Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) január-március • 1-73. szám
1926-02-12 / 34. szám
Békáscsaba. 1926 febmár 12 Péntek 53-ik évfolyam, 34-ik szám POLITIKAI HIPIUP - - - ~i* ~r ~rr.~. n.'ji'.i'i'. a'.a'i A. '.r-'n.'.tiDT.'.xv Főszerkesztő : Dr Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: Filippinyi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II. kerület Ferencz József-tér 20. szétu alatt. Hirdetés díjszabás szerint. Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 75.000 kor. "így hónapra 25.000 kor. Példányonként 1000 korona. vármegyék autonómiáját. Különösen sérelmes, hogy az egyes tisztviselők visszatartása kérdésében a városok közgyűlése helyett a minisztertanács dönt. A nyugdíjas alkalmazottak érdekében a kongresszus felirt a kormányhoz, melyet arra kér, ne gördítsen akadályt a városok ama határozata elé, hogy a nyugdijasok részére az aktiv tisztviselők illetményeihez mérten pótlékot adhassanak. A városok kongresszusa délután 2 órakor rekesztette be tanácskozását. Scf)ulfzet elfogták ? Budapest, febr. 11. A délelőtti órákban hirek terjedtek el a főkapitányságon, hogy Schultzet sikerült a német hatóságoknak Németországban elfogni. Miulán az elfogatásról hivatalos jelentés még nem érkezett, a hir még megerősítésre szorul. Azt a ma délelőtt elterjedt hirt, hogy Schultzet a német hatóságok -elfogták, a rendőrségen a leghatározottabban megcáfolták. Benoist és Douícet ma elutaztak Budapest, február 11. Benoist és Doulcet ma reggel elutaztak Budapestről, egyenesen Párisba mennek, ahol jelentést tesznek a budapesti pótnyomozásról és felhatalmazást kérnek arra, hogy a kezeikben levő adatok alapján a gép és papir eredete után kutassanak Németországban. Ha ezt a felhatalmazást megkapják, akkor valószínűen együttesen kezdik meg németországi nyomozást. Juniusban a TTlfiV is pengőben számit Budapest, febr. 11. A MAVnál junius elsején lép életbe a pengő számítás. A kikerekités folytán a személytarifa kissé emelkedik, az ( áruszállítás dija pedig csökken. 77 pótnyomozás során uj személyek nem kerültek szóba >Budapest, febr, 11. A frank hamisítás vádlottjai közül Haála József és Szörtsey szabadonbo csátási kérelemmel fordultak az ügyészséghez. Haála betegségére való hivatkozással kéri szabadon 'bocsátását, Szörtsey pedig azon a cimen, hogy az ellene emelt vád kis jelentőségű. A frankügy pótnyomozását vezető rendőrtisztviselő kijelentette, !hogy a pótnyomozás véget ért és r csak néhány pót kihallgatást eszközölnek. A franciák semmiféle politikumot nem kevertek az ügybe. A pótnyomozás alapja Gerő László beismerő vallomása volt és tisztázódott a papir kérdése is. Uj személyek egyáltalában szóba sem kerültek a nyomozás során. Szörtsey hallgatása folytán nem sikerült megállapítani, hogy mi történt 6000 drb. ezerfrankossal. A pótnyomozás során teljesen igazolódott Gerő László minden állítása, amelyeket a hamisítás technikai lebonyolításáról előadott. 4 magyar-francia szerződés hatása a franciáknál és angoloknál A franciáknak kapóra jöhetett a frankhamisítás Páris, febr. 11. A Humanite a következőket irja : Franciaország a győzelem után a kisántánt államai között szétosztotta a szerencsétlen Magyarország területét és ezáltal nagyszámú magyart szakitok el hazájától, akik most elviselhetetlennek tartják az őket megfojtó uralmat. A kisántánt államai végeredményben jószemmel nézték a budapesti botrányt, mert ennek révén azt remélték, hogy a legyő zött, kimerült és tönkrelett Magyarország bilincseit még szorosabbra lehet fogni. A lap ugy látja, hogy Páris ós London régóta rivalizálnak Magyarország kolonizációjának tekintetében. A magyar-francia kereskedelmi szerződést a magyar állam azért ratifikálta, hogy ezzel a francia imperiálizmust lecsillapítsa és ugyanakkor elkedvetlenítette az angol bankárokat. Rágalmaz a szerb külügyminiszter