Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) január-március • 1-73. szám
1926-02-28 / 48. szám
2 BÉKfiSMBÖYEI KÍteCMf Békéscsaoa, 1926 február 28 A városi tanács ülése A folyó évi február hó 26-én tartott tanácsülésen a következő ügyek nyertek elintézést: Iparigezolvónyt kaptak: Bagyinka János és táisa pék, Bobcsek Sámuel vas és zománcedény kereskedő, Rongyos János kőműves mester, vitéz Szöllősy József és Weisz Kálmán épitő- és tüzelőanyag kereskedői iparra. Vasárnapi nyitvatartási engedélyt nyert Jekab Ernőné vegyeskereskedő. Elutasítani javasolta Brád András tartózkodási engedély iránti kérelmét. Építési engedély kaptak : Laczó János, Laurinyec Pal, Betkó János, Sipiczky K. Mátyás, Mázán Pál és Uhrin János. Telekeldarabolási engedélyt kapott Hankó Pal. Elutasitotla : Poják János házlebontási engedely iránti kérelmét. Hitelezési csalásért tizenkét nap Zsilinszky András csabai lakosrak sok baja van a bírósággal. Ezultal Turcsek Kálmán és Matűsek György jelentelték fel hitelezési csalásért. Turcsek Kálmán a tegnapi tárgyaláson előadta, hogy még a mult év juliuseban egy autó állott meg olajtelepe előtt és benzint kértek a bennülök, kik közül az egyik a vádlott, Zsilinszky András volt. Miután az autó tartályát megtöltötték, Zsilinszky kijelentette, hogy most nincs nála pénz, azon ban azt állította, hogy neki Köröstarcsán és Izsákon földje van, ne feljen tehát, mert ő megfizeti tartozását. Sőt olyan meggyőzően beszélt, hogy még egy hordó benzinnek Mezőberény be való szál litását is megígérte Zsilinszkynek. A benzint másnap el is küldte a megadott cimre. Időközben még nyers olajat is vásárolt, de mindég oly ügyesen bujt ki a fizetség alól, hogy Turcseknek csak hónapok múlva támadt gyanúja, akkor, amikor a hordót követelte vissza. Zsilinszky ötölt-halolt, végre is megígérte, hogy majd haza szállítja. Közben azonban elment TurC3ekhez Lerner Jakab csabai lakos és figyelmeztette arra, hogy Zsilinszky neki eladásra kinált egy benzinhordót, mely Várhegyi öntőnél van letéve és amelyen Turcsek neve van. Turcsek erre megkérte Lernert, hogy ha Zsilinszkyvel a hordó vételét megbeszéli, hivassák oda. így is történt. Másnap amint az értesítést kapta, azonnal átment Turcsek Várhegyihez, ahol ott csípte Zsilinszkyt. — Hát maga itt mit csinál ezzel a hordóval? Zsilinszky megvakarja a füle tövét es keserves zavarban mondja: — Éppen most akartam magához hazaszállítani, csakhogy nincs itt még egy targonca se. — Annyi baj legyen 1 Szerzek én mindjárt — mondja Turcsek. Szerzett is csakugyan. Zsilinszky András meg nagy neki busultában nyomkodta aztán hazáig a fene rossz uton a nehéz targoncát. Persze Turcsek ezután már nem bízott Zsilinszkyben és feljelentette. De feljelentette Matusek György is, akinek viszont 150 kereszt búzát igért tartozása fejében. Persze Matusek máig is hiába várja a búzát. A megszorult Zsilinszky megpróbált mindent, bizonyítani igyekezett, hogy ő tényleg köröstarcsai földbirtos, mert fiának van ott földje, kinek ő a gyámja. Izsákon meg vett részletfizetésre földet. Igaz, hogy még nem űzetett egy részlelet sem s nincs is még a nevére iiva. Elkeseredett védekezésében aztán érintett véletlenül több olyan dolgot is, melyekért még csak ezután kerül szorítóba. A bíróság befejezvén a tanúkihallgatásokat, megállapította, hogy Zsilinszky András tényleg bűnös a hitelezési csalás bűncselekményében s ezért összesen 12 napi elzárásra Ítélte. Az ítéletben Zsilinszky bölcsen megnyugodott, mtrl hiszen így