Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-02-28 / 48. szám

2 BÉKfiSMBÖYEI KÍteCMf Békéscsaoa, 1926 február 28 A városi tanács ülése A folyó évi február hó 26-én tartott tanácsülésen a következő ügyek nyertek elintézést: Iparigezolvónyt kaptak: Bagyin­ka János és táisa pék, Bobcsek Sámuel vas és zománcedény ke­reskedő, Rongyos János kőműves mester, vitéz Szöllősy József és Weisz Kálmán épitő- és tüzelő­anyag kereskedői iparra. Vasárnapi nyitvatartási enge­délyt nyert Jekab Ernőné vegyes­kereskedő. Elutasítani javasolta Brád And­rás tartózkodási engedély iránti kérelmét. Építési engedély kaptak : Laczó János, Laurinyec Pal, Betkó János, Sipiczky K. Mátyás, Mázán Pál és Uhrin János. Telekeldarabolási engedélyt ka­pott Hankó Pal. Elutasitotla : Poják János ház­lebontási engedely iránti kérelmét. Hitelezési csalásért tizenkét nap Zsilinszky András csabai lakos­rak sok baja van a bírósággal. Ezultal Turcsek Kálmán és Ma­tűsek György jelentelték fel hite­lezési csalásért. Turcsek Kálmán a tegnapi tár­gyaláson előadta, hogy még a mult év juliuseban egy autó állott meg olajtelepe előtt és benzint kértek a bennülök, kik közül az egyik a vádlott, Zsilinszky András volt. Miután az autó tartályát meg­töltötték, Zsilinszky kijelentette, hogy most nincs nála pénz, azon ban azt állította, hogy neki Kö­röstarcsán és Izsákon földje van, ne feljen tehát, mert ő megfizeti tartozását. Sőt olyan meggyőzően beszélt, hogy még egy hordó benzinnek Mezőberény be való szál litását is megígérte Zsilinszkynek. A benzint másnap el is küldte a megadott cimre. Időközben még nyers olajat is vásárolt, de mindég oly ügyesen bujt ki a fizetség alól, hogy Turcseknek csak hó­napok múlva támadt gyanúja, akkor, amikor a hordót követelte vissza. Zsilinszky ötölt-halolt, végre is megígérte, hogy majd haza szál­lítja. Közben azonban elment Tur­C3ekhez Lerner Jakab csabai la­kos és figyelmeztette arra, hogy Zsilinszky neki eladásra kinált egy benzinhordót, mely Várhegyi öntőnél van letéve és amelyen Turcsek neve van. Turcsek erre megkérte Lernert, hogy ha Zsilinszkyvel a hordó vételét megbeszéli, hivassák oda. így is történt. Másnap amint az értesítést kapta, azonnal átment Turcsek Várhegyihez, ahol ott csípte Zsilinszkyt. — Hát maga itt mit csinál ezzel a hordóval? Zsilinszky megvakarja a füle tö­vét es keserves zavarban mondja: — Éppen most akartam magá­hoz hazaszállítani, csakhogy nincs itt még egy targonca se. — Annyi baj legyen 1 Szerzek én mindjárt — mondja Turcsek. Szerzett is csakugyan. Zsilinszky András meg nagy neki busultá­ban nyomkodta aztán hazáig a fene rossz uton a nehéz tar­goncát. Persze Turcsek ezután már nem bízott Zsilinszkyben és feljelen­tette. De feljelentette Matusek György is, akinek viszont 150 ke­reszt búzát igért tartozása fejé­ben. Persze Matusek máig is hiába várja a búzát. A megszorult Zsilinszky meg­próbált mindent, bizonyítani igye­kezett, hogy ő tényleg köröstar­csai földbirtos, mert fiának van ott földje, kinek ő a gyámja. Izsá­kon meg vett részletfizetésre föl­det. Igaz, hogy még nem űzetett egy részlelet sem s nincs is még a nevére iiva. Elkeseredett védekezésében az­tán érintett véletlenül több olyan dolgot is, melyekért még csak ezután kerül szorítóba. A bíróság befejezvén a tanúki­hallgatásokat, megállapította, hogy Zsilinszky András tényleg bűnös a hitelezési csalás bűncselekmé­nyében s ezért összesen 12 napi elzárásra Ítélte. Az ítéletben Zsi­linszky bölcsen megnyugodott, mtrl hiszen így lassanként csak ligvidáíódnak