A hivatalos cáfolat megállapítja, hogy nem mondott igazat Nincsics Budapest, febr. 11. Nincsics külügyminiszter a kisantant a temesvári konferenciája után hosszabb nyilatkozatot adott a sajtó képviselőinek, s a többi között azt a kijelentéit tette, hogy Magyarországon 1920 ban dinár bankjegyeket hamissüottak és ebben az ügyben a vizsgálat lefolytatását a magyar hatóságok megakadályozták. A miniszter szerint a nyomozás akkor ugyanarra a nyomokra vezetett, mint amelyek most a frankhamisítással kapcsolatosan nyilvánosságra kerültek. A nyilatkozattal szemben illetékes helyről a következőket jelentették ki a MTI munkatársának: A Magyarországon, közelebbről Szegeden 1920 ban forgalomba került hamis dináros bankjegyek ügvében az SHS állam budapesti követe február 8-án jegyzékben kért tájékoztatást a magyar külügyminisztériumtól az annak idején folyamatba tett hatósági eljárás eredményéről. Az SHS kormány Írásbeli jegyzéke szemben Nincsics külügyminiszter kijelentéseivel nem állítja azt, mintha a dinár bankjegyeket Magyarországon hamisították volna, valamint azt sem, mintha az akkori nyomozás során felderített nyomok a frankhamisitási ügyben szereplő egyénekhez vezettek volna, nevezetesen a jegyzékben felsorolt számos név között egy személy sincs, akinek a frankhamisítás ügyében bármilyen része volna. Megállapítható azonban, hogy a szóbanforgó ügyben nemcsak rendőrnyomozás, hanem ezt követő bírói eljárás indult meg, de ennek során a vizsgálati fogságba helyezett, illetve gyanúsított személyek ellen a szegedi kir. törvényszék vizsgálóbírója az eljárást véglegesen beszüntette, Ki kell emelni, hogy az SHS kormány a szóban levő ügy iránt a magyar külügyminisztériumnál mindezideig nem érdeklődött, noha az eljárás során lefoglalt 1000 dináros bankjegyeket a belgrádi nemzeti bankhoz való eljuttatás végett a fennálló szokásnak megfelelően diplomáciai uton megküldték. A státusrendezés a városok kongresszusán Tegnapi táviratunk mór beszámolt a városok kongresszusának főbb eseményeiről, ezúttal a kongresszus tárgysorozatának utolsó pontjáról nyert értesüléseinket közöljük. A városok kongresszusa ugyanis igen hosszan foglalkozott a városok státusrendezési ügyeivel. Hosszabb vita után a kongresszus megállapította, hogy a szanálási törvény nem ad jogot a kormánynak a vármegyei és városi tisztviselők illetményeinek rendelettel való szabályozására s a státusrendelet sérti a városok és Mégis tárgyalják a fürdő ügyét Megegyezésre van mód (A Közlöny eredeti tudósítása.) Tegnapi cikkünkben foglalkoztunk a fürdő üggyel Í3, mint olyannal, melyei már igazán ideje lenne valamilyen formában végre megoldani. Ha a képviselőtestület ugyanis azt látja, hogy jelenlegi anyagi erejével önálló fürdőt építeni nem képes: jelentse ki végre. Ha pedig azt hiszi, hogy a rendelkezési összegből való felépítéshez vállalkozót tud kapni — akkor haladéktalanul tegye meg a szükséges intézkedéseket Várni azonban idők változását, remélni a sorsjegytulajdonos reménységével a szerencse érintését, vagy törökös megnyugvással kijelenteni a sorsba való beletörődést — várost kormányzó testületnek nem lehet. Nem akarunk szellemeskedni, de a fürdő ügy kezd már olyan szégyene lenni a városnak, melyet immár igazán csak a haladéktalanul létesítendő fürdőben moshat le. A helyzet ma az — hála végre az Istennek — hogy a képviselőtestület nagy része is kezdi belátni, hogy ez igy sokáig nem mehet. Azokban a külömböző körökben, melyekben megfordultunk és érdeklődlünk a fürdőre nézve egységes a felfogás : Meg kell csinálni. Azzal is tisztában van már mindenki, hogy jelenlegi anyagi erőnkkel ez kivihetetlen s épen ezért újból foglalkoznak a Fürdő Rt. ajánlatával, illetőleg a fürdőnek az Rt. gal való közös létesítésével. Az a véleményünk a hallottak alapján, hogy ha a Fürdő Rt. megZarlchben a magyar 72'70-el jegyezték. koronát