lassanként csak ligvidáíódnak szövevényes ügyei. Ormay János evangélikus lelkész búcsúja Akróntól Február elseje óta a buffalói evattgelikus egyház lelkésze Amerikai hiredás alapján mór közöltük, hogy Ormay János evengelikus lelkész, aki két évvel ezelőtt Békéscsabáról szakadt Ame rikába, akroni (Ohio állam) egyházától megválik, miután a buffalói egyház hivta meg lelkészének. Az Akioni Magyar Hírlap (Akron Hungárián Journal) ma hozzánk érkezett száma vezércikkben foglelkozik ezzel az eseménnyel és nagyon meleg hangon vesz búcsút nagy tiszteletű Oimai Jánostól. Többek közölt ezeket irja: Aki megertette őt, az nagy közelségbe került hozzá és az ő gondolkozása, érzései által a szeretet örök forrásához. Rev. Ormey mindig nyílt sziv vei állt az emberek elölt. Nemcsak gondolatai voltak keresztényien liberálisak, de érzései is. Ezért tudta beteljesíteni két külön nemzetiségű egyház pésztorlósat, anélkül, hogy bármelyik oldalról is megéreztek volna szivének meg osztását. Rev. Ormay és nagyon rokonszenves családja társadalmilag is közénk tartozott. Minden magyar szeretetteljes köszöntéssel búcsúzik tőlük, mert igaz testvéreink voltek, meit ígeHol épitsük az uj vágóhidat* barátaink voltak s mert érezzük, hogy azok is maradnak továbbra is. Majd közli Rev. Oimay búcsúlevelét, 6mf-lynek egyik része így hangzik : Amikor elmegyek körötökből, nem mulaszthatom el az elköszönést. Jöttem közéjek Fáklya fényével, hogy világosságot terjesszek, hogy hamu alalt pislákoló parazsai, kialvó üszköt szilsak életet meiegitő langga, ebben a dermedt téli, hideg világban. Egy tűzhely körül gyűjtöttem az összetartozandókat, idegenségben bolyongókat. Jöttem megosztani veletek amim van, az életemet, a lelkemet. Mint az igének szegény prédikátora, tudom s hirdetem, hogy életünk nem a mienk, azt Isten illeszti be a teremtés rendjébe, hogy bölcs céljait munkálja áitalunk is. Értéke csak az Istennel való összeköttetésben, a krisztusi eszmék szolgelatabt-n, az emberek iránti szeretetben van, ezek nélkül csak üres napoknak és éveknek egymáshoz való csatolása. * Mint értesülünk, Ormay János lelkészi állását Buffalóban február elsejen már elfoglalta. Előbbi cikkeinkből nyilvánvaló — hiszen többször hivatkoztam a vasútra — hogy a vágóhíd feltétlenül a vasút közvetlen közelében építendő fel. Azt is kifejtettem már hogy miért: egyrészt a vágásra szánt jószágok könnyű beszállítása, a serlés hizlaldák közelsége, másrészt ez export célokra szánt anyag friss, tiszta be rakási lehetőségei miatt. Az minden szakember előtt világos tehát, hogy a vágóhíd a vasút mellett legyen. Hiába tiltakoznak egyes husiparosok a terv ellen, mert ugyanannyi, vagy még több van mellette, Azok, akiknek a jelenlegi végóhid van közelebb nem akarják a vasúthoz, viszont kiknek a vasút melletti lesz közelebb, akarják. Ez természetes is, dehét ez mellékkérdés, mely nem befolyásolhatja a lényeget. Arról lehet csak szó, hogy a vasútnak mely részén építsünk: az északi részén-e, vagy pedig a délin ? A viszonyokkal ismerősök tudják azt, hogy ugy az északi, mint a déli vasút vonal mentén egyegy Sertéshizlalda van. Ajánlatos tehát ezek közelébe építeni, annál is inkább, mert hiszen a hizlaldák saját jól felfogott érdekükben hozzájárulásra is hajiandok lennének az uj vágóhíd építési költségeihez. A vasút vonal északi részéről a terep delfelé lejt. A vizek a Heikuies téglagyár sarkában gyülekeznek, s ott ven a vizvezető csatorna is. Erzsébethely közlekedési viszonyai a déli részek