szövevényes ügyei. Ormay János evangélikus lelkész búcsúja Akróntól Február elseje óta a buffalói evattgelikus egyház lelkésze Amerikai hiredás alapján mór közöltük, hogy Ormay János even­gelikus lelkész, aki két évvel ez­előtt Békéscsabáról szakadt Ame rikába, akroni (Ohio állam) egy­házától megválik, miután a buffalói egyház hivta meg lelkészének. Az Akioni Magyar Hírlap (Akron Hungárián Journal) ma hozzánk érkezett száma vezércikkben fog­lelkozik ezzel az eseménnyel és nagyon meleg hangon vesz bú­csút nagy tiszteletű Oimai Jánostól. Többek közölt ezeket irja: Aki megertette őt, az nagy kö­zelségbe került hozzá és az ő gondolkozása, érzései által a sze­retet örök forrásához. Rev. Ormey mindig nyílt sziv vei állt az emberek elölt. Nem­csak gondolatai voltak kereszté­nyien liberálisak, de érzései is. Ezért tudta beteljesíteni két külön nemzetiségű egyház pésztorlósat, anélkül, hogy bármelyik oldalról is megéreztek volna szivének meg osztását. Rev. Ormay és nagyon rokon­szenves családja társadalmilag is közénk tartozott. Minden magyar szeretetteljes köszöntéssel búcsúzik tőlük, mert igaz testvéreink voltek, meit íge­Hol épitsük az uj vágóhidat* barátaink voltak s mert érezzük, hogy azok is maradnak továbbra is. Majd közli Rev. Oimay búcsú­levelét, 6mf-lynek egyik része így hangzik : Amikor elmegyek körötökből, nem mulaszthatom el az elkö­szönést. Jöttem közéjek Fáklya fényé­vel, hogy világosságot terjesszek, hogy hamu alalt pislákoló para­zsai, kialvó üszköt szilsak életet meiegitő langga, ebben a dermedt téli, hideg világban. Egy tűzhely körül gyűjtöttem az összetartozan­dókat, idegenségben bolyongókat. Jöttem megosztani veletek amim van, az életemet, a lelkemet. Mint az igének szegény prédikátora, tudom s hirdetem, hogy életünk nem a mienk, azt Isten illeszti be a teremtés rendjébe, hogy bölcs céljait munkálja áitalunk is. Értéke csak az Istennel való összeköt­tetésben, a krisztusi eszmék szol­gelatabt-n, az emberek iránti sze­retetben van, ezek nélkül csak üres napoknak és éveknek egy­máshoz való csatolása. * Mint értesülünk, Ormay János lelkészi állását Buffalóban február elsejen már elfoglalta. Előbbi cikkeinkből nyilvánvaló — hiszen többször hivatkoztam a vasútra — hogy a vágóhíd fel­tétlenül a vasút közvetlen közelé­ben építendő fel. Azt is kifejtet­tem már hogy miért: egyrészt a vágásra szánt jószágok könnyű beszállítása, a serlés hizlaldák közelsége, másrészt ez export cé­lokra szánt anyag friss, tiszta be rakási lehetőségei miatt. Az minden szakember előtt vi­lágos tehát, hogy a vágóhíd a vasút mellett legyen. Hiába tilta­koznak egyes husiparosok a terv ellen, mert ugyanannyi, vagy még több van mellette, Azok, akiknek a jelenlegi végóhid van közelebb nem akarják a vasúthoz, viszont kiknek a vasút melletti lesz köze­lebb, akarják. Ez természetes is, dehét ez mellékkérdés, mely nem befolyásolhatja a lényeget. Arról lehet csak szó, hogy a vasútnak mely részén építsünk: az északi részén-e, vagy pedig a délin ? A viszonyokkal ismerősök tud­ják azt, hogy ugy az északi, mint a déli vasút vonal mentén egy­egy Sertéshizlalda van. Ajánlatos tehát ezek közelébe építeni, annál is inkább, mert hiszen a hizlal­dák saját jól felfogott érdekükben hozzájárulásra is hajiandok len­nének az uj vágóhíd építési költ­ségeihez. A vasút vonal északi részéről a terep delfelé lejt. A vizek a Heikuies téglagyár sarkában gyü­lekeznek, s ott ven a vizvezető csatorna is. Erzsébethely közlekedési viszo­nyai a déli részek fele egyszerűb­bek, az utak