Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-02-14 / 36. szám

2 ÍBEMUotmüi Ktato Békéscsaoa, 1926 február 14 tak legnagyobb segítségére. S mint már föntebb is mondottuk mindezt saját jövedelméből végezte el a telep, anélkül, hogy a fogyasztó közönséget — mint néhány kákán is görcsöt kereső állítja — megterhelte volna. Ennek igazolására a statisztikát vegyük elő, melyből világosan kitűnik, hogy Csaba a legolcsóbb áramú városok között is egyike a legeslegolcsóbbaknak. Békéscsaba 9000 világítási és 6000 koronás motorikus áram dijával (ebből is 50 °/o-ig emelkedő engedmény /) szemben Debrecen ben 9180, Szolnok 10800, Szeged 11100, Hódmezővásárhely 12000 sőt Makó 14000 koronás világító áram dija! Még ennél is nagyobb a külömbség a motorikus áramnál, ami nagyon fontos körülmény, mert hiszen nálunk a motorikus fogyasztás mintegy fele az egész fogyasztásnak. Az ország területén üzemben álló áramfejlesztőtelepek ár statisztikája szerint az átlag 10500 illetőleg 8000 korona, tehát még az átlag is 17 illefőleg 33 %-aI drágább a csabainál! Ugyanakkor még további mérséklést is kilátásba helyezhetünk, mert amint az igazgatóságtól értesülünk, a motorikus áramdíjának a lehetőségig való leszállítását tervezi az igazgatóság. A produktivitás szempontjából elég annyit mondanunk, hogy egyetlen város sem eszközölt Csabához hasonló hárommilliárdos befektetést, sőt az egyetlen város Debrecen az, amely erre gondolni mer, az is kölcsönből, ha sikerül, akkor, amikor a csabai telep eddig saját bevételéből 2.852.000.000 koronát fizetett ki. Mindezek után amikor a legnagyobb elismeréssel adózunk az üzem vezetőségének, nem mulaszthatjuk el azt, hogy csodálkozásunknak adjunk kifejezést afölött, hogy mi indíthat e gyeseket örökös gáncsolására annak az igazán elsőrangú önzetlen munkának, melyet a telep igazgatósága mindenkit meggyőzően ilyen elismerésreméltóan teljesít, Örüljünk, hogy ha egy szervezet jól beváiik és ne kísérletezzünk, mert arra igazán nem lehet szükség. A városi tanács ülése Február 12-én tartott tanácsülésen, melyen dr. Berthóty István polgármester elnökölt, a következő ügyek nyertek elintézést; Iparigazolványt nyerlek: Bohus K. Mihály szabó, Obercián István cipész, Kruís Sándor szobafestő, Martincsek Mátyás tímár, Osgyán Béla és József autófuvarozó iparra. Tartózkodási engedélyt nyertek: Pető László, Ambrói Oszkárné, Magyarisz Flóra. Építési engedélyt kaptak: Bótyis György, Oláh András, Vaszkó György. Elutasittatott Lipták János házlebontási kérvénye. Ezenkívül több, a hétfői közgyűlés elé kerülő ügyet tárgyalt még le a tanács. Tavaszi nöikabátok nagy választékban, feltűnő olcsó árakon Kulpin Jakab divatáruházában Békéscsabán. Az ipartestület elöljárósága a műhelyek, üzletek és lakások felszabadítása mellett foglalt állást Az előljárósági ülés előkészítette a közgyűlést — Augusztus végére nagy iparkiállitást terveznek Folyó hó 12-én tartotta az ipartestület elöljárósága az évi közgyűlést előkészítő ülését. Kovács Mihály elnök megnyitva az ülést, kifejti, hogy annak tárgyai : az elöljáróság évi jelentésének tárgyalása, a zárszámadások, a vagyonkimutatások és a költségvetés helyes megállapítása. Horváth Mihály ipartestületi jegyző felolvasta a mindenre kiterjedő, terjedelmes jelentést, mit az elöljáróság teljes egészében elfogadott. Tomka Mihály számvevő a zárszámadásokat és a vagyonkimutatást ismerteti, mely szerint 130 millió 429 867 K bevétellel szemben 