állandóan ott gyűlnek össze. A vágóhídon kiírthatatlanul a patkányok légiója tanyázik. Ezek természetesen ellátogatnak a gazdasági iskolába is. Nyul és baromfi tenyésztés ezzel majdnem lehetetlenné is vélt már hosszú idők óta. Egy akkora városnak pedig nagy szüksége lenne a megfelelő gazdasági ismétlőiskoléra, hiszen az élet csak folyton nehezedik, s bizony nem lenne fölösleges az a sok dolog, mit az iskolában tanulnának az ismétlő kötelesek. Alakíttassák tehát a vágóhíd gazdasági ismétlő iskolává és munkateremmé. Ez esetben a patkányok is kiirthatok lennének, mert a létüknek megfelelő körülmények a vágóhíddal együtt eltűnnének. De eltűnne a talajvíz is. A város pedig egy régen nélkülözött intézményt tökéletesíthetne jelentéktelen átalakítási költségekkel. Bármire is határozza el magát a közgyűlés, az bizonyos, hogy a jelenlegi vágóhídi állapot nem csak, hogy nem kielégítő, hanem egyenesen kétségbeejtő. Ajánlanánk, hogy a közgyűlést megelőzően a városatyák közül menjenek ki többen megnézni a jelenlegi viszonyokat. Meggyőződésünk, hogy ha fogják látni azt a nagy munkát, küzdelmet, mellyel a vágóhíd igazgatója ezt a már semmiképen sem toldozható foldozható avult intézményt teljesítő képessé igyekszik tenni, bizonyára befogják látni, hogy mindazt az igyekezetet, költséget, melyet ennek az ócska intézménynek karbantartására és pótlására fordítanak — sokkal gyülcsözőbben és k'elégifőbb módon fektethetik be egy uj vágóhíd építésébe. Mi a kérdés külömböző megvilágításához akartunk közleményeinkkel hozzájárulni, s most már kíváncsian várjuk a közgyűlés állás foglalását „Azt kell megfogni, aki ugy tud, mint a kutya meg a bagoj — oszt meg van a dohány" Őszbecsavarodott jól megtermett magyar áll a biró előtt. Sapkáját gyűrögeti a két kezében, látszik, hogy egy kissé kényelmetlen helyzetben van, de azért okos két szeme derűsen pislog jobbra-balra. — No Kapás István mondja el, hogy esett a dolog, amiért idekerült. De talán el tudnák maguk ezt a dolgot békésen is intézni, — kérdi a biró. — Nem gondolják emberek ? — Hát nacscságos járásbiró ur. én el tudnám, hanem hát . . . Jobbra biccent a fejével Kapás István és hunyorít egvet a bíróra. Jobb felén állanak a panaszosok tudniilik: Balázs Imre és Forgó Józsefné. Dohánykertészek a Szalay-földeken, csakúgy mint Kapás István. Meg is szólal mindjárt az aszszony. — Nem én az éleltyit ennek az embernek, ha eccer ijjen szégyenbe hozott. Kapás István erre magamegadással biccent egyet s mind a két tenyerét leejti a combjára. — Nohát, h8 nem, akkor mondja el Kapás István, aztán a végin majd elválik, hogy kinek lesz igaza. Hát hogy volt? — Ugy vót az nacscságos biró ur, hogy én már a mult hónapban, még az elejin készen leltem a dohánybálozással. Ugv vót, hogy másnap hozzuk is be Csabára. Röggel észrevettem, hogy mondok — ne, ne! Ebbül a dohánybul hibádzik. Szólok ide, szólok oda, ennek is, annak is. De csak nem akar tűnni senki róla. No mondok itt baj van. Igön nagybánatba gyüttem, mer hogy én dolgozok az államnak a dohányval oszt más veszi hasznát. Ugy möntem oszt a csöndérekhe. A csöndér urak kihallgatták a többieket is. Monták is az embörök, hogy ük láttak világot az iccaka abban a pajtában, ahun a dohány vót. Meg osztán hallottak is dörömbölést a pajtában, meg kutyaugatást, amire a bagoj felölgetett. Vótak a csöndérek Balázséknál is, ennél az embörnél, aki idehozott. Pedig én nem küttem hozzája üket. Igaz, ho??y első nap odahivattam magamhon, oszt mer, hogy régen ösmerem, hát igön szégyöltem, de mégis mondok: — Ugy-e te Imre nem tucc a dohányomrul ? Ha te vötted el, mond meg. De bizony ü méregbe gyütt, arra osztán én is. El is kerekítettük az egymás istenit. Másnap röggel látom, hogy gyün a pajta felől Forgóné. Szárat vitt a hátán. Merhogy az én házam a pajtához odalaslag esik, hát elibe mentem. — Hallod-e — mondok — ugy hallom, hogy haragszol rám, mer hogy a csöndérek nálad is keresték a dohányt. Nagyon nekem gyütt. Pedig nacscságos biró ur azir véleköttem a Forgónéra, mer, hogy neki van az a fia, amék u^y tud, mint a kutya, meg a bagoj. Meg osztán ű levél átal dogozik a dohánykupecekkel. Ezt onnan tudom, hogy beállít hozzám eccer két embör. — Aggyon Isten I — Aggyon Isten — mondok — mi járatban vannak? — Vásárhelyiek vagyunk — aszongya — ekkis pipába való takarmány erányába járunk. Forgónét keressük. — Ugy, — mondok — de nem szóttam sömmit. Forgónénak se szóltam sömmit. Most se montdm én se Balázs Imrének se Forgó nénak, hogy ük lopták el a dohányokat, csak azt, mondok — ha tik vittitek el agygyátok vissza, mer úgyis mekkerül az Csabán a mázsánál. Hát oszt ezir vagyok most itt nacscságos uram. — Hát a csendőrök megtalálták már a tolvajt — kérdezi a biró, — Nem biz azt. Ü kis csak azt mongyák, annál lesz a dohány, aki ugy tud, mint a kutya még a bagoj. Mer, hogy az vót a jeladás a dohánylopásnál. A tanúkihallgatások sorén derűsen csóválgatta a fejét Kapás István, pedig egy részt ellene szóltak. Miután a terhére rótt cselekmények egy részét maga is elismerte vitéz Gárdony járásbiró végül is az enyhitő körülmények mérlegelésével két rendbeli rágalmazás vétségéért elitélte Kapás Istvánt 200—200 ezer korona fő és 50—50 ezer korona mellék büntetésre, s kötelezte a felmerült perköltségek megfizetésére. Kapás István az Ítéletben megnyugodott mondván: — A csöndér urak megmondták, hogy előkerítik a fődalul is azt, aki ugy tud mint a kutya meg a bagoj, akkor oszt majd én is más kip beszilek. Forgalmi adó uj leromsi módja A pénzügyminiszter engedve az ipari és üzleti pangás miatt sok oldalról megnyilatkozó kérésnek és panasznak, hogy a megállapított átalányok ne egy összegben rovassanak le, vagy fizettessenek be, március hó 1-től kezdődő hatállyal elrendelte, hogy mindazon átalányozottak, kiknek adója a havi 3 millió koronát meg nem haladja, nem készpénzben, hanem forgalmi adó bélyegjeggyel tartoznak átalányukat leróni. Csak a három millión felül átalányozottak adóznak továbbra is készpénzben. A bélyeglerovásnál is könnyítés van. A havi 600 ezer korona adónál kevesebbre átalányozottak jogosítottak átalányukat egy összegben leróni, kötelesek azonban az egyes napokra eső adót naponként lefizetni. Ha pl. valakinek havi átalánya 30 ezer korona, leróhatja ezt egyszerre is, ellenesetben köteles naponként délután 6 óráig forgalmi adókönyvébe 1000 koronát beragasztani; Napok számával kerek összegre el nem osztható átalány esetén, (DI. március hónap 31 napja ala't lerovandó 60 ezer korona havi átalány) lefelé kell kerekíteni az ezer koronákat. A hónap utolsó napján a napi lerovások összegét ki kell egészíteni és az igy nyert összeget kell leróni. A lerovás idejét és nagyságát az átalányozottak által beszerzendő és a forgalmiadóhiva'al által hitelesítendő forgalmiadókönyvbe a helyszínen megjelenő forgalmiadó ellenőrök kötelesek bevezetni. Ezek kéthetenként a tényleges lerovást is ellenőrizni tartoznak, amely alkalommal a le nem rótt átalányrészlet után az adópótlékot megállapítják, mely az ellenőr jelenlét -ben le is rovandó. Ha az átalányrészlet, vagy az adópótlék lerovását a fél meg'agadja, az ellenőr köteles jegyzőkönyvet felvenni, mely alapon a pénzügyigazgatóság a le nem rótt átalányrészlet után minden megkezdett, vagy egész hónapi késedelemért havi 3 százalék pótlékot állapit meg. Zörichben a magyar koronái 72 80 el jegyezték. O'csödi hirek Öcsöd országos nagyvasára március 10 én lesz. Majdnem kétévtized vajúdásával nyerte meg e nagyközség az országos vásártarthatás jogát, mely bár negyediknek következik, mégis, az előkészülődések jeleiből ítélve, az újdonság ingerével hat, s a többiekhez hasonló sikerességre van kilátás. Kár, hogy a Szentandrás-Öcsödnek villanyvilágítást adó „Keleti Szőnyeggyár villanytelep" nem tanul a Csaba várositól, ahol az áram szolgáltatást épen napjainkban 50 koronával, 900—850-re mérsékelték, nálunk meg épen 1000 koronáról 1200 koronára emelik. Vigyázat Bagi magánvállalat, ha nem is a vonat, de jön a petróleumlámpa, s ki veszi meg a tuldrágitott áramot ? 1 * Mintha csak Öcsöd községnek Békésmegyétől való kiválásából vett volna példát a 14—18 km. távolságban fekvő Veresegyháza, mintegy 250-300 családból álló tanyarész, kisközséggé akar alakulni. Igaz, hogy ezt a szomszédos Szentandrás csabacsüdi példájából is vehette. Azonban, ha kisebb közteherviselés gondolatából indulnak ki e veresegyháziak, nagyon csalódnak. Jól gondolják meg tervüket.