rövidebbek, egy­szóval Erzsébethely oda közelebb van. A városból a motoros révén könnyen megközelíthető, azon­kívül jóutak is vezetnek hozzá, s egy rövid szakasz kikövezésével teljesen müuton elérhető. Eszerint a város és, Erzsébethely közelsége, a vizek természetes lefolyása, a nagy és kis vasút forgalmi talál­kozása már magukban véve is azok a szükségességek, melyek egyenesen meghatározzák az épí­tendő uj vágóhid helyét, mely nem lehet másutt, mint vasút és Kereki-ut adta szögletben az erzsébethelyi oldalon, vagy ha ugy tetszik az innenső oldalon. Különböző körülmények mér­legelése utón megállapítottuk te­hát az építendő vágóhídi beren­dezések helyét, most azt nézzük miből, honnan teremtsük elő azt a közel 10 milliárdnyi tőkét, mely­be a berendezések kerülnének ? Miután államsegélyre nem szá­mithatunk csak arról lehet szó, hogy a város a hizlaldák támo­gatásával teremtse elő az össze­get. Tudjuk azonban, hogy a vá­rosnak rengeteg pénz kellene, már az eddigi építkezésekhez is, el­képzelhetetlennek tartjuk, hogy e célra akkora összeget előtudjon teremteni, mert a hizlaldák hoz­zájárulása sem lehet olyan nagy,, hogy az összeg lényegesen lecsök­kenjen, illetőleg az, meg a hoz­zájárulás után is elég nagy lesz. Mi hót a teendő ? En hivatkozom a Villamosmü­vek nagyszerű eredményeire és azt modom, hogy még akkor is jó üzletet csinálna a város, ha kölcsönt venne tel és maga épít­tetné fel a vágóhidat, de ludonv hogy ez sokak bátorságát nagyon próbára tenné és talán ezen meg is akadna a terv. Azért azt ajánlom, hogy lépjen a város érintkezésbe fővárosi vál­lalatokkal, olyanokkal, melyek ha­sonló berendezések létesitesével hivatásszerűen foglalko2nak és kér­jen javaslatot és ajánlatot. Biztos tudomásom van arról, hogy azok nagyon szívesen vál­lalkoznak ezek hosszú lejáratú törlesztéssel a berenaezések szál­lítására es beépítésére. Nem is Békéscsaba lenne az első. Az or­szág több nagyobb városa ha­sonló módon akarja felépíteni modern vagóhidját, s csak leg­közelebbi szomszédunkat, Oros­házát említem, melynek vagóhidja már a megvalósítás stádiumában, van és ha készen is lesz vele hamarabb, mint a csabai — egé­szen bizonyosan magához is fogja ragadni a vezelést e szempontból és mi szépen lefogunk maradni közgazdaságunk egy olyan terén, mely pedig vezetőszerep betölté­sére hivatottak lennénk. Akad nem is egy fővárosi vál­lalkozó, ki a neki 20—30 évre lekötött vágóhídi jövedelmek bi­zonyos hányadáéit szívesen fel­épiti a berendezéseket. A nyers épület felépitesét a város a hiz­laldák hozzájáiulásával könnyen vállalhatja, a többiért pedig nem igen fog fejni a feje. A hizlaldák hozzájárulását pedig, állapítsák meg szakértők, mert elvégre ezt igazságosan kell meg­állapítani, ugy, hogy amennyi előnyt jelent az egyik hizlaldának a vágóhid közelsége, annyival kisebb legyen a távolabbinak, hozzájárulása. Befejező cikkemben arról fogok, irnj, hogy mi történjen a régi vá­góhíddal és azonkívül néhány érdekes részletkérdésről. mwmmwwmammmwamwwm* A csabai piac A terménypiacon valamivel na­gyobb volt a kinálat, mint az elő­ző piacokon. Buza 380-390 Tengeri 155—160 Árpa 200-210 Á sertéspiacon alig volt felho­zatal, s ami volt is egész gyenge­minőségű. Árak 13—14 ezer korona kilog­rammonként. A baromfipiacon'jsmét a tojás­ár változott, míg a többi válto­zatlan. Tyúk 18-20 Csirke 20-22 Kövérliba és kacsa 30—32 ezer korona kilogrammonként Tojás 1000 korona darabonként­Halpiacon : Apró hal 18 Potyka 25 . Élő potyka 35 ezer korona kilogramonként.

Next

/
Oldalképek
Tartalom