127,313.665 K kiadás volt. Ellmann Adolf a költségvetést olvasta fel, ki'érve arra, hogy bizonyos fokú tagdijfelemelésre már az építendő ipartestületi székház érdekében is szükség van, de meg igy is alatta maradnak a csabai ipartestületi tagdijak, a másutt megállapitolt tagsági dijaknak. Az elöljáróság az előterjesztéseket tudomásul vette, csupán a nagyösszegü tagdijháralék felett (57 millió) fejezte ki rosszalásét. Elhatározták, hogy a közgyűlést megelőző diszgyülésre meghívják a főispánt és az alispánt, a keresj kedelmi és iparkamarát, valamint az összes helybeli társadalmi egyesületeket. Az indítványok során elhatározták, hogy javasolni fogják a közgyűlésnek, hogy nagyobb méretű kiállítást rendezzen a testület folyó évi augusztus 15 tői 22-ig terjedő időben. Szenvedélyesebb vitát keltett Martincsek Károly azon indítványa, hogy az elöljáróság a közgyűlés tárgysorán terjessze elő, mint előljárósági indítványt, azt, hogy az ipartestület irjon fel az illetékes fórumokhoz, hogy mind az üzleteknek. mind a lakásokat a még 1923-ban megállapított terv szerint adják át a szabadforgalomnak. Az indítvány elhangzása után több szenvedélyes felszólalás történt, ugy az indítvány mellett mint ellene, minek az elnök azzal vetett végett, hogy szavazásra tette fel a kérdést. A többség (természetesen a háztulajdonosok) az indítványt elfogadták és igy az indítvány a közgyűlés elé kerül. Egyéb tárgy hiányéban elnök az ülést bezártaCsabai kereskedők és iparosok erélyes akciója az idegen házalök ellen Az amúgy is végsőkig súlyos gazdasági helyzetben a csabai iparosokat és kereskedőket rendkívül elkeseríti az a tisztességteleneházaló hadjárat, amellyel a törvény rendelkezése ellenére idegen, legnagyobbrészt pesti cégek képviselői lakásén, hivatalában, vagy műhelyében rohanják meg a vevőt, aki igen sokszor ennek a nem éppen minden furfang nélkül való rohamnak nem tud eilentálini s igy a helyi ipart és kereskedelmet mind anyagi, mind erkölcsi károsodás éri. A törvény kimondja, hogy eladó a háznál csak meghívásra jelenhet meg. Ezek pedig legtöbbször megjelennek, anélkül, hogy bárki is hivná őket. A közönség, de sokszor maguk az egzisztenciájukban érdekeltek is vagy nem tudják, vagy nem törődnek ezekkel a tiltó rendelkezésekkel, aminek legkiválóbb bizonyítéka, hogy maga a város is nem egy ízben idegen cégek utazóitól szerezte be szükségletét, már pedig mégis nehezen tehető fel, hogy a város idegen iparvállalatokat vagy kereskedőket hivjon fel ajánlattételre és minták bemutatására. Megjegyezni csupán azt kívánjuk, hogy a város, mint elsőfokú iparhatóság, hivatott a tiltott házalást büntetni és üldözni. A csabai kereskedők súlyos helyzetükben most végre erélyes akcióra szánták el magukat. Elhatározták, hogy minden olyan esetben, amely tudomásukra jut, azonnal feljelentést tesznek az elsőfokú iparhatóságnál, minthogy pedig a feljelentés megtétele sok embernek kényelmetlen, a feljelentéseket a Kereskedelmi Csarnok hív-tálból fogja megtenni. És pedig, ahol a tisztességtelenül házaló cégnek vagy képviselőjének neve ismert, ott a városnál, mint iparhatóságnál, aho! ismeretlen, ott a rendőrségnél a nyomozás megejtése végett. Ezek az intézkedések valószínűen el fogják kedvüket venni az idegen házalóknak. Bejelentések a Kereskedelmi Csarnok főtitkáránál, dr. Gyöngyösinél eszközlendők. Hasonló akció indult meg értesülésünk szerint az iparosoknál is. Békésvármegye közgyűlése