fele egyszerűbbek, az utak rövidebbek, egyszóval Erzsébethely oda közelebb van. A városból a motoros révén könnyen megközelíthető, azonkívül jóutak is vezetnek hozzá, s egy rövid szakasz kikövezésével teljesen müuton elérhető. Eszerint a város és, Erzsébethely közelsége, a vizek természetes lefolyása, a nagy és kis vasút forgalmi találkozása már magukban véve is azok a szükségességek, melyek egyenesen meghatározzák az építendő uj vágóhid helyét, mely nem lehet másutt, mint vasút és Kereki-ut adta szögletben az erzsébethelyi oldalon, vagy ha ugy tetszik az innenső oldalon. Különböző körülmények mérlegelése utón megállapítottuk tehát az építendő vágóhídi berendezések helyét, most azt nézzük miből, honnan teremtsük elő azt a közel 10 milliárdnyi tőkét, melybe a berendezések kerülnének ? Miután államsegélyre nem számithatunk csak arról lehet szó, hogy a város a hizlaldák támogatásával teremtse elő az összeget. Tudjuk azonban, hogy a városnak rengeteg pénz kellene, már az eddigi építkezésekhez is, elképzelhetetlennek tartjuk, hogy e célra akkora összeget előtudjon teremteni, mert a hizlaldák hozzájárulása sem lehet olyan nagy,, hogy az összeg lényegesen lecsökkenjen, illetőleg az, meg a hozzájárulás után is elég nagy lesz. Mi hót a teendő ? En hivatkozom a Villamosmüvek nagyszerű eredményeire és azt modom, hogy még akkor is jó üzletet csinálna a város, ha kölcsönt venne tel és maga építtetné fel a vágóhidat, de ludonv hogy ez sokak bátorságát nagyon próbára tenné és talán ezen meg is akadna a terv. Azért azt ajánlom, hogy lépjen a város érintkezésbe fővárosi vállalatokkal, olyanokkal, melyek hasonló berendezések létesitesével hivatásszerűen foglalko2nak és kérjen javaslatot és ajánlatot. Biztos tudomásom van arról, hogy azok nagyon szívesen vállalkoznak ezek hosszú lejáratú törlesztéssel a berenaezések szállítására es beépítésére. Nem is Békéscsaba lenne az első. Az ország több nagyobb városa hasonló módon akarja felépíteni modern vagóhidját, s csak legközelebbi szomszédunkat, Orosházát említem, melynek vagóhidja már a megvalósítás stádiumában, van és ha készen is lesz vele hamarabb, mint a csabai — egészen bizonyosan magához is fogja ragadni a vezelést e szempontból és mi szépen lefogunk maradni közgazdaságunk egy olyan terén, mely pedig vezetőszerep betöltésére hivatottak lennénk. Akad nem is egy fővárosi vállalkozó, ki a neki 20—30 évre lekötött vágóhídi jövedelmek bizonyos hányadáéit szívesen felépiti a berendezéseket. A nyers épület felépitesét a város a hizlaldák hozzájáiulásával könnyen vállalhatja, a többiért pedig nem igen fog fejni a feje. A hizlaldák hozzájárulását pedig, állapítsák meg szakértők, mert elvégre ezt igazságosan kell megállapítani, ugy, hogy amennyi előnyt jelent az egyik hizlaldának a vágóhid közelsége, annyival kisebb legyen a távolabbinak, hozzájárulása. Befejező cikkemben arról fogok, irnj, hogy mi történjen a régi vágóhíddal és azonkívül néhány érdekes részletkérdésről. mwmmwwmammmwamwwm* A csabai piac A terménypiacon valamivel nagyobb volt a kinálat, mint az előző piacokon. Buza 380-390 Tengeri 155—160 Árpa 200-210 Á sertéspiacon alig volt felhozatal, s ami volt is egész gyengeminőségű. Árak 13—14 ezer korona kilogrammonként. A baromfipiacon'jsmét a tojásár változott, míg a többi változatlan. Tyúk 18-20 Csirke 20-22 Kövérliba és kacsa 30—32 ezer korona kilogrammonként Tojás 1000 korona darabonkéntHalpiacon : Apró hal 18 Potyka 25 . Élő potyka 35 ezer korona kilogramonként.