Békésvármegye törvényhatósági bizottsága e hó 20 án, szombaton rendes közgyűlést tart A tárgysorozaton 60 ügy szerepel, de a póttárgysorozatban felveendő ügyeket is le fogják tárgyalni. Értesülésünk szerint, a franküggyel kapcsolatban indítvány fog tétetni atekinletben, hegy a törvényhatóság amidőn a frankha" misitást elitéli és a most folyó áldatlan parlamenti harc felett rosszalását fejezi ki, Bethlen István gróf miniszterelnököt és kormányát a legteljesebb bizalmáról biztosítja. Tárgyalni fogják továbbá Sopron város köriratát a hadikölcsönök valorizációja tárgyában s a belügyminiszter tervezetét a választókerületek ujabb beosztása tekintetében. Ugyancsak tárgysorozaton szerepel Öcsöd község elszakadási mozgalma, valamint néhány csabai ügy, mint a benzinkút, a tüzrendészeti szabályrendelet és a közkórház alappénztár fizetőképességének biztosítása is. A fürdöügy tárgyalását elhalasztották A fürdőbizottság szombati határozata A fürdőbizottság szombaton délelőtt ülést tariott azon célból, hogy ha csak lehe'séges a fürdő ügyét a helfői közyyülés pótíárgysorozatán tárgyalhassák. A bizottság beható megbeszélések után arra a meggyőződére jutott, hogy a fürdőügyben a Fürdő R.-T.-ve! kapcsolatos megoldás szempontjából olyan jelenségek muiatkoznak, melyekből joggal remelhe ő ez eddigi ellentétek kiegyenlítődése. Tekintettel arra, hogy a polgármesternek budapesti tartózkodása alkalmával módjában volt értekezni Hegedűs Ármin m jszaki tanácsos építőművésszel, a budapesti Gellert-fürdő és m*g sok más jelen ős külföldi fürdő tervezőjével — meg van a leheiőség arra, hogy Hegedűs lejön egy napra Csabára megtekinteni a Fürdő R-T. berendezéseit. Látogatása alkatmával meg fogja mondani, hogy a Fürdő R.-T. jelenlegi berende/>sei alKal nasak-e arra, hogy a gőzfürdővel tovább fejleszttessék s ha igen, mikepen ? A bizottság ennélfogva arra az elhatározásra jutott, hogy a fürdőügy a hétfői közgyűlésen ne tárgyaltassék, hanem a polgármester hívja meg Hegedűs Ármin építészt s lépjen érintkezésbe és kezdjen tárgyalást a Fürdő Rt., illetőleg a Városfejlesztő Rt-val. A kérdés ilyen formán való előkészítése után, amennyiben annak szükségessége mutatkoznék, rendkívüli közgyűlésen vagy ha nem, ugy a márciusi közgyűlésen véglegesen letárgyaltassék. Na végre! Talán hajnalodik... Nagy az érdeklődés a debreceni vetőmagvásár iránt A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara vetőmagvására, a nyolc vármegyés kamarakerület minden részéből jelentkező érdeklődés és az ország számottevő növénynemesitő vállalatainak részvételéből következtetve — rendkívüli sikerűnek ígérkezik. A minden várakozást felülmúló érdeklődés máris igazolta a Kamarának azt az elhatározását, hogy a vásárt minden év tavaszán és őszén megismétli s ezáltal alkalmat nyújt gazdaérdekeltségének, hogy vetőmagszükségletét garantált minőségben és a leginkább megbízható helyről szerezhesse be. De beszerezhétők lesznek a legjobb csávázó szerek, műtrágyák és különféle védekezési anyagok is, amelyek nélkül okszerűen és saját érdekeit felismerni képes gazda ma már nem dolgozhatik. A Kamara arról is gondoskodik, hogy a vásárló gazdaközönség a legmegfelelőbb fajtákra és féleségekre vonatkozólag szakszerű tájékoztatásokat és gyakorlati útmutatásokat nyerjen és a vásárt szakelőadásokkal egészíti ki. A vásár Debrecenben február hó 14 -én a Vármegyeháza II. emeleti termeiben, vasárnap délelőtt 9 órakor nyilik meg és estig tart